BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az elmúlt hetekben elhangzottakat összegezve az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a legfontosabb feladatként Magyarország békéjének, gazdasági és fizikai biztonságának megőrzését azonosítsam. Természetesen reagálni fogok a mai napon elhangzott észrevételekre is, mégis a költségvetés zárszavaként fölidézném, hogy az előttünk lévő jövő évi költségvetésitörvény-tervezet alapvető célja az, hogy továbbra is fenntartsuk a rezsivédelmi rendszert a gazdaság és a családok védelmében, fenntartsuk a családtámogatási rendszert, anyagilag is támogassuk a gyermeknevelést, megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét, garantáljuk a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj folyósítását, megvédjük a már elért teljes foglalkoztatottságot, és támogassuk a további munkahelyteremtést, a jövőbeli gazdasági teljesítmény megalapozása érdekében támogassuk a beruházásokat, az innovációt és a területileg kiegyenlített növekedést, valamint biztosítsuk az ország fizikai biztonságához szükséges forrásokat.
A jövő évi költségvetéshez benyújtott képviselői és bizottsági módosító javaslatok részletezése előtt érdemes kitérni a gazdaságpolitikai helyzetre és tágabb időhorizontból értékelni azt. Az elmúlt években a magyar gazdaság számos kihívással nézett szembe, és nagy előnyt jelentett, hogy nem vesztegettük el a 2010-es éveket. 2014-2019 között a magyar gazdaság átlagosan évi 4,1 százalékkal növekedett, míg az Unió átlagos bővülése 2,1 százalék volt. Az államháztartás egyensúlyban volt, az államadósság pedig 2011-től tartósan és folyamatosan csökkent 80 százalékról 65 százalékra.
Magyarország a koronavírus-járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adott: 2020-ban az uniós átlagnál kisebb mértékben csökkent a magyar GDP volumene, 2021-ben pedig rekordmértékű, 7,2 százalékos növekedést ért el hazánk. Ezt a lendületet törte meg a háború és az ennek nyomán tavaly nyáron kicsúcsosodó energiaválság.
Mindezen nehézségek ellenére Magyarország 4,6 százalékos gazdasági bővülést könyvelhetett el az elmúlt évben, így az uniós fejlettségi átlaghoz történő felzárkózás is tovább folytatódott. Fontos kiemelni azt is, hogy Magyarország annak ellenére ért el erőteljes GDP-növekedést az elmúlt két évben, hogy hazánk még jelentős uniós forrásokat nem kapott meg, ezáltal versenyképességi hátrányt szenvedett a többi tagországgal szemben.
Idén elsősorban a szankciós infláció számlájára írható gazdasági lassulás dacára is sikerült megvédeni a korábban elért eredményeket. A munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvezően alakul. A legfrissebb, júniusi adatok szerint a foglalkoztatási ráta 74,5 százalék, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt maradt.
Az idei év első felében még a gazdaság visszafogott teljesítményére számítunk, azonban az év második felétől az infláció már érzékelhető enyhülésével és a reáljövedelmek növekedésével a fogyasztás is élénkülésnek indulhat. A külső tényezők is javulhatnak, a világpiaci nyersanyag- és energiaárak a korábbi rendkívül magas szintekhez képest mérsékeltebbek maradhatnak, a világkereskedelem az élénkülés jeleit mutatja.
Összességében tehát idén is pozitív tartományban maradhat a magyar gazdaság teljesítménye, jövőre pedig elérhetőnek tartjuk a 4 százalékos gazdasági növekedést. Ander Balázs képviselő úr a Költségvetési Bizottság kisebbségi véleményét ismertetve megkérdőjelezte ezt a 4 százalékos növekedést.
Fontosnak tartom figyelembe venni azt, hogy épp az említett magas foglalkoztatási ráta adhatja az egyik támaszát a gazdasági növekedésnek, hiszen az infláció mérséklődésével a háztartások fogyasztása bővülhet. Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy a Covid alatt is rendkívül magas volt Magyarországon a beruházási ráta, 27, sőt 28 százaléknál nagyobb mértékeket láthatunk.
