DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. És köszönöm az intelmeket is, bár én a felszólalásomban igyekeztem maximálisan a tárgykörhöz kapcsolódni az Európai Uniót érintő és ilyen módon minket érintő kihívásokkal. Ugyanakkor a vita egy kicsit kiterjedt, bár én önmagában úgy érzem, hogy nagyon sok tekintetben ilyen kérdésekhez kapcsolódva vagy ebből kiágazva terjedt ki. Illetve államtitkár úr némileg érintett, illetve megnevezett minket, erre azért röviden muszáj reagálnom, tisztelt elnök úr, igyekszem ezt röviden megtenni.

Arra utalt államtitkár úr, hogy a baloldal, ezt, ugye, nem vettem magamra, én az LMP-Magyarország Zöld Pártjának vagyok a képviselője, de hogy az ellenzék ne szavazta volna meg azokat a megállapodás érdekében beterjesztett javaslatokat, amelyek az uniós pénzek elérését célozzák. Árnyalnom kell ezt a képet, tisztelt államtitkár úr. Ugye, mi mindig tüzetesen végignéztük ezeket a beterjesztett indítványokat, és az esetek többségében ezeket támogattuk, pontosan azért, mert szüksége van Magyarországnak ezekre az uniós fejlesztési forrásokra. Sőt, időnként módosító javaslatokat is terjesztettünk be annak érdekében, hogy ezek valóban, amennyire mi láthatjuk, a feltárt problémákra megoldást kínáljanak. Ezeket a módosító javaslatokat pedig önök rendre leszavazták. Néhány esetben nem tudtuk csak támogatni ezeket az indítványokat, amikor olyan belpolitikai tárgyú salátatörvényekbe ágyazták ezeket, amelyek konkrétan kimutatható károkat okoztak, társadalmi vagy gazdasági károkat. De összességében a politikánk mindig az volt, hogy ezeket a megállapodásokra vonatkozó javaslatokat támogassuk.

Egy példát mondok, tisztelt államtitkár úr. Kifogásolták azt, hogy önök által is elismerhetően kifogásolja az Európai Bizottság, hogy önök elképesztő mennyiségű nemzeti vagyont helyeztek ki úgynevezett vagyonkezelő alapítványokba, jellemzően egyébként kormányhoz köthető kurátorok irányítása alá. És erre a problémára önök behoztak egy megoldást célzó javaslatot több ízben is, és ennek voltak ilyen, mondhatjuk, hogy kisebb kozmetikázást jelentő elemei, illetve voltak olyan döntések, hogy például a közvetlen kormányzati funkciót viselő kurátorok lemondtak, de összességében az alapproblémát nem oldották meg.

Tisztelt Államtitkár Úr! Önök hoztak egy döntést, és az én városom egyetemét kiszervezték. Ugye, egy állami egyetem volt, a Pécsi Tudományegyetem; Magyarország első egyetemi városában működő és az ország egyik legfontosabb egyeteméről beszélünk. Önök egy döntéssel ezt egy alapítványnak adták ingatlan vagyonnal, mindennel együtt, a szabadalmakkal együtt, a szellemi tőkével, a tudással, a kutatási potenciállal együtt, egyébként 7 ezer munkavállalóval együtt és egy olyan költségvetéssel, amely másfélszerese a város költségvetésének. Ez az egyetem jól láthatóan nem került jobb helyzetbe. Az egyetemen a munkavállalók fele aláírt egy petíciót, hogy kapják meg a megígért béremelést. És a kuratórium a kormányra mutogat, hogy nincs pénz arra, hogy az önök által megígért bérrendezést megvalósítsák.

Én nem akarok ebbe belemenni   elfogadva elnök úr intelmeit , hogy milyen hatással lesz Pécsre, Baranyára és az egész dél-dunántúli régióra, ha a Pécsi Egyetem nem tud megfelelően működni, nem tudja kiteljesíteni azt, ami messze-messze túlmutat a szerepét illetően, mint az, hogy Magyarország egyik legfontosabb egyeteme. De ez is mutatja, hogy egy olyan, elvi szinten semmilyen alapon nem támogatható és konkrét károkat okozó intézkedést hoztak, ami egyébként az egyik azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek veszélyeztetik Magyarország uniós forrásait, amelyek valóban megjárnak a magyar embereknek.

Én arra utalok, tisztelt államtitkár úr, hogy mi mindig konstruktívak voltunk, és ezután is azok leszünk, és mi mindig olyan javaslatokat terjesztünk be, amelyek megítélésünk szerint a magyar nemzeti érdekeket szolgálják. De én azt gondolom, nem jár el helyesen a kormány, ha a kritikákat megpróbálja rögtön átfordítani, és nem von le semmiféle következtetést abból a helyzetből, ami kialakult és abból a helyzetből egyébként, ami veszélybe sodorta Magyarország európai uniós forrásait. Köszönöm, elnök úr.

(14.40)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage