BEDŐ DÁVID (Momentum): Köszönöm a szót, elnök úr. Rengeteg mindenről vitáztunk itt ma este, és azt gondolom, hogy még rengeteg mindenről fogunk vitázni itt ma este, azonban én egy nagyon fontos aspektusra szeretném felhívni a figyelmet, egy dologra szeretnék koncentrálni ebben a felszólalásban, és ez talán egy olyan dolog, amelyben akár még egyet is értünk, aztán persze ki fogok térni rá, hogy valójában mégsem annyira, de kezdjük az elején.

A pedagógusok béremelése. Ugye, erről is volt már itt szó. Berki kollégám nagyon-nagyon jól kinyitotta ezt a kérdést, és rávilágított, hogy miért ennyire fontos, mégsem tud igazán jól dolgozni, nem érzi magát megbecsülve egy pedagógus, hogyha ilyen kevés pénzért kell dolgoznia.

Na de hogyha önök is egyetértenek ezzel a kérdéssel, hogy márpedig a pedagógusoknak bért kell emelni, és jár nekik az, hogy értelmes, normális fizetésért dolgozzanak, akkor miért nem teszik meg? Ez itt a nagy kérdés. Erre lett volna lehetőségük idén is, a ’23-as költségvetésben, lett volna lehetőségük a ’22-es költségvetésben is. Elég régóta lett volna lehetőségük rá, elvégre 13 éve kormányoznak kétharmados felhatalmazással. Szóval, nem teljesen tiszta sor, nem teljesen érthető számomra az, hogy egyszerűen miért nem teszik meg ezt, miért kell a státusztörvénybe, a bosszútörvénybe belerakni ezt a sávos béremelést, aminek amúgy a legalsó sávja, teszem hozzá, nem sokkal több, pár ezer forinttal több, mint a pedagógusok jelenlegi fizetése.

Egészen egyszerűen láttuk az elmúlt éveben, ahogy a 2023-as költségvetést megnézzük, hogy több mint 90-szer módosították ezt a költségvetést, újra is lett tervezve, rengeteg kormányrendelet született a költségvetés kapcsán, amit ugye, éjfélkor kiraktak, másnap életbe lépett, szóval egészen egyszerűen bármikor megtehették volna azt, hogy a pedagógusoknak érdemi béremelést adnak, és ez nem is került volna olyan nagyon sokba. Ez pár száz milliárdos, a szakértőim szerint nagyjából 400-500 milliárdos kiadást jelentett volna a költségvetésben, hogyha 50 százalékkal megemeljük egyik napról a másikra a pedagógusok bérét, és mégis azt kommunikálják hetek, hónapok óta, hogy azért nem kapnak a pedagógusok béremelést azonnal, mert az európai uniós forrásokra várnak. Érthetetlen! Egy szuverén állam, és önök aztán rendszerint állítják azt, hogy mi mennyire szuverének vagyunk, mennyire függetlenek vagyunk, és az Uniót állandóan bántjuk, vagyis bántják önök, és mennyire szeretnénk függetlenek lenni tőlük, mégis európai uniós forrásokra várunk azért, hogy a magyar tanároknak, a magyar pedagógusoknak meg tudják emelni a bérét. Ez teljességgel érthetetlen!

Az a nagyon szomorú még ezenkívül, hogy egyszer, majd ha eljutunk a szavazáshoz, én őszintén remélem, hogy nem fogunk eljutni a szavazáshoz, és nem fogunk szavazni erről a törvényről, és visszavonják, ugye, államtitkár úr ma este már egy kicsit meg is inogott itt, hátha még a vita folyamán tovább tudjuk ingatni az államtitkár urat, és a végén még visszavonják, de ha mégis eljutunk majd a szavazáshoz, és minden bizonnyal a teljes ellenzék, a teljes demokratikus ellenzék le fogja szavazni ezt a törvényjavaslatot, akkor önök majd azzal fognak támadni bennünket, ezt megjósolom előre, hogy mi nemet mondtunk a pedagógusok béremelésére.

Na, de teszem hozzá, hogy ebben a státusztörvényben megint csak feltételes amúgy a béremelés, mert számtalanszor elmondták a politikusaik, a kormánytagok, hogy arra várunk, hogy az Európai Uniótól megérkezzenek a pénzek, és a saját költségvetésünkből ezt nem tudjuk kigazdálkodni, ez sajnos nem fér bele ebbe a 30 000 milliárdos költségvetésbe. A Honvédelmi Alap 1200 milliárdja teljesen rendben van, meg a Rezsivédelmi Alap is közel 1000 milliárd, ezek mind-mind beleférnek, a tanároknak a béremelés sajnos nem fér bele, ahhoz uniós pénzek kellenek, mert másból, ugye, nem lehet pedagógusoknak bért emelni.

