Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy államtitkár úr aktívan szerepel ebben a vitában (Derültség az ellenzék soraiban.  Dr. Maruzsa Zoltán Viktor felmutatja jegyzeteit.), mert ő is elmondhatja azt, és megerősítheti, hogy talán nem beszélt össze a magyar ellenzékkel a környező országok összes kormánya és vezetése, mert pont amikor a most előttünk fekvő törvényjavaslatról vitatkozunk, sorra jönnek a hírek a környező országok pedagógusbér-rendezéséről. És engem különösen a cseh minta ragadott meg, hiszen itt már korábban is 795 ezer forintnak megfelelő összeggel szembesülhettünk pedagógusbér gyanánt, de itt született egy kikötés, miszerint az átlagbér 130 százalékát kell megcélozni a pedagógusok bérét illetően. Bárcsak Magyarországon is elindulnánk efelé!

De ami sokkal durvább ennél, ez az oktatásügyi miniszter indokolása, ahol kerek perec kijelentik, hogy ezt az összeget az államnak kell biztosítania. Tehát sem itt, sem egyébként a román példánál nem emlékszem, hogy mutattak volna külső erőtérre vagy bármi olyan dimenzióra, ami kívülről határozná ezt meg.

Azért kérdezném azt, hogy államtitkár úr fenntartjae az állítását, miszerint csak külső vagy brüsszeli forrásokra várakozás után lehet a pedagógusok bérét rendezni, mert decemberben bekövetkezett a költségvetés rendeleti úton történő módosítása. És, államtitkár úr, a korábban 7000 milliárdra várt áfabevételt, tehát a bevételi várakozást felemelték a rendeleti módosításnál 7900 milliárdra. Tehát itt egy olyan 900 milliárdos váratlan bevétel jelentkezett a kormány oldalán, amely túlzás nélkül, ha nem is többszörösen, de bőven elegendő lenne a teljes pedagógusbér-fejlesztésre.

A kérdésem tehát csak annyi: kijelenthetőe és tarthatóe, hogy muszáj valamifajta külső erőtérre várni ebben a kérdésben, mert én most konkrétan megjelöltem azt a költségvetési forrást, amelyből a teljes bérrendezés kivitelezhető lenne, egyébként akár a mai napon is. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)