DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A köznevelési rendszer bármilyen átalakítása kapcsán a legfontosabb elvárás az, hogy a változások a gyerekek, a tanulók érdekeit szolgálják. Az ő boldogulásuk, sikerük szempontjából alapvető, hogy olyan szakemberek foglalkozzanak velük az óvodában, az iskolában, vagy bármely más köznevelési intézményben, akik felkészültek, elkötelezettek, akik akarnak és tudnak is fejlődni, akik motiváltak, és magas színvonalon gondoskodnak a rájukbízottakról.
(15.30)
A kormány által előkészített új életpályamodell célja éppen ezért az, hogy a gyerekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Mielőtt azonban bemutatom önöknek a javaslat részleteit, érdemes néhány tényt tisztázni, mivel rengeteg téves információ kering a közvéleményben a pedagógus- és szakember-ellátottságról, intézményi struktúráról, mérési eredményekről. Nézzünk ezért néhány adatot!
Gyakran elhangzó kritika, hogy Magyarországon rohamosan csökken a pedagógusok száma, a szakszervezetek számos adatot dobtak be a médiába, 4 ezer vagy éppen 16 ezer hiányzó pedagógusról is hallhattunk. Ezzel szemben, ha megnézzük a KSH nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatait, azt látjuk, hogy 2010-ben 1 millió 759 ezer gyermek és tanuló vett részt a köznevelésben és a szakképzésben, 170 091 pedagógus és oktató irányítása mellett. Az előző tanévben, 2021-ben az összehasonlíthatóság kedvéért ismét a szakképzéssel együtt 1 millió 553 ezer gyerekre 165 878 pedagógus és oktató jutott. Ez azt jelenti, hogy amíg a gyerekek, tanulók száma 13 százalékkal, addig a pedagógusok és oktatók száma mindösszesen 3 százalékkal csökkent. Nem véletlen tehát, hogy a kormánytól független, világszerte elismert szervezet, az OECD adatai alapján Magyarországon az egy pedagógusra jutó gyermekek száma alsó tagozaton 10 fő, EU-átlag alatti, míg felső tagozaton és középiskolában az EU-átlag körül van, 11, illetve 12 fő.
Nem azt állítom, hogy hátradőlhetünk, hiszen, ahogyan mindenhol Európában, úgy Magyarországon is idősödik a pedagógustársadalom, ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fiatalok bevonzására, de azért fontosnak tartom leszögezni, hazánkban jelenleg is kevesebb gyermek, tanuló jut egy pedagógusra, mint Európa számos más régiójában.
Egy másik visszatérő felvetés, ami szerint soha nem látott mélységekbe süllyedt a pedagóguspályára jelentkezők száma. Érdemes itt is kicsit visszatekinteni az előzményekre. A 2000-es évek elején, még a bolognai reform előtt évente 8-10 ezer fő jelentkezett pedagógusképzésre, és évente 5 ezer főt vettek fel. Önök kormányoztak ekkoriban, és bizony szűken mérték az ösztöndíjas helyeket, biztos emlékeznek, még tandíjat is be akartak vezetni. 2005-ben jött a bolognai reform, az ezt követő három évben leesett a jelentkezések száma, hiszen a tanárképzés osztottá vált; aki tanár akart lenni, az a hároméves alapszak után jelentkezett mesterképzésre. A jelentkezések száma ekkor és ennek is köszönhetően átmenetileg leesett évi 6 ezer főre, és csak évi 3 ezer főt vettek fel pedagógusképzésre.
2012-ben mi visszahoztuk az osztatlan tanárképzést, ami 2013-tól a jelentkezési számokat statisztikailag megemelte, hiszen az ezt követő három-négy évben duplán könyvelhettük el a jelentkezéseket. Jelentkeztek tanárképzésre közvetlenül az érettségi után 18 évesen, és a felmenő rendszer miatt az alapképzés után is. Ezért 2014-17 között 17 ezer és 20 ezer közötti jelentkezési számokat mutat a statisztika.
