Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár asszony, én nem ítélkezem előre. Én csak azt a teljesen logikus emberi érvet hoztam ide, hogy ha önök kivezetnek valamit, és aztán majd lecserélik egy más dologra, hozzák ide azt a más dolgot először, és aztán vezessük ki a rendelkezésre álló támogatást. Értem én, hogy teljes egészében nem vezették, ki, de talán az egyéves türelmi idő után a 30-40 közötti hölgyek kizárása a babaváróból azért talán megszorításként értelmezhető.

Azért nem fogom tudni elfogadni a válaszát, mert alapbeállításommal ellentétes bármifajta, családokat érintő megszorítást támogatni, elfogadni, ezért nem áll módomban nyitottabbnak lenni ebben a kérdésben. Természetesen megtesszük a javaslatainkat, de addig is arra kapacitálnám önöket, hogy keressenek költségvetési forrást, tartsák meg az eddigi szisztémát, vitatkozzunk az újról, csináljunk egy jobbat, mi letesszük a jobbító javaslatainkat ehhez, de ehhez a lakáscélú előtakarékosság állami lábát is vissza kell állítani, állami hátterű bérlakásépítési programra van szükség. Tornyosulnak a feladatok Magyarország előtt otthonteremtés terén.

Arra kapacitálom tehát önöket, hogy ne megszorításon gondolkozzanak, hanem kiterjesztésen, mert ez a szülőföldön boldogulás és a magyar családok érdeke. Köszönöm a türelmüket.