KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Spoštovani gospod predsednik, gospod državni sekretar! Gospe Poslanke in gospodje Poslanci! Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
A magyar társadalom egyik legjelentősebb társadalmi csoportjáról, a pedagógusok életpályájáról szóló rendelkezések sora került a T/4255. számú törvényjavaslattal a tisztelt Ház elé. Valamennyien pontosan tudjuk, hogy a pedagógusok és a rajtuk keresztül a köznevelési intézmények működése jövőnk szempontjából az egyik legmeghatározóbb tevékenység. Nelson Mandelától tudjuk, hogy az oktatás a leghatalmasabb fegyver, amit arra használhatsz, hogy megváltoztasd a világot.
A pedagógus tevékenysége az egyik legszebb hivatás gyakorlása, az óvodapedagógus, tanító, tanár szerepe gyermekeink fejlődése szempontjából életre szóló és rendkívül meghatározó. Ezért is kiemelten fontos az előbb felsorolt személyek szakmai megbecsültsége, anyagi és erkölcsi elismerése a társadalom valamennyi szereplője és az ország vezetése részéről is.
A pedagógusok életpályájáról szóló új törvényjavaslat a korábbi jogszabályokhoz és gyakorlathoz képest számos új elemet tartalmaz. A parlament elé került törvénytervezet, valamint a köznevelést érintő aktuális kérdések ügyében viszonylag hosszú társadalmi, szakmai egyeztetés is zajlott.
Számos kérdés felmerült pedagógusok, szülők, de még tanulók részéről is, melyek hiteles megválaszolása majd a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényjavaslat elfogadását és annak a köznevelésben történő gyakorlati megvalósulását követően fog egyértelműsödni. A Magyarországon élő nemzetiségek jövője szempontjából a köznevelés aktuális helyzete, a pedagógusok megbecsültsége ugyanolyan fontos, mint bármely magyar állampolgár számára.
A Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvű oktatáshoz való jogáról és oktatási önrendelkezéséről a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény részletesen rendelkezik. A nemzetiségek jogairól szóló törvény külön is rögzíti a nemzetiségi nevelés-oktatás különböző formáit és azt, hogy a fenntartó számára mikor kötelező, illetve mikor lehetséges a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezése. A nemzetiségi önkormányzatok mint intézményfenntartók fontos szerepet töltenek be a nemzetiségi oktatási önigazgatás területén.
Magyarországon ma mintegy 1500 intézményben folyik nemzetiségi nevelés és oktatás a törvény alapján biztosított valamelyik oktatási formában, tehát anyanyelvű, kétnyelvű vagy nemzetiségi nyelvet oktató formában, illetve kiegészítő nemzetiségi oktatás formájában.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat a köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyának új szabályait rögzíti, az életkor és a szolgálati idő helyett a teljesítményt helyezi előtérbe, a bérezésben differenciálást biztosító új típusú foglalkoztatási szabályozást vezet be. Alapvetően érinti mindez a nemzetiségi köznevelésben dolgozó nemzetiségi pedagógusokat is, ezért is kérte az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a törvényjavaslat nemzetiségi napirendként történő tárgyalását.
Bizottságunk vitához kapcsolódó bizottságként a 2023. június 12-ei ülésén alakította ki véleményét a törvényjavaslat egésze vonatkozásában, amit a bizottság által felkért előadóként ismertetek a tisztelt Házzal.
Az új pedagógus-életpályáról szóló törvényjavaslat társadalmi vitájában, a szakmai egyeztetésekben nemzetiségi szervezetek is részt vettek, így az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, de a törvényjavaslat nemzetiségi vonatkozású tartalmait illetően volt lehetőségük egyeztetni államtitkár úrral és munkatársaival a nemzetiségek képviselőjének, illetve a nemzetiségi szószólóknak is.
A törvényjavaslat, melynek 58 témaköre 34, a köznevelés területén bevezetendő változást foglal magában, a megkérdezett nemzetiségi közösségek, nemzetiségi önkormányzatok vezetői, képviselői, a nemzetiségi köznevelésben aktívan dolgozó pedagógusok a teljesítményalapú bérrendezés bevezetésével kapcsolatosan fogalmazták meg a legtöbb kérdést, az intézményvezető által egy személyben eldöntendő bérbesorolás aggályként fogalmazódott meg. (Sic!)
Bizottságunk őszintén hiszi, hogy az intézményvezetők, akiket a nemzetiségi szervezetek, önkormányzatok egyetértésével neveztek ki, szakmailag és vezetői kvalitásukat tekintve is alkalmasak arra, hogy a munkavállalók teljesítményének objektív értékelését elvégezzék, és hogy a munkavállalók fizetése a valódi teljesítményük alapján kerül meghatározásra.
Az újonnan bevezetendő bérrendszerben a pedagógusok bérbesorolásának eddigi struktúrájából az öt előmeneteli fokozat és az ahhoz rendelt bérsávok továbbra is lehetővé teszik a szakmai felkészültség, a munkában szerzett tapasztalatok reális besorolását, amihez a teljesítményértékeléstől további megfelelő bérezésre látunk lehetőséget.
A pedagóguspálya napjainkban kevéssé vonzó. Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága kezdeményezésére az elmúlt esztendőkben a kormány támogatásával több olyan intézkedés történt, mely a nemzetiségi pedagógusok képzését, illetve a nemzetiségi köznevelési intézményekben munkát vállalók bérezését anyagilag is erősíti.