2018-ban és ’19-ben magasan tartotta a jelentkezési számokat a levelező képzéseken az az elvi döntés is, hogy 2020-tól emelt szintű érettségi és bemeneti középfokú nyelvvizsga kell majd az oklevélszerzéshez. 2020-ban aztán be is következett a csökkenés 13 ezer jelentkezőre, de ezt a kormány a döntéseivel már korrigálta, a felvételi szigorítására nem került sor, hanem ellenkezőleg, tágra nyitottuk a kapukat, a jelentkezések száma pedig ismét növekedésnek indult. 2023-ban már ismét 18 ezer fölötti a jelentkezők száma pedagógusképzésre, ami lényegében megfelel a ’14-19 közötti csúcsnak. Tehát örömmel jelenthetem, hogy a pedagógusképzés továbbra is népszerű, lesz utánpótlás.
Térjünk át az intézménystruktúrára! 2012 előtt a magyar köznevelést döntően önkormányzati fenntartás, és ezzel együtt az anyagi helyzet szerint szélsőségesen eltérő színvonal, valamint állandó adósságképződés jellemezte. Önök is küzdöttek ezzel. A tankerületi rendszer létrehozásával és a kezdeti problémák kiküszöbölésével mára 60 önállóan gazdálkodó tankerület egy stabil rendszerben működik. Sosem tagadtuk, hogy ez a rendszer takarékoskodóan, pénzügyi szempontból fegyelmezetten működik. A tankerületi rendszer érdeme ugyanakkor, hogy megszűnt az a világ, hogy gazdag településnek jó iskolája, szegény településnek pedig csak gyenge iskolája lehet. Erről önök nem szoktak beszélni, de ettől ez még tény.
Az elmúlt hetekben sokadszorra jelent meg a sajtóban az a fake news is, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok, iskolapszichológusok számát. Természetesen semmi hasonló szándék nincs, sőt éppen ez a kormány növelte mintegy kétszeresére 2010 óta a sajátos nevelési igényű gyermekekkel is foglalkozó szakemberek számát. Az akkori 5700-hoz képest ma 10 ezer gyógypedagógus van a rendszerben, a 2006 előtt egy felsőoktatási intézménnyel szemben pedig ma kilenc egyetem képez gyógypedagógusokat, és a jobb diagnosztikának, magasabb szintű ellátásnak köszönhetően az integrált nevelésben, oktatásban részt vevők aránya a 2010. évi 59 százalékról 67 százalékra emelkedett, ami megfelel a nemzetközi trendeknek.
Ellenzéki körökben szokás azt mondani, hogy a magyar diákok és pedagógusok teljesítménye fényévekre van a nemzetközi szinttől, a valóság azonban mást mutat. 2022-ben a magyar középiskolások a világ legrangosabb megmérettetésein, tudományos diákolimpiákon összesen 2 arany-, 15 ezüst- és 27 bronzérmet szereztek, vagyis a tavalyi év minden eddiginél több sikert hozott. A 4. és 8. évfolyamosok matematikai és természettudományos tudását vizsgáló TIMMS-mérésen a magyar diákok magasan az EU-átlag fölött teljesítettek mindkét vizsgált évfolyamon, megelőzve még a sokat emlegetett Finnországot is. De még a PISA-mérésekben is, mely jellege miatt alapvetően elüt a magyar oktatás hagyományaitól, a legutolsó, 2018-as, már kiértékelt mérésen mindhárom területen szövegértés, matematika és természettudományos területen is javítottunk a korábbi eredményeinken, és jelenleg a világ elitklubjának tekinthető OECD átlagától csak 1-2 százalékkal marad el a magyar átlag. És ami nagyon fontos, ezen mérés adatai is azt mutatják, hogy immáron tendencia, hogy a családi háttér iskolai teljesítményekre gyakorolt hatása csökken.
