KÁLMÁN OLGA, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt tekintetes, kegyelmes Urak és nagyságos Asszonyok! Nagy öröm az nekünk, hogy a magyar nép, vagyis mindannyiunk közös vagyonából újabb mesés gazdagodáshoz juttathatjuk önöket. Tudjuk, hogy nem szerencsés az uraságokat kritizálni, az ő akaratjuk ellent mondani (sic!), de most mégis szeretnénk elmondani az aggályainkat.
Tizenhárom éve reménykedünk abban, hogy egyszer csak elfogynak az éhes szájak, egyszer csak megelégednek azzal, amit már megszereztek vagy összeloptak a kormány körüli oligarchák, családtagok, de úgy tűnik, hogy feneketlen az étvágyuk. Nem elég a jacht, nem elég a kemping, kikötő, szálloda, vagyis a fél Balaton, nem elég az áram- és gázszolgáltató megszerzése, nem elég az utak, hidak, vasutak kizárólagos építése, nem elég a kizárólagos állami beruházó cím, a kaszinók, focicsapatok, médiabirodalom, reklámpiac, bankok, ez mind-mind nem elég a cimboráknak. Kellenek még a kastélyok, kúriák, várak. Nyilván a történelmi múltban a korhű bútorok és festmények között éreznék igazán jól magukat. Egy antik fotelben hátradőlve, a kandallóban ropogó tűz mellett érezhetnék azt, hogy a feltétel nélküli Orbán-hűségük nem volt hiábavaló. A mérhetetlen vagyon megszerzése és annak egy részének feltételezett visszacsorgatása nem volt hiábavaló.
Önök azt mondják, hogy a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatra azért volt szükség, mert: „Az állam kiemelten elismeri és rögzíti a magánjogi szereplők társadalmi értékteremtő szerepét a kulturális örökség elemeinek védelme terén. Az állam támogatja és védi a magánjogi jogalanyok kulturális örökségelemeinek védelme terén kifejtett közérdekű erőfeszítéseit, biztosítja a szükséges jogszabályi környezetet, valamint hozzájárul a működés és a további fejlesztés középtávú kiszámíthatóságához szükséges finanszírozási feltételek megteremtéséhez.”
Nem nehéz kitalálni, hogy hogy volt ez a valóságban, miként születhetett meg ez a törvénytervezetük. Van pár NER-vitéz, például a miniszterelnök veje és kedvenc gázszerelője, akinek már van kastélya, a többi cimborának meg nincs. Azért ez mégsem járja! Nyilvánvaló, hogy Tiborcz Istvánon és Mészáros Lőrincen kívül is vannak még megfelelő csókos cimborák, akiknek fáj a foga az állami és uniós milliárdokból kicsinosított kastélyra, kúriára, hiszen megszolgáltak érte. Jól leírja ez a történet az egész NER filozófiáját. Az irányítás tekintetében központosítanak, az állami vagyonok tekintetében viszont magánosítanak. Magyarul, odaadják az állami vagyont a cimboráknak.
Ismét idézek: „Az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy gazdasági társaság által vagyonkezelt kastélyok, kúriák, udvarházak, valamint az ezek rendeltetésszerű használatát közvetlenül biztosító egyéb állami ingatlanok, különösen parkok, kertek, valamint ingó vagyonelemek az e törvényben meghatározottak szerint adhatók ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe.” Csak hogy értsük, a kastélyokon, kúriákon, udvarházakon kívül jár a birtokhoz tartozó erdő, mező is, tehát az egész uradalom. Nemcsak az ingatlant, de a benne lévő bútorokat vagy festményeket is ingyen megkaphatják azok a természetes vagy jogi személyek, akik sikerrel pályáznak az állami kastélyok tulajdonjogára. Jaj, pályáznak?! Dehogy pályáznak! Ilyen kicsinységekkel önök nem bíbelődnek. Elég egy levelet írni Lázár Jánosnak, aki egy személyben dönt majd a kérelmek elbírálásáról.
Az imént, az elmúlt percekben, majdnem félórában én embert még nem hallottam ilyen szépen beszélni a közvagyon ellopásáról, mint Lázár Jánost. Soha! Veretesen, jól összeszedetten beszélt arról, hogy hogyan játsszák el és hogyan játsszák át a cimboráknak a közvagyont. Képzeljük el, pályázat nincs, írunk egy levelet, alulírott X. Y., jóbarát, oligarcha, cimbora kérem ezt és ezt a kastélyt a birtokkal, erdővel, berendezéssel, mindennel együtt 99 évre ennyi. Azért játsszunk el egy pillanatra azzal a gondolattal, amikor például Mészáros Lőrinc megigényel, majd nyilván meg is kap egy újabb kastélyt 99 évre. A hozzá tartozó parkban lepkéket csodál, néha rászól a nejére, hogy ne nyúlj hozzá, nem szabad. Majd este levesz a könyvtárszoba egyik polcáról egy XIX. századi eredeti verseskötetet, elérzékenyül, és álomba szenderül a rímek dallamától.