(16.10)
2020 eleje óta a bejelentett, alapvetően külföldi működő tőkéből megvalósuló beruházások összértéke meghaladja a 14 százalékot. Tehát a magas foglalkoztatás, a háztartások, a családok fogyasztása mellett a beruházás húzhatja a jövő évi gazdasági teljesítményt.
Ami pedig a termelékenységet illeti, épp az említett magas beruházási ráta adja az egyik magyarázatát a termelékenység növekedésének. Én azt gondolom, hogy ezt a mutatót nem célszerű összehasonlítani a 2010-es évek elejével, ahol a foglalkoztatás bővülése jelentette a növekedés egyik támaszát. De láthatjuk, hogy jelentősen olyan mértékű területekről áramlottak be a munkaerőpiacra munkavállalók, akiknek a termelékenysége alacsonyabb volt, egyszerűen fogalmazva, akik korábban munkanélküliek voltak, nagy számban ők léptek be a munkaerőpiacra, éppen ezért a korábbi évek termelékenységi mutatóit szerintem nem célszerű összehasonlítani azzal a termelékenységjavulással, amit az elmúlt időszakban láttunk, és amivel 2024-ben is számolunk.
Mindezen gazdasági teljesítmény mellett a kormány elkötelezett, hogy az inflációt az idei év végére egy számjegyűre csökkentse. 2024-ben az áremelkedés üteme 6 százalék lehet, így az említett módon a reálbérek ismét erőteljesen növekedhetnek, és az említett módon a családok fogyasztása bővülhet, támaszt adva tehát a magyar gazdaság bővülésének.
A gazdaság növekedésével párhuzamosan tovább javítjuk az államháztartás egyensúlyi mutatóit. A hiány az idei GDP-arányos 3,9 százalékról jövőre ismét 3 százalék alatti szintet érhet el, míg az államadósság a 2023. év végére 70 százalék alá mérséklődik, 2024 végére pedig 67 százalék alatti szintet érhet el.
Valóban, a jövő évi költségvetésben azzal számolunk, hogy az adósságszolgálatra fordított összegek GDP-arányosan is növekedhetnek, de hangsúlyozom, hogy ez nem magyar specialitás. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a két évvel ezelőtti szintekhez képest a tízéves amerikai állampapírok hozama 1,5 százalékról 3,7 százalékra növekedett, vagy a lengyel mutató, ami 1,7 százalékról 5,9 százalékra növekedett. Az államadósság finanszírozásának költsége tehát alapvetően a globálisan látott nagyobb inflációhoz köthető. Természetesen ez alól Magyarország sem lehet kivétel. Éppen ezért fontos, hogy a 2024-es költségvetésitörvény-javaslat végső szavazásakor csak olyan indítványokat támogasson a tisztelt Országgyűlés, amelyek a fegyelmezett gazdálkodást megőrzik. Mi azzal számolunk, hogy az adósságszolgálatra fordított összegek GDP-arányosan 2025-től mérséklődhetnek, köszönhetően egyrészről a csökkenő inflációnak, másrészről pedig annak a fegyelmezett gazdálkodásnak, amely a következő években csökkenő hiány- és adósságpályát mutathat.
Tisztelt Ház! A jövő évi költségvetés védelmi költségvetés. Rezsivédelemre, ahogyan elhangzott, 1340 milliárd forintot tervezünk. A nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások reálértékének megőrzésére, a 13. havi nyugdíjra és a nyugdíjprémiumra mindösszesen 6540 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés. Továbbra is számolunk a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely megőrzésével és Európa egyik legkiterjedtebb családtámogatási rendszerével.
Ha valaki fontosnak tartja az eddigi eredmények megőrzését, a nehéz időkben, úgymond, kifejezetten erős szociális háló létét, akkor szerintem célszerű támogatni azt a gazdaságpolitikát, ami munkát biztosít az embereknek segély helyett. Tényszerűen elmondhatjuk, hogy a Covid alatti válság idején is, majd az orosz-ukrán háború kitörése, a szankciók következtében látott magas infláció mellett is megőriztük ezt a magas foglalkoztatottságot. Én azt gondolom, alapvető cél, hogy ezt az eredményt megőrizzük a jövő évben is.
