DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk frakciója nem támogatja a pedagógus-státusztörvényt, mert az nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát, nem adja vissza a szakmai szabadságukat, nem csökkenti a jelenleg is túlzott terheiket, nem adja vissza a fegyelmezési jogaikat, nem garantálja a fizikai védelmüket, és nem látjuk biztosítottnak a pedagógus-utánpótlást sem.

Érdemes kiindulni a jelenlegi helyzetből, hogyha az oktatásra tekintünk, és ez sajnos szomorú képpel kell hogy szembesítsen bennünket, ugyanis a jelenlegi helyzetben  és hogy kinek mekkora felelőssége van ebben, azt most zárójelbe teszem  a pedagógusok fele 50 év feletti. Ezt kell hogy megélje a magyar nemzet 2023-ban, ezzel a helyzettel kell nekünk közösen valamit kezdenünk, és ezen kellene javítanunk azzal például, hogy vonzóbbá tesszük a pedagóguspályát a fiatalok számára. Ez a törvényjavaslat ezt sajnos nem tudja elérni, és mindjárt részletesen ki fogom fejteni, hogy miért nem.

Nyilvánvalóan hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy a pedagógusképzésben, talán mondhatjuk, hogy az elmúlt harminc év legnagyobb szakmai hibája az volt, hogy a bolognai rendszert bevezették, ami egyébként nem a Fidesz-kormányok regnálása alatt történt, hanem azt megelőzően, amit sok mással ellentétben, amit az SZDSZ-es pusztítás az oktatásban végzett, egyébként nem állított helyre a Fidesz, de a bolognai rendszernek a kivezetését a képzési rendszerből valóban megtették.

S még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet, mert nem mindegy, hogy mennyit keres egy pedagógus, nem mindegy, hogy mennyit tud a gyermekekkel foglalkozni, de talán kevés szó esik arról, hogy nemzetközi összehasonlításban is a munkaidejük jelentős részét nem olyan munkával kell töltsék, amihez egyébként a képzettségük megvan, mert a nevelési-oktatási munkát közvetlenül segítők létszáma Magyarországon az OECD-átlagoknak kevesebb mint fele, tehát nagyon sok olyan munkát végeznek a pedagógusok, amelyhez nem kellene pedagógusvégzettség, ezáltal kevesebb idejük marad arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak.

Nem hiszem, hogy van olyan kormánypárti képviselő, aki kritikusabb lenne az Európai Unióval szemben, mint jómagam, és értem az önök érvelését a bértáblára vonatkozóan, de azért önök mégiscsak 13 éve kétharmaddal kormányoznak Magyarországon. És hogyha azt mondom, hogy a jelenlegi helyzetből kell kiindulni, akkor azt kell látnunk, hogy egy főiskolát végzett pedagógus kettő minősítési eljáráson átesve, 17 év munkaviszonnyal a garantált bérminimumot keresi. És hogyha ezen túljut, a két minősítési eljáráson, akkor  kapaszkodjanak meg!  bruttó 6800 forinttal növekszik a bére.

(17.20)

Nincs az a Brüsszel, amire ezt rá lehetne fogni! Nincs az a szocialista kormányzás, amire ezt rá lehetne fogni 13 év kétharmados Fidesz-kormányzás után! (Tordai Bence közbeszól.) Mert volt olyan időszak az Orbán-kormányok történetében, amikor önök sokkal több nemzeti forrást fordítottak az oktatásra, nevezetesen 2001-ben például a GDP 5,4 százaléka jutott az oktatásra. Ha ezt most is megtennék, akkor vígan  -vígan!  tudnák finanszírozni a pedagógusbér-emelést nemzeti forrásból; nem kellene Brüsszelnél kuncsorogni a pénzért, ami elvi alapon is elfogadhatatlan.

Ha önök joggal kérik számon az Európai Unión Magyarország szuverenitását, akkor azt is kérjük számon, hogy egy magyar tanárnak a fizetése, a képzése, a szakmai szabadsága, semmije ne függhessen attól, hogy az Európai Unióban milyen döntések születnek Magyarországgal kapcsolatban. Ennek olyan alapvető kérdésnek kellene lennie, amit semmilyen időszakban, se háború esetén, se Covid-lezárás esetén, semmikor nem lenne szabad, hogy befolyásoljon az Európai Unió bármilyen döntéshozatali szervének bármilyen döntése; ez nemzetstratégiai kérdés. A mi saját belügyünk az, hogy akik a gyerekeinkkel foglalkoznak, ők milyen állapotban vannak.

