ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Bevallom, hogy nem vagyok könnyű helyzetben. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) Talán először is hadd kezdjem egy biztatással. Lehet, hogy mi, sőt biztosan úgy van, hogy idősebbek vagyunk, de figyelünk a fiatalokra, tehát fontos nekünk, hogy önöknek mi a véleménye. Azt azonban egy kicsit érzem csak túlzásnak, hogy miközben, mondjuk, személy szerint én meg itt még néhányan éltünk 26 évet abban a világban, amit szovjet típusúnak neveznek, most ön elmagyarázza nekünk, hogy az milyen volt. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.)

Ennek ellenére csak annyit szeretnék önnek mondani, hogy valóban, Magyarország 2010-ben abban a helyzetben volt  az önök szövetségeseinek köszönhetően , hogy az energiaszektornak túlnyomó többsége, a médiaszektornak mintegy 80 százaléka és a bankszektor nagy többsége is külföldi kézben volt. És valóban, 2010-ben azzal a programmal nyertünk választást, hogy a stratégiai ágazatokban nemzeti tulajdonnak kell lennie. Most nincs időm arra, hogy azt a tévedését, hogy az államit és a nemzetit összekeveri, kiigazítsam, csak szeretném jelezni, hogy nem állami, hanem nemzeti tulajdonban kell lennie. Ezért Magyarországon ma a bankszektorban, a médiaszektorban és az energiaszektorban nagyarányú magyar nemzeti tulajdon van. És ez így van jól. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)