Na most, tavaly, 2022-ben, amikor felállt ez az új kormány, már akkor probléma volt az uniós források kifizetésével Magyarország részére. Ugye, egyrészről van ez a kis apró korrupciós probléma, hogy az elmúlt 13 évben itt-ott elvándoroltak uniós források, közvagyonból magánvagyon lett, ismerjük, hogy megy ez, meg van ez a jogállamisági kérdés, amely szintén egy kicsit problémás ebben az országban úgymond, és ezekből az okokból kifolyólag nem kapjuk meg az uniós forrásokat lassan másfél éve. Persze szeretném azért elmondani a rend kedvéért, hogy nem a háborús álláspontunk miatt meg nem az LMBTQ miatt, meg egyéb okok miatt nem kapjuk meg, hanem azért nem kapjuk meg ezt a pénzt, mert súlyos jogállamisági problémák vannak Magyarországon, meg azért nem kapjuk meg ezt a pénzt, mert 13 éve önök visszaélnek ezekkel az uniós forrásokkal.

Na de 2022-ben, amikor felállt az új kormány, akkor ki is neveztek egy minisztert csak arra a feladatra, ugye, visszahozták Navracsics Tibort csak azért, hogy ő majd hazahozza az európai uniós forrásokat, ő majd elintézi, ő kimegy Brüsszelbe, ő is megy, meg Varga Judit is megy, megy mindenki, és mindenki azon dolgozik, hogy hazahozza ezeket a pénzeket. Másfél éve azt kommunikálják folyamatosan, hogy már a sarokban van a megállapodás, bármikor jöhetnek az uniós pénzek, és akkor minden rendben lesz.

Készültem egy kis idézetgyűjteménnyel önöknek, egészen visszamenve 2022 tavaszára, hogy miket kommunikált Navracsics Tibor az uniós pénzekről, hogy azok mikor fognak megjönni.

(1.10)

Engedelmükkel én ezt most fel is olvasom. Ott kezdődik a fáma, hogy 2022. május 17-én kezdődik az ígéretgyűjtemény, ígérethalmaz. Navracsics Tibor azt mondja  meg akarja tudni, hogy mi az oka a brüsszeli elakadásnak , hogy örülne, ha a forrásokhoz minél előbb hozzá tudnánk jutni.

Alig egy nappal később, május 18-án: az uniós források gyakorlatilag nincsenek visszatartva, két megállapodástól függ, ezeket pedig 2022 végére ígérte.

Június 2., még mindig 2022-ben vagyunk. A koronavírus miatti helyreállítási alapért mindent megtesznek, év végére ígéri, a korrupció miatt tartja vissza a Bizottság. Most csak megjegyzem, hogy ezek nem szó szerinti idézetek, ezek összefoglalók arról, amiket mond. Szóval, nem mindig egy az egyben azt mondom, ami a szájából elhangzik, ez a lényege a mondásának.

Aztán nézzük tovább! 2022. június 15. Brüsszelbe utazik Navracsics Tibor, hogy hazahozza az európai uniós forrásokat. Nem sikerült annyira nagyon jól.

2022. június 28. Érkezhetnek az EU-s pénzek, a magyar kormány 2022 második felében megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, 10 000 milliárd forint jöhet. Nem sikerült.

2022. július 6. Már ősszel megállapodás születhet a helyreállítási pénzekről.

2022. július 11. Előfordulhat  már azért óvatosabban fogalmaz a miniszter úr , hogy év végéig uniós forrás is érkezik Magyarországra.

Alig egy héttel később, július 19-én azt mondja, hogy az év második felében aláírhatják a megállapodást az Európai Unióval.

Itt jön egy személyes kedvenc. 2022. július 29. A megállapodás valószínűségét 98,8 százalékra becsülte, augusztus 22-ig kell válaszolni az Európai Bizottságnak a jogállamisági aggályokra.

Augusztus 9-én a miniszter úr a Guardiannak adott interjút, abban azt mondta, hogy optimista, év végéig megszülethet a megállapodás.

Folytatjuk a következő oldalon. Augusztus 23., még mindig 2022. A jogállamisági mechanizmust érintő eljárásban szeptember eleje körül jöhet a megegyezés, a többiben 2022 őszét emlegette.

Öt nappal később, augusztus 27-én az unióellenes kijelentések nem ingatják meg Magyarország pozícióját a tárgyalások során.

Szeptember 15., ugrunk egy kicsit. „Júniusban a miniszteri meghallgatáson azt mondtam, hogy azt szeretném, hogy az év végéig megszületnének ezek a megállapodások. Úgy gondolom, időarányosan jól állunk.”

Szeptember 27., megint egy nagyon jól idézhető mondat: Nincs „B” terv, a megállapodás az „A” terv.

Október 4. Strasbourgba ment Navracsics, hogy hazahozza az EU-s pénzeket. Már szeptember 18-án is optimista volt.

Október 6. Ez megint csak egy személyes kedvenc. Itt éppen a karácsonyfa alá ígérte az uniós pénzeket, november, december környékén reális, hogy megérkezzenek ezek hazánkba.