Tudom, hogy nem egy magyar mutató az, hogy a diplomásátlagbér 80 százalékához viszonyítjuk a pedagógusbéreket, hanem nemzetközi szervezetek is ezt teszik, de miért fogadjuk ezt el? Diplomás emberekről beszélünk a pedagógusok esetében is. Mi az, hogy ők csak 80 százalékot kell, hogy keressenek, és akkor mi elégedettek vagyunk ezzel?! (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Miért vagyunk elégedettek? Az elmúlt 30 évben, hozzáteszem, semmikor nem érte el a pedagógusok fizetése a diplomásátlagbér 80 százalékát. Önök azt mondják, hogy ha megjönnek az EU-s pénzek, akkor majd 2025-től el fogja érni. De rendben van: ha csak a 80 százalékát éri el, akkor milyen egyéb kedvezmények vannak, amitől ez a pálya vonzóbb lesz; amitől egy pályaválasztás előtt álló érettségiző azt mondja, hogy: rendben van, csak 80 százalékát fogom az átlagnak keresni, de akkor milyen kedvezmények lesznek, amiktől én mégis erre a pályára felvételizzek? Mert most sincsenek olyan fiatalok, akik azt mondanák, hogy ez számukra vonzó, és nem csak a finanszírozás miatt.

Bár még egy nagyon fontos, alapvető kérdést feltennék a finanszírozással kapcsolatban: ha arról beszél mindenki, hogy gyermekközpontú legyen az oktatási rendszer, akkor a fizetésekben ez miért nem jelenik meg? Miért nem azok keresik a legtöbbet, akik a legtöbbet foglalkoznak a gyermekekkel? És itt nem a differenciálásról beszélek, amiről persze elmondható: hát, járni jár, csak ki tudja, hogy majd jute arra, hogy az igazgató 20 százalékkal eltérítheti fölfelé a fizetését azoknak, akik többet dolgoznak a gyerekekkel, mert semmilyen garancia nincsen ebben a törvényben arra, hogy erre a finanszírozási háttér is megfelelő lesz; meglesz a lehetősége, de hogy a finanszírozás meglesze, az még kérdéses, az a kutya vacsorája. De miért evidencia mindenkinek, hogy a tankerületi vezetők, akik nincsenek napi kapcsolatban a gyermekekkel, ők keresnek többet, és nem az, aki naponta bemegy a gyerekek közé és velük tölti a napja nagy részét, több időt, mint mondjuk, a gyereknek a saját szülei? Miért nem ők keresnek többet, akik többet vannak effektíve együtt a gyerekekkel? Miért nem szempont, hogy az ő bérük magasabb mértékben emelkedjen? Hát, ők azok, akik mégiscsak odaállnak minden egyes nap 30 gyerek elé.

És a finanszírozáson kívül a szakmai kérdésekről is kell beszélni. Nagyon jó lett volna, hogyha benyújtanak egy 164 oldalas törvényjavaslatot az oktatásra vonatkozóan, akkor, mondjuk, a minisztériumban alapelvként kimondják, hogy a jelenlegi helyzetnél semmi nem lehet rosszabb, nem állapítunk meg olyan munkaügyi szabályt a pedagógusokra nézve, amely a jelenlegi helyzetnél rosszabb helyzetbe hozza őket, de nem így történik. Nem így történik! Még csak azt sem mondhatjuk el, hogy stagnálna a munkajogi védelmük, hanem számos tekintetben rosszabb helyzetbe fognak kerülni. A gyakornokok havi illetményét eddig törvény garantálta, most már rendeleti szintre fog kerülni.

A végkielégítés kérdése egészen döbbenetes. Egészen döbbenetes! Ez gyakorlatilag zsarolás, amit művelnek a pedagógusokkal. Az, hogy valakit anyagi hátrány ér azért, mert egy más időpontban dönt arról, hogy ki szeretne lépni a rendszerből, az egészen elképesztő, és a beismerése annak, hogy igenis tartanak attól, hogy tanárok el fogják hagyni ezt a pályát.

Azzal próbálják meg őket zsarolni, hogy elveszik a végkielégítésüket, ami egyébként járna nekik. Ez aljas magatartás; ezzel nem lehet ott tartani pedagógusokat! A számok jók lesznek persze, statisztikákra remek lesz, de ezek a tanárok az első adandó alkalommal, amikor majd megtehetik, ki akarnak majd lépni ebből a rendszerből. Hozzáteszem: a Covid idején ugyanezt csinálták, amikor, érdekes, a baloldali képviselők nem emelték fel a szavukat, hogy milyen eljárások alá vetik az oltatlan pedagógusokat, pedig akkor is egy zsarolásnak voltak kitéve.

És szeretném még egy szempontra felhívni az államtitkár úr figyelmét: az egyeztetéseken is elmondtam, hogy egy olyan ágazatról beszélünk, ahol a munkavállalóknak, vagy, most már a speciális státuszba tartozóknak a 80 százaléka nő, és ezért a munkakör-felajánlás például a gyesről visszatérő édesanyák foglalkoztatása vonatkozásában a Mi Hazánk Mozgalom megítélése szerint nem nyújt kellő garanciákat arra, hogy ez vonzó legyen, és biztonságban érezhessék magukat a kisgyermekes édesanyák, amikor visszatérnek a gyermek születése után. Úgyhogy nagyon kérem államtitkár urat  én fogok benyújtani erre vonatkozó módosító javaslatot, de akár kormánypártokból érkező módosító javaslattal , nyújtsanak nagyobb garanciát egy ilyen ágazatban, ahol családpolitikai döntést is hoznak azzal, hogy milyen munkajogi körülmények között kell majd dolgozniuk ezeknek az embereknek.

