SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Amint azt a törvényjavaslat általános vitája során Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettes asszonya kijelentette, pártunk nem támogatja a pedagógus-státusztörvényt, mert nem teremti meg a pedagógusok anyagi biztonságát, szakmai szabadságát, és nem csökkenti a terheiket; elfogadásával a pedagógusok számos tekintetben a jelenlegitől is rosszabb helyzetbe kerülnek. Álláspontunkat csak megerősítette az, hogy a törvényjavaslathoz Dúró Dóra képviselő asszony 14 módosító javaslatot nyújtott be, melyek a munkaterhek csökkentését, a szabályozás életszerűbbé tételét célozták volna, de ezeket a módosításokat a Kulturális Bizottság fideszes többsége egyszerűen egyöntetűen lesöpörte.

Ahogy már megszokhattuk, a kormány az oktatás terén is kétkulacsos politikát folytat. Amíg itthon azokat a mutatókat szajkózzák, miben javult az oktatás helyzete, addig a Brüsszelnek benyújtott EFOP Plusz pályázatban pontosan leírták, hogy a magyar oktatási rendszer milyen súlyos állapotban van. Eszerint az egy tanulóra jutó kiadásokat tekintve Magyarország az OECD-átlag alatt van; a korfa és a hiányterületek alapján a köznevelés strukturális kihívásokkal áll szemben; sajnos idősödik a pedagógusállomány, 2019-ben a tanárok 45 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt; az elmaradó pedagógus-utánpótlás egyik oka a versenyképes fizetés hiánya, a tanárok kezdő fizetése az egyik legalacsonyabb az EU-ban.

A kormány tehát nagyon is tisztában van az oktatás problémáival, ezért a jelen törvényjavaslatnak a magyar oktatási rendszer olyan mérföldkövének kellene lennie, amely a parlamenti pártok és a szakszervezetek szakmai konszenzusán alapul. Ehelyett a médiában beharangozott szakpolitikai és szakértői egyeztetésekre a Belügyminisztériumban csak a látszat kedvéért került sor, az érdemi tárgyalásra hiányzott a kormányzati valódi szándék, annak ellenére, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a rendszerszintű problémákra konkrét megoldási javaslatokat dolgozott ki és nyújtott be.

A belügyminiszter úr részvételével zajlott szakpolitikai egyeztetésen a pártokat váratlanul érte, hogy a magukkal vitt szakértők nem szólalhattak fel például. A baloldali pártok kivonultak a teremből, az ellenzéki politikusok közül egyedül Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettes asszonya állt helyt, és javaslatot tett a státusztörvény pedagógusokra nézve hátrányos részeinek a módosítására. Jelezte például, hogy a törvényjavaslat nem nyújt kellő garanciát a gyermek születése után visszatérő kisgyermekes anyák számára. A belügyminiszter úr ígéretet tett ezen pontok felülvizsgálatára, de ez  ahogy megszokhattuk  üres ígéret maradt.

Másnap a szakértői egyeztetésen a minisztérium képviselői a látszatát sem teremtették meg az együttműködésnek, amit jól mutat az, hogy a megbeszélésről jegyzőkönyv sem készült. A hét meghívott ellenzéki szakértőből a Mi Hazánk által delegált gyakorló pedagóguson kívül két másik szakértő volt jelen. Az egyeztetésnek nem nevezhető ülésen a minisztérium munkatársai sértő hangnemben, lenéző gúnnyal beszéltek a pedagógusokról, például véleményük szerint nincsen kifejezett tanárhiány; az iskolákban nincs semmiféle agresszió, ha magaviseleti probléma akad valamelyik gyerekkel, az a pedagógus módszertani felkészültségének hiányára vezethető vissza. Álláspontjuk szerint a nevelés terén minden eszköz a pedagógus rendelkezésére áll, és számos lehetőségük van segítséghez fordulni, sőt  ami egyben vérlázító is  a tárca munkatársai cinikusan jegyezték meg, hogy a tanárok is szeretnének havi egymillió forintot keresni, és szívesen ücsörögnének lyukasórákban vagy otthon a nyári szünidőben. Na, ezt nevezte a kormányzati sajtó szakértői egyeztetésnek.

Pártunk szakértője többek között felhívta a figyelmet a részletszabályok hiányára és arra, hogy a tankerületek nyomást gyakorolnak az iskolavezetésre a túlterheltség és a kifizetetlen többletmunkák kapcsán, de a minisztériumban nem akarták meghallani ezeket a problémákat.

A jövő nemzedékek sorsa múlik ezen a törvényen. Ha a tanárok megbecsülését nem teremtik meg, pár éven belül nem lesz, aki tanítja a gyerekeinket. A törvényjavaslatban semmiféle előmenetel, kiszámítható pályaív nincs, a rugalmatlan szabályozás a szakma vonzerejét tovább csökkenti. Eddig körülbelül 16 ezer tanár hiányzik az iskolákból, és már legalább 5 ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha bevezetik ezt a törvényt. Hat év tanárképző után fiatalok inkább elmennek szállodai recepciósnak, ahol simán a kétszeresét keresik meg annak a bérnek, amit pedagógusként kapnának.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint a tanárok bérrendezése nemzetstratégiai kérdés. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a magát szuverenistának valló kormány a pedagógusok béremelését a brüsszeli pénzektől teszi függővé, annál is inkább, mert Gulyás Gergely miniszter úr Kormányinfón tett kijelentése alapján 2030-ig összesen 7000 milliárd forintot terveznek pedagógusbér-emelésre fordítani, ennek mindössze a 11 százaléka, 800 milliárd forint lesz uniós forrás, vagyis elsősorban hazai költségvetési forrásból finanszírozzák majd. Novák Katalin köztársasági elnök asszony véleménye szerint is az EU-s pénzektől függetlenül is emelni kell a pedagógusok fizetését. Nagy Márton pedig nemrég arról beszélt nemes egyszerűséggel, hogy Magyarországnak lényegében nincs is szüksége az EU-s forrásokra.

Éppen ezért érthetetlen számunkra, hogy ha nem érkeznek meg az uniós pénzek, miért csak évi 10 százalékkal emelik a tanárok fizetését, ami idén az inflációt sem fedezte. Az ígéretekkel szemben miért csak júliusig lesz visszamenőleges hatályú a béremelés? Továbbá semmilyen garancia nincs a törvényjavaslatban (Az elnök csenget.), hogy az illetményeltérítés fedezete biztosított lesz. Idő hiányában nem tudom folytatni. Köszönöm szépen a figyelmüket.