SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! Poštovani gospodine državni tajniče!
A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a 2019. évi általános helyi önkormányzati és nemzetiségi választásokat követően összegezve az első ötéves önkormányzati ciklus működésének tapasztalatait, az ágazatok és a törvényességi felügyeletek bevonásával a nemzetiségek jogairól szóló törvény átfogó módosítására tett javaslatot, amely elfogadásra is került.
Természetesen a nemzetiségi jogok érvényre juttatására és biztosítására tekintettel tovább folytatódtak a tárgyalások a törvényi környezet jobbá tétele érdekében.
(14.00)
Ennek egyes eredményei az előttünk álló törvénytervezetben szövegszerűen is megfogalmazásra kerülnek. Az elmúlt három év társadalmi változásai, a pandémiás veszélyhelyzet következményei és a törvényi szabályzás módosulása következtében elkerülhetetlenné vált a nemzetiségi önkormányzatok választását megalapozó rendelkezések újragondolása. A nemzetiségek jogairól szóló törvény jelenleg hatályban lévő 56. §-ának végrehajtása ellehetetlenült. A politikai önigazgatást megalapozó legutóbbi népszámlálás adatai csak később válnak ismertté. Ismeretes, hogy a veszélyhelyzet miatt egy évvel később került sor a népesség összeírására, így az adatok is csak ez év őszén lehetnek elérhetők.
Az Alaptörvény és a választási szabályok megváltozásával 2024. június 29-én nemzetiségi választásokra kerül sor. A magyarországi nemzetiségi közösségek önkormányzatisághoz való jogát mindenképpen biztosítani kell, amelyet az újraszabályozott 56. § garantál. Megerősíti a szerzett jogosultságot, az adott nemzetiséghez tartozás kinyilvánítását 25 fő esetén, továbbá preferálja a hagyományokkal rendelkező működő közösségek önigazgatáshoz való jogát. Új elem a működő nemzetiségi köznevelési intézmény létéből származtatott választási jogosultság. Megítélésem szerint a jövőben ki lehetne terjeszteni az önszerveződés megalapozottságát a településen működő nemzetiségi kulturális intézmény meglétére tekintettel is.
A nemzetiségi önkormányzati választások sajátos szabályai alapján egyesületek által jelölt személyek, illetve listák versenyeznek egymással. Természetes igény és jogos társadalmi elvárás, hogy csak megfelelő tömegbázissal, transzparensen és ténylegesen működő nemzetiségi civil szervezetek válhassanak jelölőszervezetekké. A tisztulási folyamatnak a nemzetiségi közösségen belül is el kell kezdődnie.
Az országgyűlési választások után napvilágot látott kampányfinanszírozási anomáliák visszaszorítására készülő jogszabályi válaszadás megalkotásában a nemzetiségeknek is részt kell vállalniuk. Meg kell alkotni a nemzetiségi jelölőszervezet egzakt értelmezését.
Természetesen nem mehetünk el az Emberi Jogok Európai Bíróságának a választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályaival kapcsolatos döntése mellett. A magyarországi nemzetiségek a magyar politikai közösség részesei, államalkotó tényezők, így a magyar kormánnyal együttműködve egyértelműen politikai és az Országgyűlés által elfogadott törvényi választ kell adni.
Hatalmas előrelépés volt, hogy az előző nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása alkalmával sikerült tulajdonjuttatásban részesíteni azokat a nemzetiségi önkormányzatokat, amelyek köznevelési intézményt vettek át fenntartásba. Az elmúlt rövid időszak is igazolta, hogy a tulajdon jó gazdára talált. A folyamatos fejlesztések az oktatás színvonalának, valamint a pedagógusok munkavégzési körülményeinek javítása érdekében történtek. A jelenlegi javaslat még nem tartalmazhatja, de kimunkálás alatt áll, hogy a nemzetiségek által alapított köznevelési intézmények, amelyek vagyonkezelési szerződés alapján használják a feladat ellátásához szükséges infrastruktúrát, tulajdonba kaphassák az általuk kezelt vagyonelemeket.
Bizottságunk részéről már többször megfontolásra javasoltuk, és egyben kérjük a kormány és a törvényhozók támogatását, hogy a működési engedéllyel rendelkező nemzetiségi kulturális intézmények ingó és ingatlan vagyona a feladatellátás biztosításának idejére elidegenítési tilalom kötelme mellett a működtető, fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kerülhessen. A felvetést alátámasztja, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény átlátható szervezetként deklarálja a nemzetiségi önkormányzatot. Tehát törvényi akadálya nincs az ingyenes és szabályozott vagyonjuttatásnak.
A továbbiakban, kapcsolódóan a módosítási javaslat egyes szakaszaihoz, szeretnék néhány gondolatot megfogalmazni a jövőbeni konszenzusos döntés meghozatalához. A szövegtervezet tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettesének visszahívására vonatkozó szabályokat.
Az Njtv. 108. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik abban az esetben is, ha a megbízatást a képviselő-testület, a közgyűlés, az elnök javaslatára titkos szavazással minősített többséggel visszavonja.” Megítélésem szerint meggondolandó, hogy ne csak az elnökhelyettesre vonatkozzanak a felmentés szabályai, hiszen az elnök ugyanabban az eljárásrendben a képviselő-testülettől, a közgyűléstől választás útján kapja meg az elnöki jogkört. A hatályos szabályozás az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a 153. § (3) bekezdésében kizárja a felmentés jogát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján több nemzetiségi önkormányzatnál az elnök személye akadályozta a törvényes működést, gátolta, illetve van, ahol ellehetetlenítette a listaállítást, a nemzetiség országgyűlési képviseletét. A nemzetiségi érdekek ellen ténykedő elnök eltávolításának operatív módja jelenleg csak a feloszlatás. De tudjuk, az időközi választás költségeit a nemzetiségi önkormányzatnak kell megelőlegeznie, és tényként is igazolható, hogy ezt sem a helyi, sem az országos nem képes saját forrásából biztosítani, és így a feltételeknek eleget tenni.
Továbbá megjegyzem, hogy politikailag és morálisan is kifogásolható, hogy a képviselő-testület vagy a közgyűlés által kinevezett intézmény vezetője annak a testületnek a tagja legyen, amely által a megbízatást kapja, illetve dönt a szervezet költségvetéséről.
Az előzőekből világosan látszik, hogy a napirendre vett javaslat tárgyalásával párhuzamosan tovább kell folytatni a politikai és kulturális autonómiát garantáló jogszabályi környezet felülvizsgálatát, amelyben számítunk a kormány támogatására és az érintett szervezetekre, valamint a nemzetiségek képviselőinek jobbító javaslataira.
Tisztelt Országgyűlés! A bizottságunk által előterjesztett T/4230. számú törvényjavaslat egyértelműen a 13 őshonos nemzetiség konszenzuson alapuló javaslatát testesíti meg, amelynek benyújtását a nemzetiségi önkormányzati választások kiírásának garantálása vezérelte. Kérem önöket, hogy szavazataikkal támogassák az Alaptörvény szempontjából is sarkalatosnak minősülő rendelkezéseket, elősegítve ezzel a nemzeti közösségeink önrendelkezésének biztosítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Hvala na pozornosti! (Taps.)