KÁLMÁN OLGA (DK): Köszönöm a szót. Végre hallhattuk Szeberényi Gyula Tamás képviselő urat is. Ajánlom figyelmébe, hogy a hangszínem, -tónusom helyett inkább a tartalomra figyeljen legközelebb, lehet, hogy akkor kicsit közelebb jutunk az igazsághoz.

Pósán László képviselő úr pár órával ezelőtt azt mondta, hogy nem érti, hogy miért is nevezi az ellenzék bosszútörvénynek ezt a törvényt. Hát, mert az! Önök el akarják hallgattatni a pedagógusokat (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.  Az elnök csenget.), meg akarják félemlíteni a pedagógusokat, és tudják, azon gondolkodtam, amit szintén Pósán László képviselő úr említett, hogy a javaslatok 60 százalékát befogadták a törvény szövegébe. A szakszervezetek meg azt mondják, hogy ez egész egyszerűen nem így történt, hiszen a benyújtott 164 oldalas törvénytervezetben az eredetihez képest számos szövegezési változtatás van, de ezek a lényeget nem érintették, illetve olyan szövegrészeket vettek ki, amikről eleve tudható volt, hogy a gyakorlatban ezek irreálisak lesznek. Na, ez az a 60 százalékos módosítás.

Tudják, önök is többségében anyukák, apukák, szülők. Önök meg vannak elégedve a magyar oktatás minőségével, színvonalával? Nem érzik úgy, hogy a gyerekeik terheltsége, leterheltsége a kívánatos szintet is meghaladta már? Nem baj az önöknek, ha a magyartanár tanítja a fizikát vagy a matekot? Tényleg azt mondják, hogy minden rendben van az oktatással? Nincs is pedagógushiány? Ezt is cáfolják? És még most is belerúgnak egyet a pedagógustársadalomba, amikor azt mondják, hogy zseniális törvényt, jobbító, az életüket, a körülményüket jobbító szándékkal létrehozott törvényt tettünk le az asztalra, ezek meg nem akarják? Hát, ezeknek semmi nem jó?! Még most is csak a pedagógusokat tudják alázni? Köszönöm szépen. (Szórványos taps a DK soraiban.)