Ezeket a tényeket azért tartottam fontosnak elmondani, mert én már sokszor meghallgattam a tisztelt ellenzéki képviselőket, és úgy sejtem, hogy a következő órákban sok negatívumot mondanak majd a magyar oktatási rendszerre. Én azt állítom, hogy nem felel meg a tényeknek az, hogy a magyar köznevelés rossz teljesítményt nyújt, nem igaz az sem, hogy a magyar pedagógusok nem tudják eredményesen felkészíteni a diákjaikat. Azt ugyanakkor én sem vitatom, hogy számos kihívás áll előttünk, amelyek közül az egyik legfontosabb a pedagógusok nagyobb anyagi és társadalmi megbecsülésének kivívása. Éppen ezt célozza az új pedagógus-életpályáról szóló törvény.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat benyújtását minden idők talán legátfogóbb egyeztetése előzte meg. Az elmúlt egy évben lebonyolítottunk három pedagóguskonzultációt. A legtöbben a másodikon vettek részt, ott 33 ezer fő mondott véleményt, amit a törvénytervezet szövegezésekor felhasználtunk. Az így előkészített tervezetet a Belügyminisztérium március 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta, azóta pedig összesen 20 alkalommal egyeztettünk érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, és feldolgoztunk 1500 írásos véleményt. Az egyeztetéseken részt vett valamennyi pedagógus-szakszervezet, a Nemzeti Pedagógus Kar, kétszer tárgyalta a stratégiai kerekasztal, tárgyalta az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Diáktanács, valamint a legjelentősebb állami és egyházi fenntartók is. Az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet szabályozási tartalma 34 területen változott jelentős mértékben. Érdemes összevetni a két dokumentumot, a márciusit és a most benyújtott törvényjavaslatot, nagyon sok változás van benne. Ezek az adatok önmagukban is mutatják, hogy valóban érdemi és tartalmi egyeztetéssorozat áll mögöttünk.
Az ennek eredményeként elkészült törvénytervezet egy új jogállást hoz létre, az úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új törvény létrehozásának legfontosabb célja, hogy a köznevelés sajátosságait figyelembe vevő, a pedagógushivatás presztízsét erősítő önálló szabályozás szülessen, megszüntetve azt a helyzetet, hogy ma egy állami iskolában dolgozó pedagógus foglalkoztatási szabályai legalább három törvényben vannak rögzítve, a közalkalmazotti törvényben, a köznevelési törvényben és a munka törvénykönyvében is.
Kiemelném, hogy nem megszüntetjük a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó eltérő szabályokat, hanem kiterjesztjük azokat. A jelenlegi rendszert védelmezők, akik a „ne változzon semmi” álláspontját képviselik, hajlamosak elfeledni, hogy a köznevelési rendszer egyharmadára a magán- és egyházi intézményekre gondolok a Kjt. nem is vonatozik, az új rendszer előnyei viszont minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.
A javaslat legfontosabb eleme az új teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. A pedagógusok körében a tanév kezdetén végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók teljesítménye alapján a fizetésük differenciált legyen. Az új bérrendszer megtartja a korábbi előmeneteli struktúra eddigi öt fokozatát, tehát gyakornok, Ped I., Ped II., mesterpedagógus és kutatótanár marad, azokhoz azonban széles bérsávokat rendel, amelyeken belül a szakmai tapasztalat, a teljesítmény és a további szakmai szempontok alapján tudja majd a munkáltató megállapítani a bért.
(15.40)
A fiatalok pályára vonzása szempontjából is nagy jelentőségű ez, hogy az életkor nem lesz meghatározó eleme a bér meghatározásának. Így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is. (Kálmán Olga közbeszól.) Azt remélem, abban mindenki egyetért, hogy rájuk nagy szükség van, ezért kérem, olyan bérstruktúrát alakítsunk ki, ami a fiatalok számára is vonzóbbá teszi a pedagógushivatást. (Kálmán Olga: Tegyétek!)
A sávos bérstruktúra kialakítása azért is fontos, mert az Európai Bizottsággal kötött megállapodás szerint is a következő időszakban több lépcsőben jelentős béremelésre kerül sor. Ennek a végrehajtása során indikátorokat vállaltunk, melyek teljesítése érdekében igenis szükség van a bérstruktúra rugalmasságára. E tekintetben a törvény igenis megalapozza a következő béremelési lehetőségek végrehajtását.
Az említett béremelési folyamatot elindítottuk, a központi költségvetésből januártól 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegeztünk meg, a törvényjavaslat elfogadását követően pedig július 1-jétől ismét a nemzeti költségvetésből biztosítjuk a törvényjavaslatban leírt többleteket addig is, amíg Magyarország hozzáfér a nekünk jogosan járó uniós forrásokhoz és a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés megvalósulhat. Vállalásainkat ezen a téren fenntartjuk.
Az önök előtt lévő tervezet egyik kiemelkedő eleme továbbá, hogy az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az ő felzárkóztatásukat végző programot működtetnek, ők az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak.
