DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): (Feltűzi a mikrofonját.  Nacsa Lőrinc: Mert isszuk a szavaidat!) Van miért. Az Európa-stratégia 2020, az oktatás ügye nem volt az Európai Unió központi kérdése, mára azonban azzá vált, ezért valamennyi stratégiai dokumentum megfogalmazza az oktatási prioritásokat. Az egyik legfontosabb prioritás a gazdaság versenyképességének biztosítása, a képzés és a munkaerőpiac közti kapcsolat, valamint a társadalmi kohézió erősítése. Felértékelődnek az idegen nyelvi és infokommunikációs kompetenciák, amelyek a munkavállalást nagymértékben elősegítik. Kiemelt kérdés az egész életen át való tanulás, amire a gyerekeket meg kell tanítani. És innentől kezdve az oktatás és a képzés minőségének fejlesztése egyértelmű.

A 2000-es lisszaboni stratégia 2010-re határozta meg azokat a célkitűzéseket, melyeket az Európai Unió tagállamainak el kellett volna érnie. A kitűzött célokat egyébként nem sikerült maradéktalanul teljesíteni több tagországnak, köztük Magyarországnak sem. Ennek egyik oka, hogy a tagországok kormányai nem vették elég komolyan ezt a startégiát, és nem volt megfelelő együttműködés a tagországok között.

A stratégiát 2010-ben felülvizsgálták, és új prioritásokkal egészítették ki, és 2010-ben megszületett ez a dokumentum, ami a 2020-as stratégia. Kettőt emelnék ki belőle. Az iskolából kimaradók arányát 10 százalék alá kell csökkenteni. És nem a 14 évesek és a 16 évesek, mert a következő pont az, hogy az ifjabb generáció 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Két perc!  Dr. Selmeczi Gabriella: Elnök úr, nem két perc?  Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Én úgy érzem, ezzel a levitt oktatási korhatárral pontosan ez kerül nagy veszélybe, és Magyarország emiatt fog lemaradni. (Taps az ellenzéki padsorokból.)