VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az az igazság, hogy elképedve hallgattam. Eddig ahányszor beszélt ön, mindig nagyon gyorsan és sok információval beszélt, sok levegővel is időnként, ez mondjuk, nem baj, nem is kritika, ez az első olyan pillanat, amikor úgy éreztem, hogy önnek is, mint sok mindenkinek másnak a patkónak azon az oldalán, szövegértési problémái vannak. Én ezt annak tudom be, hogy a) vagy nem kávézott, b) 3 óra 20 alig múlt, vagy én nem is tudom, hogy hogyan fogalmazott, és ilyenkor még nem állnak össze azok a fogaskerekek, amelyek hajtják a gépezetet odabent, ezért én néhány dolgot pontosítanék.
A gyurcsányozással kapcsolatban, államtitkár úr, ön elfelejti, hogy az az időszak, amiről ön beszél, az mégiscsak egy demokrácia volt, amikor az önkormányzatoknak megvolt (Zaj. Az elnök csenget.) az önrendelkezési joga, ellentétben ezzel a mostani lábszagú diktatúrájukkal (Derültség a kormánypárti padsorokban.), ahol az önkormányzatok nem léteznek gyakorlatilag. Erről még a debreceni fideszes polgármester is hosszasan tudna beszélni, vagy akár Kósa Lajos, aki ilyen vitákra nem szeret eljönni.
Iskolapszichológusok szerepelnek, államtitkár úr, iskolapszichológusok szerepelnek a törvényjavaslatban is. Tehát ezt nem én mondom, hanem a törvényjavaslatban ez szerepel. Maga gyógypedagógusokról beszél. Ez a kettő nem ugyanaz a műfaj. Tehát én örömmel hallom, hogy hány gyógypedagógust képeznek most ki, csak mondjuk, pontosan semmi köze a mostani beszélgetésünkhöz. Nem tudom, hogy ön hogy kapcsolódott ebbe be, de ez nem sikerült.
A harmadik: én kétségbeesetten hallottam, hogy önök most meg akarják védeni a diákokat is. Önök megvédték már a családokat. Ez most azzal járt, hogy az összes oligarcha kezébe került az összes kaszinó: milliárdokat nyelnek le belőle. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. Nacsa Lőrinc: Vége van! Idő!) Megvédték a nyugdíjakat: a magánnyugdíjpénztár 3000 milliárdja eltűnt. Megvédték (Nacsa Lőrinc: Idő! Vége van!), ugye, azt látjuk nagyon jól, az országot is: és hol tartunk most? Köszönöm szépen, folytatni fogjuk.