DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sokszor elmondtuk, hogy a kormány által előkészített új pedagógus-életpályáról szóló törvény célja, hogy a pedagógusok megbecsültsége, megfizetése javuljon. Túl vagyunk már egy hosszú vitán, túl vagyunk a bizottsági üléseken.

Én szomorúan hallgattam, hogy az ellenzék bosszútörvénynek nevezte el ezt a tervezetet, meggyőződésem ugyanis, hogy nem erről van szó. Jól emlékszem, hogy 2019-ben az akkori törvénymódosításunkat hangzatosan Taigetosz-törvényként emlegették és támadták, és azt állították, hogy ha azt elfogadjuk, akkor mindennek vége. Aztán szembejött a valóság, és nem úgy lett, ahogy önök állították. Azt remélem, így lesz ezzel a törvényjavaslattal is. A nagy viták háttérbe szorulnak, feledésbe merülnek, és nem lesz sem atomcsapás, sem felégetett föld, amiket a vita során emlegettek, az élet pedig megy tovább.

A törvényjavaslat egyeztetése kapcsán ismét megerősítem, hogy 20 alkalommal tárgyaltunk, a törvény minden elemét átbeszéltük, 34 területen pedig érdemben változtattunk a közzétett javaslatunkon. Hallottam olyan véleményt, hogy ez egy látszategyeztetés volt. Én értem természetesen, hogy ha nem egyeztetünk, akkor az a baj, ha egyeztetünk, akkor pedig az nem valódi egyeztetés. Kérem, higgyék el nekem, aki ott voltam, hogy érdemi egyeztetésekre került sor, nagyon sok mindenben fogadtuk el a javaslatokat, nagyon sok munkaórát töltöttünk a tárgyalópartnerekkel, sőt azt is mondhatom, örültem volna, ha egyes ügyekben még konstruktívabbak. Volt és van persze, aki csak addig jut, hogy vonjuk vissza ezt a törvényjavaslatot. Azt gondolom, hogy ezt a legegyszerűbb mondani, ehhez nem kell nagy szellemi erőfeszítés.

Foglalkozzunk a törvény érdemével! Ha a törvényt elfogadjuk, akkor létrejön a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony. Ennek a legfontosabb célja, hogy a köznevelés sajátosságait figyelembe vevő, a pedagógushivatás presztízsét erősítő önálló szabályozás szülessen a pedagógusokra. Nem megszüntetjük a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó jelenlegi szabályokat, hanem kiterjesztjük azokat a köznevelési rendszer azon egyharmadára is, akikre a Kjt. eddig nem vonatkozott; a magán- és egyházi intézményekre gondolok.

A javaslat legfontosabb eleme az új teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. Ennek egyes részleteiről már az általános vita során beszéltem. Most megerősíteném, hogy a változtatás ezen a téren lesz a legjelentősebb, hiszen ma az egyes minősítési kategóriákon belül az határozza meg a pedagógus fizetését, hogy hány éves, és az, hogy főiskolán vagy egyetemen végzette egykoron. Én örülök, ha ez megváltozik, mert a fizetésben ennél jobban kellene annak tükröződnie, hogy ki milyen munkát végez, milyen a munkaeredménye, milyenek a gyerekek tanulási eredményei, milyen a pedagógiai hozzáadott érték. Ha a munkaidőt fizetjük meg, akkor mindenki dokumentáltan sokat fog dolgozni, de ebből nem következik, hogy eredményesebben is fog dolgozni. Ezért kellenek a tanulási eredményeket megragadó profi mérési adatok, és ezért kell az erre is épülő éves teljesítményértékelés, egy korrekt teljesítményértékelés, ami jutalmazza az arra érdemeseket. Nem lep meg, ha a szakszervezet ezt nem szeretné, de mi ebben a kérdésben nemcsak a munkavállaló, hanem a tanuló érdekét is figyelembe kívánjuk venni.

