RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Olyan kedves szavakkal illetett, hogy nem tudtam nem gombot nyomni, hogy reagáljak sok mindenre, amit elmond.
Kezdem a végével, a harcvívással az Unióval vagy Unión belül. Itt van több ország, 27 ország különböző érdekekkel, különböző múlttal, különböző adottságokkal és úgy gondoljuk, hogy valóban, nekünk mindig ki kell állni az érdekeinkért. Önök ezt harcnak hívják, sok minden másnak és mi is persze néha annak hívjuk, mert valóban megéri a konfliktust vállalni. Mikor legutóbb pont a hétéves költségvetésről volt szó és ott Magyarország az utolsó percig kiállt az érdekeiért, utána ezermilliárdokban lehetett mérni ennek az eredményét. Úgyhogy igenis szerintünk ezt érdemes megtenni és nem is lehet mást tenni. Ezért vagyunk itt ebben a parlamentben, hogy kiálljunk a nemzet érdekeiért a szövetségeseink mellett is, nyilvánvalóan olyan fórumon is, meg amivel nem értenek egyet a magyar emberek, azt senki sem akarja elfogadtatni velünk. Azért ebben az országban sok mindenki sokat akart elfogadtatni. Ha ezt mindenki elfogadta volna, nem lenne parlament és más nyelven beszélnének ebben az országban. De ebben nem akarok túlságosan messzire elmenni.
A NAT írása. Ne felejtsük el, hogy mi azt nem tartottuk elfogadhatónak, ami a 2010-ben talált, megismert helyzet vagy közállapot volt, hogy a Nemzeti alaptantervet kiszervezte az állam egy olyan szervezetnek, amit hogy, hogy nem Soros György támogatott. (Arató Gergely: Micsoda?) Egy civilnek mondott szervezet írta a Nemzeti alaptantervet (Arató Gergely: Milyen Nemzeti alaptantervet írtak a civil szervezetek?), a tankönyveink kiadója pedig részben egy külföldi tulajdonú cég volt. Tehát egy ilyen helyzetet, hogy az állam nem maga írja a Nemzeti alaptantervet és az országnak nem saját tankönyvkiadója van, hanem privatizált, és ráadásul kézen-közön külföldi kézbe került, ezt mi nem tartottuk elfogadhatónak.
(4.50)
Az iskolafenntartó kérdése olyan volt, ami szintén szerteágazna. Nem hiszem, hogy a mai reggel erről még sokat fogunk tudni beszélni, de ha már felvetette, akkor én is hadd reagáljak. Ki az iskola fenntartója, az önkormányzat vagy az állam? Ön mondta, hogy nyilván akkor a választás is, a polgármester is befolyásolja s a többi. Pont ez volt az, ami miatt mi ehhez hozzányúltunk. Egyrészről ön is tudja, hogy óriási adósságuk volt az önkormányzatoknak, 1200 milliárd forint körüli, többek között az oktatás miatt is, mert az oktatásra kapott állami normatívát, de abból nem tudott kijönni, ezért hitelt vett fel, kötvényt bocsátott ki és így tartotta fenn az iskolákat. Ez hosszú távon nem működtethető, hogy hitelből működteti az iskolákat az önkormányzat.
Másrészről pedig az önök által fontosnak tartott esélyegyenlőséget, amit mi úgy hívunk, hogy esélyteremtés, azért is nehezítette ez, mert nyilván vannak gazdagabb önkormányzatok meg szegényebb önkormányzatok. A gazdagabb önkormányzat többet tudott az iskolájára költeni, a szegényebb önkormányzat meg kevesebbet. Amúgy is, amikor egy gyerek megszületett egy településen, és nyilván, ha az egy nem annyira gazdag település volt, akkor már a hétköznapjaiban, a csecsemőellátástól kezdve sok mindenben lehet, hogy hátránya volt, de ha az iskola is teljes mértékben az önkormányzattól függ így, akkor neki azért, mert oda született, az iskolában is nehezebb lehetőségei vannak.
Amikor arról beszéltem még Gurmai képviselőtársamnak is, hogy csökkent a PISA-mérés szerint is az iskolában a különbség a gyerekek között, és az iskola jobban tudja a hátrányt kompenzáló képességét kamatoztatni, tehát kisebb a diákok között a teljesítménykülönbség ahhoz képest, amit otthonról hoznak, az többek között ezért is tud megvalósulni.
Ön nem volt ott, nem is tudott ott lenni, tavaly decemberben, amikor összehívtunk 400 iskolaigazgatót. Tiltakozót, nem tiltakozót, budapestit, vidékit, kisiskolát, nagy iskolát, művészetit, általánost, sok-sok félét, 400 iskolát. Ott arról számoltak be a vidéki iskolaigazgatók, hogy sokszor nekik az volt, hogy novembertől nem volt fizetés, az utolsó három hónap fizetését a következő év elején kapták meg (Varju László: Micsoda? Ez marhaság! Arató Gergely: Ez nem igaz!), és addig a férj fizetéséből vagy a megtakarításaikból éltek, és nekik az, hogy tankerületi rendszer van, az biztonságot jelent, mert azóta mindig van fizetésük.
