BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! szerintem ön fog válaszolni. Ahogy beszéltünk már róla, eljött az árpaaratásnak az ideje, és a gazdák már előre jelezték, hogy gondjaik lesznek, hiszen a magyarországi árpának az ára egyszerűen nem hozza meg a megtérülést a befektetésben. Aki gazdálkodóval beszéltem személyesen elmentem hozzá , leültünk, összeszámoltuk, a minimum veszteség hektáranként 50 ezer forint, de aki többet fektetett bele, elérte a 200 ezer forintot csak az árpán. Mindenki megörült neki, amikor megjött a hír, hogy az Unió hajlandó kompenzálni az összeget, önök ezt a propagandában eladták sikerként, és akkor utána jött a feketeleves, amikor kiszámoltuk, hogy mit is adott valójában az Unió, és mit adtak el sikerként. Az Unió erős 6 milliárd forintot adott, a gazdákkal utánaszámoltunk, ha ezt a 2021-es gabonatermés-átlagra kivetítjük, ez 465 forintot jelent tonnánként. Ez minden, csak nem kompenzáció, ez semmi más, csak parasztvakítás.
Az a gazdák kérdése, a magyar kormány hajlandóe kompenzálni őket, a magyar kormány hajlandóe azokon a gabonakereskedőkön behajtani a kompenzációt, akik lényegében tönkretették a magyar mezőgazdaságot az elmúlt évben, hiszen a magyar gazdák két veszteséges évet már nem bírnak ki, ez lesz a második nekik. Mit szándékoznak tenni önök a magyar mezőgazdasággal, hogy talpon maradjon? A magyar mezőgazdaságnak a beomlása magával fogja rántani az egész országot, ez tehát közös ügyünk. Itt nincs pártpolitika, itt agrárium van.
Ami a következő kérdés mi úgy értelmeztük, ez csak a gabonafélékre vonatkozik , mi lesz a magyar méhészekkel. Olyan szomorú évet élünk, hogy egy olyan agrárminiszter működése alatt, aki önmaga is méhész, a magyar termelő méhészetek, a nagy családi termelő méhészetek lényegében csődbe jutottak, csak a hobbisták fognak megmaradni. A méz ára nem éri el a termelési költségeket, hála egy olyan palackozóüzemnek, amelyet önök stafíroztak ki és külföldről importált mézzel tölti fel a készleteit. Ez komoly gondot jelent, tehát tenni kell valamit, hiszen 15-20 ezer család megélhetése került konkrétan veszélybe.
Az állattartók is kérdezik, hogy jute nekik valami. Ugyanis hiába jött az olcsó ukrán gabona, a takarmányárak lényegében nem lettek olcsóbbak; estek egy kicsit, de nem annyit, mint a gabonaárak. Tehát a gabonaár lement felére-harmadára, a takarmány ára nem ment le, ekkora hozzáadott érték őszerintük sincs benne.
És jön még egy utolsó kérdés: azt kérdezik, hogy ez a nagyon olcsó gabonaár a tavalyi propaganda ellenére miért nem jelenik meg az élelmiszerárakban. Kik azok a spekulánsok, akik zsebre teszik? A harmadára vagy felére zuhant kenyérgabonaár mellett nem csökkent 20-40 százalékot a kenyér ára, nem csökkent a húsfélék ára, és nem csökkent a tejtermékek ára sem.
Ezekre a logikus kérdésekre várnának tehát választ a szántóföldi gazdálkodók, az állattenyésztők, a méhészek és a sor végén azok az emberek, akik az üzletekben vásárolnak, és nem látják az árcsökkenést. Köszönöm.