November 11. Minden esély megvan arra, hogy év végéig megszülessenek a megállapodások.

November 24. Itt most már 2023 márciusában, áprilisában jelenhetnek meg az EU-s finanszírozások. Itt már letett arról a miniszter úr, hogy azt ígérgesse, hogy az év végére meg őszre megérkeznek, most már toltunk egyet egészen tavaszra.

Aztán november 29-én: decemberben elfogadhatjuk a helyreállítási terveket, így jövőre jönnek a források.

November 30. Már idén sikerül tető alá hozni a megállapodásokat Brüsszellel, így jövőre jöhetnek a források. Ja, és itt azt is hozzátette, hogy csak az Európai Bizottságon múlik a pedagógusok béremelése. Ez különösen érdekes, tekintve azt, amit a felszólalások első öt percében mondtam.

December 22. Mindent aláírt Brüsszel, jöhetnek az uniós pénzek. Azóta sem jönnek.

Február 16. Ez már 2023. Az agráriumot leszámítva egyelőre nem érkeznek a pénzek a hétéves költségvetésből. Év közepétől számlákat küldünk Brüsszelbe, és tényleg lesz pénz.

Február 21. Nyárra megérkezhetnek az uniós pénzek.

2023. március 9. „Érkeznek majd az uniós pénzek?”  kérdezi költői kérdésként a miniszter úr. Mondjuk azt, hogy igen!

Április 5-e. Nyárra minden brüsszeli vita megoldódhat.

Május 8. Nyár végi időpontban bízik.

Május 16. Már nagyon közel a megállapodás Brüsszellel.

Majd itt jön egy kis fordulat, 2023. május 25. Navracsics nem túl optimista.

(Folytatás 74/3-ban!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2023. június 16. péntek 74/3. szám

Országgyűlési Napló

És jöjjön az abszolút kedvencem, amit nem Navracsicstól idézek, hanem Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől. Magyarországnak meg kell tanulnia uniós források nélkül élnie, ugyanis nem biztos, hogy meg fog érkezni ebben az évben.

Szóval, látjuk azt, hogy ez összesen 29 idézet volt, 28 Navracsicstól, egy pedig Nagy Mártontól, aki már tulajdonképpen letett róla. Arról most ne is beszéljünk, hogy ugyanebben az interjújában gyakorlatilag egy kalap alá vette a külföldi befektetett tőkét az uniós forrásokkal, és azt mondta, hogy az ugyanolyan jó, mint az uniós pénzek. Az tényleg talán egy külön vitának a tárgya, de látjuk azt ebből az ígérethalmazból, az elmúlt másfél évből, hogy az Európai Unióval nem annyira közel a megállapodás, nem úgy tűnik, minthogyha azok az ezermilliárdok érkeznének.

És persze majd biztos Hollik István feláll a következő kétpercesben, és elmondja, hogy ez azért van, mert az ellenzék miatt nem kapja meg Magyarország az uniós forrásokat, ami persze nem igaz, mert azért nem kapjuk meg, mert súlyos jogállamisági problémák vannak, meg azért nem kapjuk meg, mert 13 éve folyamatosan visszaélnek az uniós forrásokkal.

De visszatérve az eredeti mondandómra, látható az, hogy az uniós forrásokra nem igazán lehet számítani. Akkor kérdezem én, hogy miért kötik még mindig ehhez a pedagógusok béremelését. Miért nem tudják tényleg a saját magyar költségvetésből, Magyarország költségvetéséből kifizetni a pedagógusok béremelését? Miért kell ezt berakni a státusztörvénybe? Miért kell egy ilyen törvényhez kötni a pedagógusok béremelését? Ki tudná gazdálkodni ez az ország a pedagógusok béremelését, főleg most, hogy ilyen jól megy a kötvénypiac, amit már a KRÉTA-ban is hirdetnek. Minden új marketingeszközt meg kell találni, ebben maximálisan egyetértek amúgy, nagyon kreatív, nem biztos, hogy a legjobb felhasználása a KRÉTA-rendszernek, de mindegy. Szóval, látható, hogy az európai uniós forrásokra hiába várnak, azok nem érkeznek meg, önök miatt nem érkeznek meg, és kicsit úgy tűnik, minthogyha szándékosan azért kötnék az uniós forrásokhoz, mert tudják, hogy az nem fog megérkezni, így nem kell beváltani ezt az ígéretet.

Én azt javaslom önöknek, hogy nyúljanak hozzá majd megint a költségvetéshez, úgyis hozzá fognak nyúlni, így is, úgy is hozzá fognak nyúlni, megint majd 90-szer módosítják, mint a ’23-asat, emeljék meg a pedagógusok bérét, ne az uniós pénzekre várjanak, és emellett, ha még kérhetek, javasolhatok valamit, akkor a státusztörvényt pedig vonják vissza, és ne szavazzunk róla ebben az évben, meg jövőre sem. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)