Ami pedig a családtámogatási rendszert illeti, ma is elhangzott, hogy vannak olyan elemek ebben a családtámogatási rendszerben, amelyeknek a nominális összege nem változik. De arra is felhívom a tisztelt képviselők figyelmét, hogy például a babaváró hitel utáni támogatásra vagy otthonteremtési hitelek utáni támogatásra a magasabb inflációs környezet mellett is szán elegendő forrást a kormány. Tehát vannak olyan családtámogatási elemek, amelyek nominálisan nem változnak, és vannak olyan elemek, ahol a jövő évi költségvetésben jóval nagyobb kiadással számolunk, mint 2023-ban.
A honvédelemre 1796 milliárd forintot fordíthatunk, ami több mint a GDP 2 százaléka. A háború árnyékában nemcsak a honvédelmi kiadásokat növeljük az idei évhez képest mintegy 400 milliárd forinttal, hanem az egészségügyi kiadásokat is 424 milliárd forinttal, valamint az oktatási kiadásokat is közel 630 milliárd forinttal. Kiemelem, hogy ezen ágazatok támogatása nemcsak nominálisan, hanem reálértékben is növekedik.
A költségvetés számol minden egyes eurócenttel, ami Magyarországot illeti, ezen források is hozzájárulhatnak a tervezett közkiadások finanszírozásához.
Az önkormányzatok támogatása is szóba került a mai nap, illetőleg a korábbi vitában. Tényszerűen el szeretném önöknek mondani, hogy a jövő évi költségvetési tervezet 80 milliárd forinttal több önkormányzati támogatást tartalmaz, és azzal számolunk, hogy a növekvő gazdasági teljesítménynek köszönhetően a helyi önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele mintegy 190 milliárd forinttal növekedhet. Ehhez kapcsolódóan a szolidaritási hozzájárulás összege 70 milliárd forintos többlet a jövő évben a költségvetés önkormányzati fejezetében. Tehát a tehetősebb önkormányzatok a többlet-adóbevételüknek egy részét a szegényebb önkormányzatok feladatainak a finanszírozására fizethetik be, csoportosíthatják át.
Tisztelt Országgyűlés! A jövő évi költségvetési indítvány összegző módosító javaslatának tárgyalása kapcsán fontos kiemelnem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslatok nem veszélyeztetik sem a kitűzött hiánycélt, sem az államadósság csökkentését. A költségvetéshez benyújtott ellenzéki módosító indítványokat e szempontoknak megfelelően egytől egyig áttekintettük.
Összességében az ellenzéki módosító javaslatok több mint 6000 milliárd forinttal térítenék el a költségvetést az eredeti pályától. Az adóemelési javaslatok összesen több mint 3000 milliárd forintnyi többletterhet jelentenének a magyar családoknak és a vállalkozásoknak. Ezek között szerepel például a társasági adó emelése és a társaságiadó-kedvezmény szűkítése is, amely együttesen közel 2400 milliárd forinttal növelné a vállalkozások terheit. A költségvetés biztonsági tartalékát összesen 1700 milliárd forinttal csökkentenék a javaslatok, amivel a 220 milliárd forint összegű tartalékot nyolcszor költenék el.
Néhány példát említve. Az ellenzéki módosítók egy része figyelmen kívül hagyta a hatályos államháztartási szabályokat, hisz a jogszabályi előírások szerint meghatározott mértékű tartalékot többszörösen elköltik. Többszörös túlköltés miatt elfogadásuk a költségvetési egyensúly felborításával járna. Újabb adók bevezetésére, adóemelésekre tett kísérletet. A módosító indítványok munkahelyteremtést ösztönző beruházások csökkentését indítványozták, miközben nem voltak tekintettel szerződésből eredő kötelezettségekre sem.