Most arról beszélünk, hogy mennyit emelkedjen a pedagógusbér és mennyit nem, mert már hála istennek elfelejtettük azt a világot, a körbetartozások és sok minden más világát 2010 előtt, amikor ezek a pedagógusok arról számoltak be, hogy nem volt hónapokig fizetés, hanem utólag pótolták be. Nyilván sokkal egyszerűbb itt, amikor arról vitatkozunk, hogy költségvetési vagy költségvetési és uniós forrásból emelkedjen a bér ahhoz a bizonytalansághoz képest. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az ahhoz való visszatérést mindenki örömmel fogadná, mert sokan a bizonytalanságot, az iskola létezésének bizonytalanságát látnák benne, mint ahogy meg is szűnt abban az időszakban 381 helyen az oktatás Magyarországon, bezárták az iskolákat. Eladósodás volt és nem segítette az esélyteremtést, az ön szavával az esélyegyenlőséget az, hogy ilyen fenntartói struktúránk volt.
Amit ön mondott, hogy a polgármester valamit beletesz a választási ígéretei közé, hogy az iskolában ez vagy az történik meg, ezen is érdemes azért gondolkodni, hogy jó vagy nem, tehát hogy a polgármester, egy félig politikai kistelepülésen kevésbé politikai, nagyobb településen jobban politikai ígéret fogja az iskolának a pedagógiai profilját vagy a fejlesztési irányát meghatározni. Ha a polgármester beteszi a programjába, akkor megvalósul, ha nem teszi be, nem valósul meg. Van háromféle dolog, abból egyet kiválaszt, amit ő politikailag jónak talál. Van ebben azért veszély, és nyilván van benne ösztönző is, mert a politikusnak négyévente produktumot kell mutatni a választókerületben, de van benne veszély is, hogy ezáltal akkor nem a pedagógusok döntik el, hanem ön szerint a politikumban történik meg. Ennek előnye, hátránya egyaránt van, de nem hiszem, hogy ezt teljesen százszázalékos, ideális modellnek lehet mondani.
Mindenhol, minden iskolában legyen tanár. Ezzel nyilván egyetértünk, ezért is szeretnénk fizetést emelni, a hátrányos helyzetű rész esetén még húsz százalékot rátenni a fizetésre, csak ez ellentétben áll azzal a folyamattal, ami a baloldal kormányzása alatt volt, hogy nemhogy tanár nem volt, de az iskolát zárták be. Mi újranyitottunk iskolákat, amelyek 2010 előtt bezártak, pontosan a „Magyar falu” programmal. 34 település van az én körzetemben, nagyon sok kistelepülés van benne, és ott a „Magyar falu” program révén tudunk iskolákat működésben tartani, felújítani, vonzóvá tenni, hogy helyben is oda menjenek, a falusi CSOK meg segít abban, hogy tényleg kistelepüléseken is családok házat építsenek, ott telepedjenek le és legyen utánpótlás is az iskolákban. Tehát nem volt fenékig tejfel és szépen fogalmaztam a 2010 előtti világ.
Aztán azt mondta, hogy 1945 előtti oktatási rendszert akarunk Magyarországon megvalósítani. Lehet, hogy van egy törzsmag a baloldalon, aki ezt elhiszi, de ha valaki ránéz az elmúlt évekre, láthatja Maruzsa államtitkár úr már elmondta , hogy több mint 4500 fejlesztés volt 1000 milliárd forintból az elmúlt években, ami mind korszerűsítés az iskolákban. A wifit, széles sávú internetet bevezettük minden iskolában, több ezer telephelyen tízezres, százezres léptékben mérhető (Arató Gergely: Tanár nincs! Az nem baj?) az informatikai eszközök száma, amelyek kikerültek, a digitális táblák tényleg jobban lekötik a diákokat; ön is jár, én is járok iskolában, látjuk. Fenntarthatósági témahetet vezettünk be. 1800 iskola regisztrált, 400 ezer diák. De bevezettünk az iskolákban pénzhetet, digitális témahetet. 800 iskola volt az utóbbiban 120 ezer tanulóval, és a pénzügyi tudatosságról szól a pénzhét, 215 ezer diákkal. Felmegy az okosportálra, a Nemzeti Köznevelési Portálra, új korszerű, digitális tananyagok garmadát találja, több száz, több ezer tanmenettel, feladattal, amiket a tanárok most már tudnak hasznosítani.
Ma már a KRÉTA-ban a mesterséges intelligencia képes a gyerekeket nyelvre tanítani, mert (Arató Gergely: Mert tanár nincs!) van egy olyan modul, amivel a teszteket kitölti, kérdés-feleletekre válaszol. A mesterséges intelligencia érzékeli, hogy jól vagy rosszul válaszolt. (Varga Zoltán: Ott lehet állampapírt kapni, meg 53-as férfi gumicsizmát!) Jobb hangulat volt, elmondom az újonnan érkezőknek, mert most ebben a vitaszakaszban meghallgattuk egymást, de be szoktunk kiabálgatni így hosszabban a normál nappali ülésezésben, az éjszakai valamiért türelmesebb, ez a bagolymód meghallgatósabb volt, csak mondom a frissen érkezőknek, hogy a szervezeti kultúrát átvehetnék egy kicsit, úgy könnyebb. (Varga Zoltán: Azt még nem ismerik!)