DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hát, kezdjük először is az oktatással, miután sajnálatos módon számomra továbbra is érthetetlen, hogy miért most kell ezt a költségvetést megbeszélni, hiszen egy jó csomószor majd módosítani fogják. Ezentúl is minden tiszteletem és köszönetem a kollégáké, akik ezt egyébként iszonyatos munkával előkészítették. Úgyhogy szeretném, ha ezt az üzenetet át is adná államtitkár úr.

Tehát akkor nézzük az oktatást! Ugye, 2024-ben sem kívánja a Fidesz megoldani az oktatás rendszerszintű problémáit, nem kíván tudomást venni az egyre fokozó pedagógushiányról és a siralmas infrastrukturális állapotokról; nem kíván tudomást venni arról, hogy az állami kézben maradt egyetemek alulfinanszírozottsága mihez vezet, hogy az egyetemi oktatók bére már a diszkontboltok árufeltöltőiével sem versenyképes. A Magyar Szocialista Párt számára ez elfogadhatatlan. Az MSZP az emberek biztonságos megélhetése érdekében új költségvetési politikát, a kiadási oldal átalakítását is kezdeményezte. Sajnálatos módon ezt nem támogatták, de én még mindig reménykedem.

No, mi, baloldaliak úgy gondoljuk, hogy akkor van jövője Magyarországnak, akkor fejlődhet, akkor van jövő, ha az állami költségvetés biztosítja, hogy minden gyermek és fiatal korszerű tudásra tehet szert, és ehhez számukra az állam esélyt teremt. Sajnálatos módon ma minden századik középiskolás már Ausztriában kíván tanulni, tehát mindenféleképpen ezt is érdemes lenne végiggondolni, amikor gyermekeink jövőjéről gondolkodunk.

Az MSZP azt javasolja, hogy a biztonság költségvetésében kezdjük megemelni a közkiadásokat az uniós átlag szintjére. Az a célunk, hogy oktatásra az EU-s tagországok felső harmadának szintjét, legalábbis 6-6,5 százalékot lenne fontos költeni. Az a módosító javaslat, amelyet benyújtottunk, 2024-re mintegy 40 százalékos mértékkel kívánja emelni a pedagógusok és más, a közoktatásban dolgozó munkavállalók bérét, a közoktatásra szánt dologi keretet, a szakképzési centrumok költségvetési támogatását, valamint az állami fenntartásban maradt egyetemek oktatóinak bérét, működési keretét.

A mintegy 540 milliárdos, átfogó program nem emeli a költségvetési hiányt, a pénz ma is rendelkezésre áll, viszont nem arra fordítja a Fidesz, ahol arra valós szükség van, nem arra, ami a jövő generációit szolgálja. A szükséges forrás a közmédia túlzott támogatásának lefaragásából, az MNB-alapítványok megszüntetéséből bőven rendelkezésre áll, de megfontolásra érdemes lehet az oligarchaadó bevezetése, a kormányzati propaganda visszafogása, a felesleges beruházásokra, mint például a Budapest-Belgrád vasútvonalra költött százmilliárdok törlése; így nincs akadálya annak, hogy a hiány emelése nélkül tartósan rendelkezésre álljon a megemelt oktatási forráskeret.

Egy picit az állam szerepvállalásáról: drasztikus az állami szerepvállalás csökkenése. A jóléti kiadásokra 2010-ben még a GDP 31,1 százaléka jutott, 2024-ben ez már csak 23,2 százalék. Hiába írják, hogy a családtámogatásra több mint három és félszer több jut, mint 2010-ben, ha azt látjuk, hogy az alanyi jogon járó juttatások továbbra sem változnak majd, sőt az előirányzatok is csökkennek. Sem a gyes, sem a gyet, sem az anyasági támogatás, sem a családi pótlék, sem a rászoruló gyerekek támogatásai nem növekednek és jövőre sem, immár 15 éve. De érdekes, hogy jövőre 3 milliárd forinttal kevesebb kiadást terveznek a családi kedvezményre, 10,3 százalékos keretnövekedés mellett mindezt. Az indokolás szerint a családok támogatásának fontos részét képezi az otthonteremtési program, amelynek keretében jövőre is jelentős állami támogatás segíti a gyermekes, illetve a gyermekeket vállaló családokat saját otthonuk megteremtésében, valamint annak felújításában. Ez azért meglepő állítás, mert a lakástámogatásra szánt források több mint 50 százalékkal  még egyszer megismétlem: 50 százalékkal!  csökkennek; ez az idei 383 milliárd forintról 182 milliárd forintra csökken, a felújításra pedig már idén sem volt támogatás. A legtöbb szociális támogatás sok-sok éve  van, ami 17 éve  változatlan.

Egy válságban a szociális hálón erősíteni kell, éppen ezért az MSZP egy nagyon világos javaslattal állt elő: a nyugdíjak vegyes indexálásával egy 8,15 százalékos nyugdíjemelésre kerülhetne sor, így nagyobb mértékben emelkedhetnének az ellátások. A méltányos nyugdíjkassza összegeit nem tartjuk kielégítőnek, ezért azok megduplázását javasoljuk, így a méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 600 millió forint, a méltányossági alapú nyugdíjemelésre 1800 millió forint, az egyszeri segélyre pedig 1200 millió forint jutna.

(16.00)

Kezdeményezzük a kivételes rokkantsági ellátásra szánt százmilliós keret emelését legalább nyolcszorosára.

Halaszthatatlannak tartjuk az ápolási díj emelését, aminek alapösszege ma alig haladja meg a 45 ezer forintot. Az MSZP régóta javasolja, amit az érintettek is szeretnének, hogy az ápolási díj összege érje el a mindenkori minimálbér szintjét.

Az MSZP évek óta javasolja az alanyi jogon gyermekek után járó támogatások emelését. A gyermek születésekor járó anyasági támogatást úgy kell megduplázni, hogy annak első felét már a várandósság hatodik hónapjában megkaphassa a szülő.

A gyermektartási díj megelőzésére szánt keretet is a kétszeresére növelnénk a gyermekek érdekében, és tekintettel a tavaly hatályba lépett jogszabályváltozásokra.

A nevelőszülőknél gondozott gyermekek után járó nevelési ellátás összegét másfélszeresére emelnénk. Közel 6 ezer nevelőszülő több mint 16 ezer gyermek neveléséről gondoskodik. A gyermekek ellátásához adott támogatás tavaly ugyan emelkedett végre, 2013 óta először, ám jövőre az összeg megint változatlan. A jelenlegi gazdasági helyzetben, a lassan egy éve tartó rekordinfláció miatt nem elegendő ez az összeg.

A babakötvényt a szocialista kormány vezette be 2016-tól kezdődően, így ma már a 18 év alattiak szinte mindegyike részesül ebben a támogatásban. Ez is egy olyan, amit mindenképpen fontosnak tartanánk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.)