El kell mondjam, hogy ezek a módosító indítványok nemcsak az ellenzék összességének a szintjén jelentenek túlköltést, hanem a legtöbb esetben frakciószinten is. Tordai Bence képviselő úr például kiemelte a Párbeszéd-frakció javaslatát. A frakciónak volt olyan javaslata, ami egy 39,5 milliárdos előirányzatból 69 milliárd forintot csoportosítana át. Ez matematikailag is nehezen végrehajtható, vagy ha végrehajtható, akkor az említett hiány- és adósságszint növekedését eredményezné.
Engedjék meg, hogy a módosító javaslatok kapcsán néhány konkrétumot kiemeljek. A módosító javaslatok áttekintésénél, értékelésénél kiemelt költségvetésszakmai szempont volt, hogy a parlamenti szakaszban a módosításoknak összességében nullszaldósnak kell lenniük. Ezzel biztosítható, hogy a Költségvetési Tanácsnak az államadósság-csökkentés elérésére irányuló véleménye érvényes maradjon. Emiatt a kiadási növekményeket ellentételezni kell vagy más sorokon történő kiadáscsökkentéssel vagy bevételnöveléssel. Mindemellett a legtöbb módosító javaslat az említett módon forrásmegjelölés nélkül érkezett. Ezek a költségvetési hiányt növelnék meg, ami veszélyeztetné az említett adósságcsökkentést, és így növelné hazánk gazdasági sérülékenységét.
A költségvetés biztonsági tartalékait illetően a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat az államháztartásról szóló törvény alapján az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására szolgál. A jelenlegi 220 milliárd forint a kiadási főösszeg 0,5 százaléka, így csökkentése nem javasolt.
Itt jegyzem meg, hogy a mai vitában többen a költségvetés évközi módosítását említették. Elhangzott, hogy 95-ször módosította már rendeleti úton a kormány az adott költségvetést. Cáfolnom kell ezeket az állításokat. A kormány komolyan veszi az Országgyűlés által elfogadott költségvetést, a mai vitában elhangzott állítások a határozattal történő költségvetés átcsoportosítására vonatkoznak, vagyis nem a költségvetés módosítására, hanem a költségvetés végrehajtására, tipikusan abból a tartalék-előirányzatból, amit most az ellenzéki képviselők kinulláznának, ezekből az év közbeni többletfeladatok finanszírozására a kormány határozattal csoportosít át.
A módosító javaslatok, ahogy említettem, olyan területeket is tartalmaztak, ahol kiemelt beruházások forrásainak az átcsoportosítása valósulna meg úgy, hogy ha azt az Országgyűlés elfogadná, akkor nemzetközi, illetőleg belföldi jogi kötelezettségeinket, hatályos szerződések teljesítését sem lehetne vállalni.
(16.20)
Az új adók bevezetésére és az adóemelésekre tett ellenzéki javaslatok közül kiemelném a társasági adó általános kulcsának emelésére tett javaslatot. Az adóelméleti szakirodalom szerint a legnagyobb gazdaságtorzító hatással a tartós magas vállalati nyereségeket terhelő adók járnak a beruházások visszafogása révén. Az adónem kétkulcsossá tételét ezért nem támogatjuk, hiszen az nagymértékben rontaná hazánk versenyképességét.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra tekintettel a kormánypárti frakciók képviselői és a kormány nem támogatták az ellenzéki képviselői egyéni indítványokat. Az összegző módosító indítványban szereplő, a kormány által támogatott javaslatok ezzel szemben úgy ösztönzik a gazdasági növekedést, hogy közben biztosítják a rezsivédelemhez és a honvédelemhez szükséges fedezetet, és nem veszélyeztetik sem a kitűzött hiánycélt, sem az államadósság csökkentését, sem a jogszabályokból és szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését. A kormány által támogatott, kiadásnöveléssel járó módosítások fedezetét főként a földgázpiacon az elmúlt időszakban látott árcsökkentésre, a központi költségvetési szervek körében végzett felmérésre és az eddigi ténykiadásokból adódó megtakarításokra alapozva a Rezsivédelmi Alapon belüli központi költségvetési szervek kiadási előirányzatainak csökkentése, továbbá az általános takarékossági intézkedésekhez való hozzájárulás érvényesítése teremtik meg.
