VARGA FERENC (független): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem gondoltam volna, hogy mire rám kerül a sor, addigra ilyen tartalmas vita fog itt kibontakozni, amiben voltak nagy igazságok és voltak nagyon nagy mellélövések is véleményem szerint, ugyanakkor engedjék meg, hogy elmondjam, hogy szerintem a nemzetiségek ügye egy pártokon felül álló ügy, így elsősorban a nemzetiségi bizottsághoz fordulva kérem, hogy a kritikáimat tisztelettel fogadják. Ugyanezt a kormánypártokra viszont nem tudom sajnos elmondani.

Szerintem a nemzetiségek jogairól szóló törvényt számos ponton kellene módosítani ahhoz, hogy a hatálya alá tartozó nemzetiségek és azok önkormányzatai megfelelően tudjanak működni. Ehhez képest az előttünk fekvő törvényjavaslat rendkívül kevés módosítást tartalmaz. A megfogalmazott változások rendkívül kis mértékben segítik elő a Magyarországon élő nemzetiségek ügyeit. A benyújtott javaslat véleményem szerint kifejezi azt is, hogy a valós problémák megoldása helyett sajnos ismét egy semmitmondó törvénymódosításra kerül sor, tehát nincs politikai akarat a kormánypártokban a nemzetiségek helyzetének valódi segítésére.

A javaslatban megfogalmazott módosításokat tekintve a következő észrevételeket szeretném tenni.

Az 1. § tekintetében a javaslat a nemzetiségi színházak nemzetiségi kulturális intézmények között történő nevesítéséről szól. Én ezzel teljes mértében egyetértek, azonban fel szeretném rá hívni a figyelmet, hogy ma az országban a 13 őshonos nemzetiség közül nagyon kevésnek van arra lehetősége, hogy nemzetiségi színházat üzemeltessen. Sokkal szívesebben látnék önöktől egy olyan javaslatot, ami annak az alapjait teremti meg, hogy például a roma nemzetiségnek legyen egy színháza az országban, és ehhez önök forrásokat rendelnek.

A 3. § tekintetében a törvény szövegét a véleményezésre jogosultak tekintetében szerintem ki kellene egészíteni az iskolaszékek mellett az intézményi tanácsokkal, hiszen az oktatási intézmények tekintetében a köznevelésről szóló törvény adta lehetőséggel élve jelenleg két szervezeti formában hozhatnak létre többek között érdekvédelmi feladatokat ellátó, részben önálló jogi személyt, az egyik az iskolaszék, a másik pedig az intézményi tanács. Utóbbi létrehozásának kötelező erejű kezdeményezésével többek között a helyi nemzetiségi önkormányzatok is élhetnek. A két intézmény esetében mind az oda delegálni jogosult szervezetek, mind a véleményezési jogkör tekintetében van átfedés. Sok oktatási intézményben iskolaszék például nincs, viszont intézményi tanács van, amelyben delegált tag a szülői közösség, a diákönkormányzat mellett például a nevelőtestület, a helyi önkormányzat vagy adott esetben az egyház képviselője is.

Azon intézmények esetében, ahol az érintett szervezetek az intézményi tanácsot választották, nem érvényesülhet a véleményezési jog gyakorlása az utóbbi három delegáló szervezet esetében. Értelemszerűen egy ilyen fajsúlyú döntés esetében ezen delegáltakat a véleménynyilvánítástól megfosztani nem lehet célja az előterjesztőnek, még akkor sem, ha a véleménynyilvánítás tényleges érdemi döntést nem befolyásol, az attól függetlenül meghozható.

A 11. § tekintetében, ami a természetbeni juttatásra vonatkozó kiegészítés, annak az elnök juttatásához történő százalékos megkötése véleményem szerint egy komoly visszalépés a természetbeni juttatások egyes területein, ezért én annak az átgondolását szeretném javasolni. Természetbeni juttatásnak számít például Budapest tekintetében a havi BKK-bérlet, ami a képviselők feladatellátásához szükséges eshetőlegesen. A havibérlet ára objektív, az nem harmadolható, így ha az elnök él ezen juttatás lehetőségével és más juttatással nem, a javaslat szerint annak értékének csak 30 százaléka lenne adható, tehát a havibérlet lehetőségétől meg kellene fosztani az elnökhelyettest és a képviselőket egyaránt.

Ugyanaz az aggály merül fel például a juttatásként személyes használatra kapott eszközök, például laptop esetében. A képviselőkkel szemben a bizottsági tagok ugyanakkor ilyen korlátozásban a természetbeni juttatások esetében nem részesülnének a módosító szerint.

