ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Remélhetőleg rövidesen lesz majd módom részletesebben szólni szakmai kérdésekről, de most csak államtitkár úrnak két csodálatos szófordulatára szeretnék reagálni.

Az egyik ezek közül az, hogy itt szeret osztályharcot emlegetni. Egyébként teljesen furcsa módon egy költségvetési vita arról szól, hogy kinek mi a fontos, hogy mik a prioritásai, hogy az oktatást tartja fontosnak, vagy adott esetben a versenysport, a foci támogatását, az egészségügyet tartja fontosnak, vagy adott esetben nagy nemzetközi versenyek rendezését. Ez legfeljebb abban az értelemben osztályharc, hogy melyik a fontosabb, a 3. b osztály vagy a kórház belgyógyászati osztálya, vagy az NB3 futballosztály a fontosabb. Ilyen értelemben osztályharc, de egyébként más értelemben nem az, ezt felelős költségvetési tervezésnek hívják.

Azt meg, amit államtitkár úr mond, hogy ennek a kormánynak az a politikája, hogy minden területre több pénzt ad; hát, van már ilyen párt Magyarországon, az „örök élet, ingyen sör” ugyanennek a gondolatnak sokkal konkrétabb megfogalmazása.

A másik, amiről az államtitkár úr beszél, hogy fölszabadították az egyetemeket avval, hogy fideszes alapítványoknak adták oda. Tudja, úgy szabadították föl az egyetemeket, mint annak idején a Vörös Hadsereg a karórákat, na, úgy szabadították föl ezzel az egyetemeket. Lenyúlták, elvették a közt, és csináltak belőle magánvagyont meg pártvagyont. Szakmai részletekkel később szolgálok. (Taps az ellenzéki padsorokban.)