(18.10)
A nemzetiségi fiatalok számára a nemzetiségipedagógus-pálya választását ösztönző, a részletesen kidolgozott, hat esztendeje életbe lépett „Nemzetiségi pedagógus tanulmányi ösztöndíj” program jó lehetőséget jelent. Ez a nemzetiségipedagógus-képzésben részt vevők jelentős anyagi támogatása mellett egyfajta biztosítékot is jelent a pedagóguslétszámunk normalizálására.
Bizottságunk azt várja, hogy a törvényjavaslatban megfogalmazottak pozitív irányba fordítják a pedagóguspályát elhagyni szándékozók elképzeléseit, és a bevezetendő változások nyomán a társadalom valamennyi rétege szembesülhet egy olyan változással, ami a nemzetiségi köznevelésben, illetve az egész társadalomban a munkavállalóként jelen lévők körének a bővülését jelenti. A változások révén várjuk a pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsültségével óvodáink, iskoláink előnyös és nem hátrányos helyzetbe kerülését.
Az imént megkezdett gondolatsort követően jelentős pozitív elmozdulást jelent értelmezésünk szerint az elmúlt évek során a nemzetiségi pedagógusok nemzetiségi pótlékának rendezése. Az előttünk fekvő törvénytervezet a nemzetiségi pótlék megítélésére új sávokat állapít meg. Korábbi egyeztetésünk során azt a biztató választ kaptuk e kérdés kapcsán, hogy a nemzetiségi pótlék eddigi mértéke nem fog csökkenni, csupán a besorolás igazodik a megemelendő pedagógusbérekhez, ami a pótlékokra vonatkozó sávok változását indokolja.
Tisztelettel kérjük, hogy a nemzetiségi intézményekben foglalkoztatottak számára a nemzetiségi létből fakadó többletmunka díjazására kigondolt pótlékrendszer a jövőben is rendelkezésre álljon a nemzetiségi nevelő-oktató munkát végzők számára.
A törvényjavaslat egyértelműsíti a kötelező pedagógus-önértékelés, a tanfelügyelet, a kötelező minősítés eljárásának megszüntetését. Reméljük, a teljesítményértékelés-alapú bérrendszer, illetve a bérsávokon belül kizárólag az intézményvezető hatáskörébe rendelt differenciálás következtében a látványos teljesítmény nem kap nagyobb hangsúlyt, mint az osztálytermekben folyó pedagógiai munka.
A pedagógusok a tanórán kívüli programok szervezésével is kaphatnak ugyanis pontokat. A tanórán jelentkező pedagógiai problémák kezelése, megoldása, a tanulók tanórai fejlesztése talán kevéssé látványos, külső szemlélő számára nehezen is mérhető, megítélhető; ezért például egy több, de kevésbé jó képességű gyerekkel foglalkozó tanár, aki a rábízottak fejlesztésére óriási energiákat mozgat meg, a teljesítményértékelésnél esetleg hátrányos helyzetbe kerülhet. A cél azonban az kell hogy legyen, hogy a tanórai munkában az oktatásra és nevelésre lényegesen több munkát igénylő osztályközösségeket tanítók anyagi megbecsültsége a látványos tevékenységeket végzőkével egyenlő mértékben, pozitív értelemben vetekedjék.
Többen aggályosnak ítélik a kompetenciamérések eredményének a beszámítását, hiszen mondván, ha és amennyiben ezekre a felmérésekre készítik fel előre a gyerekeket, vagy ha a gyengébben teljesítő tanulók a kompetenciamérésről távol maradnak, nem biztosítható a reális kép kirajzolódása.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadása esetén az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén működő, vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel nagyobb arányban dolgozó tanárok alapbére az átlagnál 20 százalékkal magasabb lehet. Ez részünkről üdvözlendő. Reményünket fejezzük ki továbbá, hogy a korábban bevezetett pótlékok közül a szakmai ágazati pótléknak a megállapított bérbe történő besorolása egyetlen tanárt sem érinthet hátrányosan. Üdvözlendő a jubileumi jutalom kiterjesztése minden pedagógusra vonatkozik, függetlenül attól, hogy korábban milyen iskolatípusban dolgozott.
A pedagógusok erkölcsi, szakmai és anyagi megbecsültsége jelenleg hagy kívánnivalót maga után. A túlterheltség frusztrációhoz, kiégettséghez vezet. Ennek megváltoztatása a pedagógusok munkájának valódi elismerésével elodázhatatlan. Nem szabad odáig jutni, hogy a teljesítményértékelő rendszerrel a pedagógusok között, nevelőtestületeken belül további konfliktusok rombolják azt a munkát, amelynek egyértelműen a gyerekről kell szólnia. Tudjuk, hogy a tanár a szíve az oktatásnak, ahogy azt is, hogy szeretet nélkül lehet fát aprítani, szeretet nélkül lehet téglákat formálni, de szeretet nélkül nem lehet gyerekekkel bánni.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága tisztelettel kéri a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatban foglaltak és az azokat kiegészítő további rendeletek tegyék lehetővé, hogy a köznevelési intézményeinkben kiegyensúlyozott, harmonikus munka folyhasson, egészséges, szeretetet, törődést és maximális szakmai tudást közvetítő, szakmai szabadságot élvező tanárokkal, amit a pedagógusok helyzetének jelentős mértékű javulásától várhatunk el. Ez a jövőnk. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)