(13.50)

De ha már tiszteletdíjról beszélünk, akkor azt is el kell hogy mondjam önöknek, hogy a nemzetiségi önkormányzatok túlnyomó többsége csak álmodik a tiszteletdíjról, ugyanis bár a törvény lehetővé teszi, de a mellérendelt források nem teszik lehetővé azt, hogy ma a nemzetiségi önkormányzatok képviselői tiszteletdíjat kaphassanak a feladatuk ellátásáért. Ez azt jelenti, hogy túlnyomó többségük társadalmi munkában végzi a feladatát. Én sokkal szívesebben látnék ebben a javaslatban olyan módosításokat, amelyek megkönnyítik a nemzetiségi önkormányzatok helyzetét, és nagyon sok olyan javaslat is akadna köztük, ami egyébként a költségvetésnek egy forintjába nem kerülne, de mind a 13 nemzetiség jól járhatna vele ebben az országban, mindössze csak egy politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy önök ezt véghez tudják vinni.

Én nem látom azt a javaslatot, ami megszüntetné a nemzetiségi önkormányzatok kiszolgáltatottságát a helyi önkormányzat vezetésének, ugyanis törvény szerint ők látják el a nemzetiségi önkormányzat működését egészen a jegyzőkönyvek megírásától az irodahelyiség biztosításáig. Mint ahogy azt sem látom, hogy hogyan vennék le a terhet a települési önkormányzat válláról, mert ha egy nemzetiségi önkormányzat jól működik, pályázik, ne adj’ isten, intézményt tart fenn, akkor kőkemény terhet tud róni egy települési önkormányzat vállára, és önök ezzel tisztában vannak, de mégsem tesznek semmit, hagyják, hogy ez a helyzet így maradjon, ahogy most van, mert önöknek ez így jó.

Az együttműködési megállapodás tekintetében például az elmúlt időszakban elvették a minden évben kötelező felülvizsgálat lehetőségét. Önök szerint most már elég mindössze minden választás után, tehát ötévente felülvizsgálni a megállapodásokat. Önök is nagyon jól tudják, hogy rengeteg településen a nemzetiségi önkormányzat és a települési önkormányzat között nem jó a viszony. Ennek a megállapodásnak a felülvizsgálata legalább teremtett egy lehetőséget arra, hogy tudtak egymással kommunikálni, és az esetleges nézeteltéréseket meg tudták beszélni. Önöknek ez sem kerülne egy forintjába sem, hogy visszaadják, de mégis azt mondják, hogy elég ötévente.

Aztán itt van a működési és itt van a feladatalapú támogatás kérdése. Ugye, ez a két fő bevételi forrása ma egy nemzetiségi önkormányzatnak az országunkban. A működési támogatás egy fix támogatási forma, ennek a mértéke attól függ, hogy az előző népszámláláson hány fő vallotta magát az adott nemzetiséghez tartozónak. A nemzetiségi önkormányzatok törvény által megfogalmazott állami bevételi forrásai a roma nemzetiségi önkormányzatoknál eleve kizárja a többi nemzetiséghez képest jelentős bevételi forrást, méghozzá az anyanemzettől kapott támogatás hiánya miatt, holott a roma nemzetiségi önkormányzatoknak mind a létszámot, mind a feladat nagyságát tekintve általában lényegesen több feladatuk van az adott településeken. Ezt a lényeges szempontot az állami támogatási rendszer egyáltalán nem kompenzálja.

Ráadásul szerintem az is komoly problémát vet fel, hogy ott, ahol 50 fő alatt volt az adott nemzetiséghez tartozók száma, ott 520 ezer forintot adnak, ott, ahol 51 fő volt, ott meg 1 millió 40 ezer forintot adnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy 49 fős településen és mondjuk, egy 1500 fős településen például roma önkormányzatok esetében ugyanabból a forrásból gazdálkodnak. Hát abból egy tisztességes rendezvényt vagy egy programot nem lehet megvalósítani, nemhogy tiszteletdíjat adni a nemzetiségi önkormányzatoknak.

Feladatalapú támogatás. Ez az a támogatási forma, amely a nemzetiségi önkormányzatok előző évi tevékenységét hivatott értékelni, és ezáltal támogatáshoz juttatni. Nem tudom, hogy hogyan működik a többi nemzetiség esetében, én azt tudom elmondani, amit a roma önkormányzatoknál látok. Nálunk ez úgy működik, hogy ha dolgozik egy önkormányzat, és nem ül közel a tűzhöz, akkor hasraütésszerűen kap egy pontszámot. Ráadásul ennek a feladatalapú támogatásnak a feltételei mind olyanok, hogy nem látja a nemzetiségi önkormányzat elnöke például azt, hogy a települési önkormányzat jegyzője vagy az ezzel megbízott dolgozó feltöltöttee például időben a nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyveit a rendszerbe. Nem látja. Nincs ráhatása. Nincs hozzáférése.

Innentől kezdve azt gondolom, hogy alapból a rendszer olyan kritériumokat támaszt, amik azt feltételezik, hogy jó viszony van a két önkormányzat között, pedig én azt látom, hogy a jelenlegi nemzetiségi és települési önkormányzatok túlnyomó többségének nincs jó viszonya egymással.