Legyen szabad megjegyeznem, hogy a bérek ilyen megállapításának nagyon tág lehetősége nagyban növeli majd az igazgatók irányítási autonómiáját és persze a felelősségét is, hiszen a rájuk bízott bértömeggel úgy kell gazdálkodniuk, hogy az a lehető legjobban hasznosuljon a tanulási eredmények terén. Ezzel az igazgató olyan eszközt kap a kezébe, amilyen eddig sosem volt, és azt gondolom, hogy ez jó irány.

A törvény társadalmi felzárkóztatást érintő, kiemelkedő eleme az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az ő felzárkóztatásukat végző programot működtetnek. Ők az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak. Ezt esélyteremtési illetményrésznek hívjuk majd. Ezt a javaslatot egyébként a Törvényalkotási Bizottság ülésén még az ellenzék is támogatta, amit én köszönettel fogadok, bár még jobban örülnék, ha az egész törvényjavaslatot is megszavaznák.

Az új törvény alapján mindenkinek jár majd a jubileumi jutalom, nemcsak állami szolgálatban, ahogy jelenleg. Jelentősen csökkentjük a pedagógusok adminisztratív terheit, nő a szabadságuk.

Még egy ügykörre szeretnék kitérni. Hiller képviselő úr az általános vitában elmondott felszólalásában azt hiányolta, hogy nincs a törvényjavaslatban a tudásátadás új, digitális módjára vonatkozó jövőkép. A jó hírem az, hogy van, bár tény, hogy ez egy törvényszöveghez méltó szárazsággal szerepel a tervezetben.

A KRÉTA-rendszer kötelezővé tételére és ennek immár a törvényben rögzítésre kerülő új funkcionalitásaira szeretném felhívni a figyelmet. A KRÉTA eddig egy sok modullal rendelkező tanulmányi rendszer volt, de az új törvény olyan fejlesztési irányt jelöl ki, ami szerintem maga a jövő. Önök, akik itt jelen vannak, pontosan tudják, hogy a köznevelésben számos mérést vezettünk be akár az elmúlt egy esztendőben is, s nemcsak szövegértés és matematika esetében, hanem digitális alapokon a természettudomány és lényegében minden mérhető tantárgy esetén a 4.-től a 11. évfolyamig elindult a méréseknek egy új rendszere. Amikor ennek az eredményei bekerülnek a KRÉTA-ba, a szoftver ismerni fogja a tanuló erősségeit és gyengeségeit, és ez alapján az adott évfolyamra bemért gyakoroltató feladatokat tud adni, ezek megoldását vissza tudja mérni, a pedagógusnak vissza tudja adni az adatokat. Olyan egyénre szabott, mesterséges intelligenciával támogatott segítséget kap majd a nagyon is közeli jövőben a pedagógus, amire még nem volt példa. Ez ma még talán sci-fi, de hamarabb lesz valóság, mint gondolnák.

Végezetül arra is szeretnék kitérni, hogy a Törvényalkotási Bizottság elé benyújtott módosító javaslatok több ponton is érdemi változtatásokat hordoznak. Elsősorban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti fix 24 órában való meghatározását emelném ki. A módosítás kizárólag azokat érinti, akikre eddig a 22-26 óra vonatkozott, amely munkakörökre ennél alacsonyabb óraszám volt érvényben, az nem változik. A 24 órás szabály már a pedagógusok új jogviszonyba kerülése előtt, a 2023-24-es tanítási év első napjától bevezetésre kerül, hiszen tanév közben az óraszámok nem változhatnak.

A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésének szabályai is pontosításra kerülnek. A térbeli korlátozás, azaz a járáson belüli elrendelhetőség mellett időbeli korlát is bekerül, továbbá a tanítási év helyett csak a tanítási félév végéig szólhat ez a fajta feladatellátás. Az elrendelés feltétele lesz továbbá az is, hogy előzetesen vizsgálják meg, lennee önként jelentkező a feladatra. A Waldorf-intézmények kezdeményezésére továbbá a határozott időre szóló kinevezést az eddig a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó egyházi és magánintézményeknél továbbra is korlátozás nélkül tartja fenn a törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)