Az elmúlt években bevezetett pótlékok közül a szakmai ágazati pótlék a sokszor megfogalmazott szakszervezeti kérés szerint beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékához igazodik.
Az úgynevezett jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magánintézményben tanítottak. Ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek beleértve a jogviszony szünetelését, például a gyes idejét is , beleszámít a jogosító időbe, és beleszámít a 25, 30 vagy éppen 40 esztendőbe is. Senki nem kerül tehát a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe.
Az új, teljesítményalapú bérrendszer egyik fontos eleme lesz az éves teljesítményértékelés, amelynek kapcsán minden pedagógus véleményét kikértük tavaly ősszel és idén is a már említett kérdőíves felmérések keretében. A tervezetet egy széles körű, szakmailag hozzáértő munkacsoport állította össze, tesztelése ezekben a hetekben ér véget több tucat köznevelési intézményben. Az értékelési metódust a javaslatok és a már rendelkezésre álló tapasztalatok alapján számos ponton egyszerűbbé, objektívabbá tettük.
Mivel tisztában vagyunk vele, hogy a köznevelés rendszere számára ez jelentős szemléletbeli változást jelent, ezért a 2023-24. tanévben és nevelési évben a teljesítményértékelésre a rendszer megismerése és elsajátítása érdekében kerül csak sor, és ezt követően élesedik majd a rendszer. Szeretnénk elmondani, hogy ettől a rendszertől azt várjuk, hogy a korrekt teljesítményértékelés jutalmazza az arra leginkább érdemeseket, ami megfelel a gyermek, a tanuló érdekének is.
Lássuk azt is, hogy az intézményen belüli teljesítményértékelés bevezetésével együtt jelentősen csökkentjük a pedagógusok egyéb adminisztratív terheit. Megszűnik a kötelező pedagógus-önértékelés, az egyéni pedagógus-tanfelügyelet, a minősítés pedig kizárólag a gyakornokok számára marad kötelező. Az adminisztráció csökkentését és egyszerűsítését célozza a digitalizáció erősítése is, a KRÉTA-rendszer továbbfejlesztése és az ügyfélkapu használatának kiterjesztése.
A pedagógusok szabadsága egységesen 50 napra emelkedik, az igazgató továbbra is legfeljebb 15 nap felett rendelkezhet ebből a szabadságkeretből. Ez a jelenleg is hatályos szabályozásnak megfelel, ez tehát nem változik.
A munkakörök betöltésénél változatlan alapszabály marad a pályáztatás. Ez alól tankerületi intézményben kizárólag beosztott pedagógus esetén lehet kivételt tenni, amennyiben az igazgató javaslatára a fenntartó így dönt. A javaslat célja nagyon egyszerű: ha van alkalmas jelölt, akkor ne kelljen kivárni a pályázati folyamatot, hanem az alkalmazásra mielőbb sor kerülhessen. Vezetők esetén az állami intézményi körben kötelező marad a pályáztatás.
A tervezet szerint a próbaidő és a lemondási idő egységesen három hónap lesz a jövőben, a felmondási szabályok pedig a közalkalmazottakra vonatkozó, jelenlegi jogszabályok szerint egységesülnek, vagyis a munkatapasztalat hosszától függően a felmentési idő 2-8 hónap marad, ahogy most is van. A rendkívüli felmentés esetében is marad a jelenlegi általános szabály, mely 15 napon belül ad erre lehetőséget a munkáltatónak.
A heti óraszámot változatlanul heti 22-26 órában határozza meg a javaslat, bár ezen a téren további lehetőségeket is mérlegelünk, ezen a téren még további tárgyalások vannak folyamatban. A törvénytervezet többlettanítási óradíjat vezet be a túlórákra, melynek mértékét a kormány rendeletben fogja szabályozni. Az alapfokú művészetoktatásban tanító gyakornokok óraszáma ugyanakkor 22-ről 20 órára csökken, ez egy régi kérésük volt.
Fontos megemlíteni, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők közül azok a munkakörök, amelyekben a dolgozók közvetlenül pedagógiai feladatokat látnak el, az új jogviszony hatálya alá kerülnek, a többi segítő munkakörben dolgozóra pedig a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak majd.