Problémát jelent például a zárt ülés is a települési önkormányzatoknál, hol beengedik ide a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét, hol nem engedik be ide a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét, mert itt is a törvény rendkívül haloványan fogalmaz, ugyanis azt mondja ki, hogy akkor mehet be, ha úgy véli, hogy nemzetiségi közügyet tárgyalnak. Mi a nemzetiségi közügy önök szerint? Szerintem az is nemzetiségi közügy, ha a településen, mondjuk, egy járdafejlesztés van, mert azon a járdán ugyanúgy jár a roma ember is, a német ember is meg bármelyik másik magyar ember. Szerintem ez is nemzetiségi közügy. A törvényben mi a nemzetiségi közügy? Segítsenek nekem ennek a fogalomnak a tisztázásában!

Aztán itt van például a kedvezményes mandátum kérdése, amit önök elvettek. Nagyon sokan kifogásolják, hogy nincs már lehetőség kedvezményes mandátummal bekerülni a helyi önkormányzatok képviselő-testületeibe, biztosítva ezzel a hatékony érdekképviseletet. Én a javaslatban ezt sem látom megoldva.

Aztán itt van a nemzetiségi választási rendszer problémája, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a nemzetiségi választási rendszer nem biztosítja a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során. Ugyanis a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára való szavazásról. Erre sem látom, hogy kidolgozták volna ennek a törvényi hátterét, pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága már ki is mondta, és el is marasztalta önöket ebben az ügyben.

Ami a többi képviselőtársam felszólalását illeti, ahogy elmondtam, nagyon sok mindent hallottam; hallottam jó dolgokat is, meg mellélövéseket is. Lőcsei Lajos képviselő úr felszólalásának  miszerint ő sóval behintené a roma önkormányzatokat  szeretném a hátterét egy kicsit elmondani önnek, képviselő úr, ha megengedi. Alapvetően az a probléma, hogy van 13 nemzetiség az országunkban, és erre a 13 nemzetiségre egységesen ráhúztak egy törvényt. Lehet, hogy ez a törvény megfelel az ukrán, a szerb, a ruszin, a német nemzetiségeknek, de a roma önkormányzatoknak nem felel meg. Azért nem felel meg, mert ma egy roma önkormányzatnak sokkal, de sokkal több problémával kell szembenézni, mint a többi nemzetiségnek. Lehet, hogy a többi nemzetiségnek elég az, hogy ők tudnak hagyományt és kultúrát ápolni, de a roma nemzetiség esetében ez kevés, ez nem elég.

Pontosan ezért kellene egy olyan törvényt alkotni, ami véleményem szerint megoldhatná ezt a helyzetet. De ez nem jelenti azt, hogy ezt a rendszert sóval be kell hinteni. Ezt a rendszert meg kell reformálni, mert ha valaki dolgozni akar ebben a rendszerben, akkor tud tenni. Látom én is azt a nagyon kevés kivételt roma önkormányzatok esetében is, ahol például helyben ösztöndíjprogramot kapnak a jó tanuló gyermekek. Én ezt nem szeretném tőlük elvenni. És látom nyilván a rossz oldalát is, látom azt az oldalát, amikor szavazógépnek használja a cigányságot a kormánypárt, és a roma önkormányzati rendszeren keresztül felszívja a roma szavazatokat. Ezt is látom. Azt is látom, hogy szerződéssel veszik meg a roma vezetőket, és ez így nagyon nincs jól.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Reagálnom kell a Mi Hazánk részéről felszólaló Dócs Dávid képviselő úr felszólalására is. Ő azt mondja, hogy van egy párt ebben az országban, egy roma párt, amely ki akar szakítani az országból három megyét, és külön roma autonómiát akar. Istenigazából én erről nem is beszélnék az Országgyűlésben, de ha már felhozta: a magyar cigányság ugyanolyan sokszínű, mint egyébként a nem romák. A nem romák között vannak jobboldaliak, vannak baloldaliak, van, aki így gondolkozik egy történetről, van, aki pedig teljesen máshogy. Senki ne gondolja, hogy egyébként a cigányságon belül ez másként van. Köztünk is vannak jobboldaliak, meg vannak baloldaliak, meg vannak olyan aberráltak, akik ilyen eszméket terjesztenek, és erre egy szélsőséges párt tud egyébként hivatkozni folyamatosan a politikája során, hogy na de a romák ki akarnak szakítani három megyét az országból. Ez nem igaz! Nem akarjuk ezt tenni! És a normálisan, tisztességes gondolkodó romák sem akarják ezt tenni, mert úgy gondolják, hogy elsősorban magyarként, magyar állampolgárként, de mégis kettős identitással élnek ebben az országban mint nemzetiség és államalkotó tényező. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a DK és a Párbeszéd soraiban.)