Na de önök nemcsak arra legyintettek, hogy ezeket a felbecsülhetetlen értékeket egy egyszerű igényléssel kérheti majd valamelyik cimborájuk, de még a társadalmi egyeztetéssel is trükköztek. Az egyeztetésre bocsátott tervezet melléklete 12 kastélyt jelölt ki magánkézbe adásra. A benyújtott javaslatból azonban a melléklet kikerült, tehát nincs egy meghatározott lista, melyből az következik, hogy bármelyik állami kastélyra alkalmazhatják a törvényt; bármelyikre, akár mindegyikre. Tehát amit a mi adóforintjainkból és az uniós állampolgárok adójából felújítottak, most ingyen megkaphatják a cimboráik. Lázár János azt is mondta, hogy lasszóval fogja majd a vállalkozókat. Szerintem meg valahogy próbálja beszögelni az ajtót, mert annyi lesz az érdeklődő, aki majd jön a kis kérvényével, hogy melyik kastélyt nézte ki éppen magának.
Nos, tekintetes urak és nagyságos asszonyok, előre is bocsánat az illetlen kifejezésért, de ez nem más, mint a hűtlen kezelés felső foka, amit most törvénybe is iktatnak, hogy ne legyen Btk.-s tétel. De ettől még ez az; erkölcsileg, morálisan az. Ez a hűtlen kezelés felső foka! Hiába sorolják most a vitán majd, hogy közös érték, közös kincs, magántőke, minden szépül, épül, és továbbra is közkincs marad, nem marad az. Önök elajándékozzák, odaadják a közvagyont annak, akinek megtetszik.
Most még azzal takaróznak, hogy ahol volt, ott a múzeumi funkció megmarad. Tényleg? És pusztán a véletlen műve, hogy pár hete számtalan kastélyban megszüntették a múzeumokat, az alkalmazottakat kirúgták? Tudom, a szankciók meg Brüsszel, költségmegtakarítás, pedig a gazdaság szárnyal, ezt is hallottuk a miniszter úrtól. Mi pedig pont most ugrottunk le a falvédőről. A történet sajnos nagyon átlátszó. Azért szüntették meg a múzeumokat, hogy az új tulajnak vagy bérlőnek ne kelljen ezzel bajlódnia, hogy a sok turista, látogató, kulturálódni vágyó magyar nehogy már megzavarja a méltóságos urak és családjaik nyugalmát. És milyen jól kitalálták azt is, hogy ezek az ingatlanok nem vesznek ám el, nem kerülnek örökre magánkézbe, hiszen elővásárlási joga lesz az államnak, tehát az állam visszavásárolhatja milliárdokért, amit most ingyen adott. Hát, ügyes!
Nos, önökkel ellentétben a Demokratikus Koalíció kiemelt jelentőséget tulajdonít a kulturális örökség, a műemlékek kiemelt védelmének, értékalapú kezelésének. A magyar vonatkozású történelmi, kulturális örökség, a magyar művészeti történelem, a múlt és hagyomány szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények fennmaradása, megőrzése és fenntartása a Demokratikus Koalíció programjának fontos eleme. Erre hivatkozással akár egyet is lehetne érteni a törvényjavaslat indoklásában foglalt nemes, a műemlékek kiemelt védelme értékalapú kezelése céljaival.
De ahhoz, hogy a mögöttes szándékot megismerjük, hát, elegendő csak néhány újságcikket elolvasni az elmúlt pár évből, s máris megtudjuk, hogy a NER oligarcháinak Magyarország védett műemléki értékeire fáj a foga. És nem csak ennyivel segíti oligarcháinak boldogulását az Orbán-rendszer, ugyanis az adójogszabályokat is hozzájuk igazítják. 2017 óta levonható a műemlék épületek felújításának költsége a társaságiadó-alapból. Ezenfelül a felújításokhoz jelentős összegű állami támogatásokat is kapnak, és a törvénytervezetük szerint kapnának a jövőben is. Illetve a javaslat alapján a vagyonkezelő mentesül a vagyonkezelésidíj-fizetési kötelezettség alól, valamint a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól is. Gyakorlatilag az állam megfinanszíroz mindent, a haszon viszont csak egy szűk NER-közeli érdekeltségben összpontosul.
(15.30)
13 éve hétről hétre azt gondolom, hogy önök már nem tudják alulmúlni saját magukat és mindig tévedek, hiszen mindig sikerül egyre mélyebbre süllyedniük. Most éppen azzal ámítanak minket, hogy csak a kulturális értékeinket védik meg, miközben pedig ismét a hatalomra és az urizálásra éhes cimboráikat akarják kistafírungozni, megjutalmazni. Az önök értékrendje szerint ezek a cimborák megérdemlik a közvagyont, hiszen szépen és odaadóan szolgálták az urukat és annak hatalomban maradását; megérdemlik, hogy a hétköznapi életükben is uraknak érezhessék magukat a közpénzből felújított kastélyokban, várakban.
Ismét illetlenül szólok az urakhoz, de higgyenek nekem: hiába álmodoznak arról, hogy arisztokraták lesznek, akkor is csak a rendszert kiszolgáló oligarchák maradnak, akiknek tetteiről és tevékenységéről egyszer még undorral fogunk olvasni a történelemkönyvekből. Köszönöm szépen. (Taps a DK, a Momentum és a Párbeszéd soraiban.)