És egy nagyon aktuális üggyel szeretném zárni a felszólalásomnak az érdemi-tartalmi részét, mert majd még az egyeztetésekre is ki fogok térni: ez pedig az iskolai erőszak és egyáltalán a szegregáció kérdése. A Losonczi Téri Általános Iskola esetét szeretném felhozni, amelyről a napokban nagyon sokat olvashattunk a sajtóban, és ismételten bebizonyosodott az, hogy a fideszes tankerületi vezetés meghajlott a liberálisok nyomásának hatására.

A Losonczi Téri Általános Iskolában az történt, hogy a nevelőtestület ki akart tiltani a ballagásról olyan gyerekeket, akik sorozatosan megsértették a házirendet és a pedagógusok emberi méltóságát is, sőt fizikailag is fenyegették ezeket a pedagógusokat, sorozatosan. Ezt követően a nevelőtestület kollektív támogatásával az igazgató ki akarta tiltani ezeket a gyerekeket a ballagásról. Majd elindult a liberális hiszti, hogy ez diszkrimináció, és a tankerület arra kötelezte az iskolaigazgatót, hogy ne tilthassa ki ezeket a gyerekeket. Hát, hol van itt a szubszidiaritás? Hol van itt a gyerekek oktatáshoz, neveléshez, biztonságos környezethez való jogának a védelme? És ez az eset is, mint csepp a tengerben mutatja, hogy ezt a problémát az oktatási rendszerben 30 éve nem tudják megoldani, mert kimondta egy iskola nevelőtestülete, hogy ezek a gyerekek, akiket ők látnak mindennap, nemkívánatosak az iskola ballagásán, és a tankerület erőből rájuk nyomta, hogy de, márpedig ott kell lenniük. Igazságtalan ez a rendszer. Azoknak a gyerekeknek a jogait kellene védeni, akiknek az oktatáshoz-neveléshez, biztonságos környezethez való jogát egyébként a köznevelési törvény is garantálja, az Alaptörvény is garantálja, de a gyakorlatban ez még sincs biztosítva számos iskolában az országban. És egyébként az iskolaigazgatók is arról panaszkodnak, ha még kérnek is iskolaőrt, akkor a Belügyminisztérium nem tud biztosítani. Van olyan iskola, ahol már kettő éve várják, hogy legyen iskolaőr, de még mindig nem kaptak.

Sok szó esett már itt az egyeztetésekről. A kormányoldal nagyon vehemensen igyekszik elismételgetni, hogy hányszor és kivel egyeztettek, csakhogy az egyeztetéseknek nem a száma, hanem a minősége, a tartalmi-érdemi része az, ami valójában számít, és e tekintetben azért nem sok jót tudunk elmondani az egyeztetésről.

(17.30)

Hozzáteszem, hogy a Mi Hazánk Mozgalom minden lehetőséggel élt. Mi a pártok számára nyújtott egyeztetési lehetőségen is végig ott maradtunk, illetve a szakértők számára nyújtott lehetőséggel is éltünk, és azon is végig részt vettünk.

Amilyen konstruktív és normális mederben zajló volt a pártok egyeztetése, miután a baloldal kivonult róla, annak homlokegyenest az ellenkezője történt a szakértők egyeztetésén. Tehát szeretném most is kikérni magamnak és a pedagógusoknak azt a hangnemet, azt a pökhendiséget és azt a cinizmust, amit a szakértői egyeztetésen a minisztérium munkatársai megengedtek maguknak. (Tordai Bence közbeszól.) Nem fogom idézni, hogy milyen, pedagógusokat becsmérlő kifejezések hangzottak el, és nem fogom azt se most elmondani, mert a nemzet templomában vagyunk, hogy a fizetési sávokra vonatkozóan micsoda cinizmust tanúsítottak a minisztérium munkatársai, de az egészen döbbenetes, hogy valaki úgy foglalkozhat az oktatási ágazattal, hogy ilyet megenged magának az ellenzéki pártok által odaküldött szakértői egyeztetésen.

A törvénnyel kapcsolatban leginkább azt sajnálom, hogy ismételten egy olyan mérföldkőhöz érkezett a magyar oktatási rendszer, amikor akár konszenzus is alakulhatott volna ki, nem feltétlenül politikai konszenzus, de szakmai konszenzus kialakulhatott volna. Egy nagy terjedelmű törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés, de ez a konszenzus ilyen vagy olyan okból nem valósult meg, ez a törvényjavaslat is csak egy az újabb elszalasztott lehetőségek közül. Köszönöm a figyelmet.