Kiemelendő a mai vita során is szóba került a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítésének kérdése. Ez ügyben a kormány több egyeztetést folytatott a jegybankkal, aminek eredményeképpen közös döntés született. A kormány tehát a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben kezdeményezi a jegybanktörvény módosítását, első helyen az Európai Központi Bank irányába. Ezt követően az EKB véleménye ismeretében történhet meg a javaslat Országgyűlés elé terjesztése.
A jegybanktörvény módosítását három elvi pontra tekintettel kezdeményezi a kormány. Az első pont, hogy a jegybankok alapvető működését, illetve a törvény szerinti feladatellátásukat nem befolyásolja a saját tőke összege. Európában ma is látunk példát olyan jegybankokra, amelyeknek negatív a saját tőkéje, és meghatározott feladataikat, például az inflációs cél elérését ez nem befolyásolja. Önmagában a nyereség vagy a veszteség ténye és mértéke nem minősíti, hogy az adott jegybank alapfeladatait teljesítie vagy sem, hiszen nem a profit realizálása, hanem az infláció kordában tartása, az infláció letörése az alapfeladatuk.
A második lényeges pont, hogy az Európai Unió országaiban eltérő veszteségtérítési szabályok vannak érvényben, amelyek között a magyar szabály a kifejezetten szigorúak közé tartozik. Csehországban és Szlovákiában például most is negatív a jegybank saját tőkéje, még sincs érvényben térítési kötelezettség.
A harmadik pont pedig az általános európai helyzet, mely szerint számos ország jegybankjának érdemi vesztesége keletkezett az elmúlt időszakban, és ugyanez várható a következő években is. Olyan évekről beszélünk, amikor a koronavírus-világjárvány után a tagállamokon jelentős nyomás van az államháztartási hiány és az adósság csökkentésére, miközben a jegybankok veszteséget érnek el. Ez nem magyar specialitás, hanem európai jelenség. A tavalyi évben maga az Európai Központi Bank is veszteséggel zárt, de veszteséget láthattunk Hollandiában, Belgiumban, Németországban vagy Lengyelországban is.
A jegybanktörvény-módosítás iránya terén fontos kiemelnem, hogy hasonlóan más országokhoz az adott évi veszteséget elsődlegesen a saját tőke többi elemének a terhére kell finanszírozni, második helyen célszerű az adott évi veszteséget a középtávon várható nyereséggel szembeállítani, és több országban ez utóbbi a gyakorlat. Tehát az adott évi veszteséget nem a tagállami költségvetés téríti meg, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel. Amennyiben ezek a lehetőségek kimerültek, akkor jöhet szóba a veszteségtérítés tényleges végrehajtása, a kormányzati tőkeemelés, melynek módjára, ütemezésére szintén több megoldás lehetséges. Összefoglalva tehát: pozitív európai központi banki vélemény, majd parlamenti döntés esetén olyan jegybanktörvény-módosítás valósulhat meg, amelynek keretében 2024-ben, sőt akár a következő években sem lehet szükséges a veszteségtérítés. Éppen ezért az önök előtt lévő javaslat nem tartalmazott új kiadási tételt a jegybank veszteségének megtérítésére.
Tisztelt Ház! Összegezve: a 2024-es költségvetésitörvény-javaslat és a kormány által támogatott módosító javaslatok is jól tükrözik, hogy a kormány értékalapú politikája 2010 óta változatlan, azaz támogatja a munkahelyek megőrzését, újak létrehozását. Továbbra is kiemelt cél a magas foglalkoztatás, a 2010-hez képest létrejött 1 millió új munkahely megőrzése, valamint újabb munkahelyek létrejöttének elősegítése. Ezért a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói adószintek továbbra is alacsonyak maradnak, a bérek pedig összességében a tervezett infláció felett növekedhetnek. Kiemelt figyelem irányul továbbra is a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására. A családtámogatási rendszeren keresztül több mint 3300 milliárd forintot, a GDP 4 százalékát fordíthatjuk a családok támogatására.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel kérem, hogy az összegző módosító javaslatot támogatni és a 2024. évi költségvetésitörvény-javaslatot a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)