A NOKS-dolgozók helyzetének javítása érdekében a pedagógiai asszisztensek esetében összhangban a szakszervezetek korábbi követelésével 35 órában maximáljuk a gyermekcsoportban eltölthető heti óraszámot. Emellett a 2022 őszén megújított tartós pedagógusigazolványra jogosultak körét is kiterjesztjük valamennyi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóra. Az intézmények ráadásul ezentúl szabadon átcsoportosíthatják majd a finanszírozott NOKS-munkaköröket a saját helyi szakmai igényeiknek megfelelően, ez növeli majd a szakmai autonómiájukat.
A nevelőtestületek feladatait tekintve a 2011 előtti helyzetet szeretné a javaslat visszaállítani, eszerint az intézmény alapvető dokumentumait, pedagógiai programot, szmsz-t, éves munkatervet az igazgató a nevelőtestület aktív bevonásával készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá. Ebben nincsen semmi ördöngösség, 2011 előtt is így volt.
A továbbképzési kötelezettség életkori határa a megtévesztő híresztelések ellenére 55 év marad, nem lesz ezen a téren változtatás.
Az elmúlt évek előre nem látható eseményei miatt fontosnak tartottuk azt is, hogy a köznevelési feladatellátás folyamatosságának biztosításához a megfelelő jogi keretek adottak legyenek. Az új törvény csak arra az esetre engedi a tanítási év legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, ha év közben felmerül valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országosan lehetetlenné válik, és nem lehet biztosítani a 180 tanítási nap megtartását. Ezt veszélyhelyzeti szabálynak tekintjük, közös reményünk, hogy alkalmazása nem lesz szükséges.
Szintén veszélyhelyzeti rendelkezésnek tekinthető, hogy ha egy feladatellátási hely oktatásra alkalmatlanná válik, akkor a tanulókat megfelelő kapacitással rendelkező másik iskolába lehessen átirányítani, átmenetileg ott folytatódhassék a tanítás; reményeink szerint erre sem lesz majd szükség.
A pedagógusok átirányításával kapcsolatosan ki kell emelni, hogy most is lehetséges egy pedagógus tankerületen belül másik iskolába való kirendelése. Eddig erre legfeljebb két hónapra volt lehetőség, ez módosul a tankerületi fenntartású intézmények esetén egy tanévre, földrajzilag ugyanakkor korlátozottabb lesz ez az lehetőség, mert már csak a járáson belül lesz erre mód; tehát kisebb földrajzi környezetben.
A javaslat azt is garantálja, hogy meghatározott élethelyzetekben például kisgyermek nevelése, hozzátartozó gondozása esetén a pedagógus csak a hozzájárulásával legyen átirányítható. Ilyen esetben is a munkába járás költségét téríteni kell, az új bérstruktúrában vagy az éves teljesítményértékelés során pedig a munkáltató az esetleges többletterhet anyagilag is el fogja ismerni.
Sokat lehetett hallani az elmúlt hetekben, hogy a kormány ezentúl ellenőrizni akarja a pedagógusok digitális eszközeit. Ezen a téren azonban a törvény semmiféle változást nem hoz. Jelenleg is hatályos és a pedagógusokra is vonatkozik a munka törvénykönyve azon szabálya, mely bizonyos esetekben lehetőséget ad erre a munkáltatónak. Ezen a szabályrendszeren a törvényjavaslat semmit nem változtat. A tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen, a javaslat szerint is a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók magánélete nem ellenőrizhető.
Az, hogy a fegyelmi eljárás lehetősége visszakerül a törvénybe, a fokozatosság és a hivatalos eljárás lefolytatásának követelményét állítja vissza, jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, súlyos jogsértés esetén csak az elbocsátás az egyetlen jogszerű jogkövetkezmény.
Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben ismertetett törvénytervezet álláspontunk szerint számos ponton a pedagógusok, a gyermekek, az intézmények számára előnyösen változtatja meg a jelenlegi jogszabályi környezetet. Abban bízunk, hogy az új életpályamodell hozzá tud járulni a pedagógushivatás presztízsének erősödéséhez, az utánpótlás biztosításához és ezáltal közvetve a köznevelés minőségének további javulásához. Ennek megfelelően kérem a tisztelt Ház támogatását a javaslathoz. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)