VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hogy is fogalmazott Kunhalmi képviselő asszony? Ő azt mondta, hogy a Fidesz világában, a Fidesz világképében nincsen hely a demokratáknak. Na most, nyilván politikailag gondolta ezt, viszont szerintem ennél sokkal rosszabb a helyzet. Az a baj, hogy az önök világában senkinek nincsen helye, aki máshogy gondolkozik, olyanoknak sem, akik valójában nem politizálnak, akik egyszerűen csak élni akarnak, hiszen azt látjuk, hogy a pedagógusok, a diákok, a gyári melósok, az öntőmunkások, a mezőgazdasági dolgozók nagy része valójában nem politizálna szerencsétlen, hanem próbálna megélni az önök világában, de nem tud, nem lehet; azért, mert önök elszívják tőlük a levegőt, azért, mert nincsen már nekik hely.

Ráadásul az a legnagyobb gond, hogy nagyon hamar rájuk sütik azt, hogy valójában a baloldal emberei, holott erről szó sincs. Nem tudom, jártake mostanában például tantestületekben, olyanban, amelyik nem kiemelt, önök számára ismert, előkészített terep, hanem egyszer csak becsöppennek egy tantestületbe. Én debreceni vagyok, én több ilyen tantestületet is ismerek, és jártam ott. Évekkel ezelőtt azok a tantestületek mélyen jobboldalinak vallották magukat, sőt be kell vallani, fideszesnek gondolták magukat. Ha most elmegyünk egy ilyen tantestülethez, döbbent néma csend van, mindenki hallgat. Nem szólnak ők egy szót sem, de már rég nem azt gondolják, hogy őket a kormány segíti, vagy nekik kell a kormányt segíteni.

Önök tévednek akkor, amikor úgy gondolják, hogy az, ami itt kint zajlik, valójában a teljes vertikuma ennek a világnak; ennél ez sokkal mélyebb. Tudják, ahogy József Attila mondta: „Fecseg a felszín, hallgat a mély.” (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) És a mélyben ezek a tanárok érzik azt, hogy cserben hagyták őket, és ez önöknek nem jó hír. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiból.)