SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A miniszter úr expozéja valóban figyelemre méltó volt, és a célokkal egyet is lehet érteni, de a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló T/4252. számú törvényjavaslattal már kevésbé.

Nézzük! 1998-ban az első Orbán-kormány is szembesült azzal a bebetonozott kommunista világgal, ami a rendszerváltás környéki privatizáció eredményeként jött létre. Ennek lényege az volt, hogy a kommunisták politikai hatalmukat gazdasági befolyássá mentették, vagyis széthordták az országot, és hazavitték a nemzeti vagyont.

A Covid idején a negyedik Orbán-kormány ugyanilyen privatizációba kezdett, amikor létfontosságú közfeladatokat és több ezer milliárd forint állami vagyont szervezett ki kormányzati káderekkel feltöltött közérdekű vagyonkezelő alapítványokba. A kétharmados védelem alá helyezett vagyon kiszervezése során az állam olyan nemzeti kincseket adott ki a kezéből, mint például a MOL és a Richter összesen ezermilliárdos részvénycsomagja, a gödöllői királyi kastély és a Hajógyári-sziget egyik fele. A kormány tehát a 2022-es országgyűlési választás előtt, a kommunistákhoz hasonlóan, politikai hatalmát hosszú távú gazdasági befolyássá szilárdította. Az előttünk álló törvényjavaslat ennek a folyamatnak a betetőzése.

A jelen törvényjavaslat ellen már akkor tiltakoztam, amikor még csak közigazgatási egyeztetésen járt. Május elején benyújtott szóbeli kérdésemben kifogásoltam, hogy 12 kastély tulajdonjogát, illetve vagyonkezelését adnák át ingyenesen közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Jelen törvényjavaslatból a 12 kastély felsorolása kikerült, hatálya egyes állami kastélyok, kúriák, udvarházak és ehhez tartozó parkok és kertek ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adására terjed ki.

De biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak üresen omladozó épületeket fognak magánkézbe adni, hanem az elmúlt években közpénzből felújított és idegenforgalmi látványosságnak szánt kastélyokat is. Erre utal az általános indokolásban, hogy a törvényjavaslat a meghatározott, a magyar adófizetők áldozatvállalásával megőrzött ingatlanok további fejlesztését és fenntartását helyezi új alapokra.

Tisztelt Képviselőtársak! A kormány 2015-ben hirdette meg a nemzeti kastély- és várprogramot, amelynek keretében főként uniós forrásból eredetileg 39 kastélyt és várat kellett volna országszerte felújítani 2020 végéig. A projekt, ahogy az állami beruházásoknál már lenni szokott, nem készült el határidőben, továbbá negyedével kevesebb műemlék, legalább 30 kastély és vár újult csak meg, a felújítások összköltsége 54 milliárd forint volt, amiből több mint 40 milliárd forintot az Európai Unió finanszírozott. Persze mondanom sem kell, hogy a közbeszerzési eljárások jó részét NER-közeli cégek nyerték el, de ebben már semmi újat nem is mondtam.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a múzeumokból kölcsönzött vagy a műtárgypiacon megvett berendezések is az elprivatizált épületegyüttesekben maradnának. Annyi korlátozást vezetnek be, hogy ezekre a gyakran felbecsülhetetlen értékű kulturális javakra tulajdonjogot nem, csak vagyonkezelési jogot lehet szerezni. A törvényjavaslat alapján a műemlékek ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásáról kérelem alapján miniszter úr döntene, az átadásra nyilvántartási értéken történő átvezetéssel kerülne sor. Az ajándékba kapott ingatlanokon 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom állna fenn, melynek lejárta után az államnak csak elővásárlási joga lenne, vagyis a közpénzből felújított épületeket súlyos milliárdokért vehetné vissza. A vagyonkezelési jog szintén 99 évre állna fenn, ráadásul a vagyonkezelő túl sok kockázatot nem is vállalna, mert vagyonkezelési díjat egyrészt nem kell fizetnie, és az első tíz évben az üzemeltetéshez költségvetési támogatást kapna, miközben a bevételek nála maradnának. Részemről nehezen értékelhető ez jó gazda módjára, hiszen ingyen átadjuk, még az üzemeltetéséhez is adunk pénzt, és még le is mondunk a bevételekről.

A törvényjavaslat a műemlékek múzeumi funkciójának fennmaradását úgy biztosítaná, hogy az új tulajdonosnak vagy vagyonkezelőnek az ingatlan üzemeltetése és karbantartása mellett vállalnia kell, hogy az épületeket évi legalább 300 napon, a parkokat és kerteket pedig mindennap 10 és 19 óra között nyitva tartja. A múzeumok működtetése azonban nem nagy üzlet. A magánszereplők a műemlékek üzemeltetését minden bizonnyal szállodai szárny létrehozásával, illetve rendezvényszervezéssel vagy egyéb eseményekkel fogják nyereségessé tenni. Nem látunk biztosítékot arra, hogy a múzeumok előbb-utóbb ne szoruljanak ki az épületekből.

Tisztelt Képviselőtársak! A törvényjavaslat előzményeként a hazai műemlékek őrzésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. márciusban csoportos létszámleépítést jelentett be, áprilisban pedig a racionalizálás jegyében bezárták az edelényi és a péceli kastélyt, a dolgozók egyik napról a másikra utcára kerültek. Ezt is korábban már említettem.

Sajnos, az ilyen és hasonló intézkedésekkel azt szeretnék bizonyítani, hogy az állam képtelen működtetni a kastélyokat, szükség van a magánszereplők bevonására. Az edelényi kastély Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legnagyobb turisztikai látványossága. Az edelényiek a kastély bezárása ellen aláírásokkal tiltakoztak is, egyértelmű véleményt nyilvánítva arról, hogy a kastély funkciója ne változzon, és a kastélypark ingyenesen látogatható maradjon.

A széles körű tiltakozás és közfelháborodás hatására júniusban döntés született arról, hogy az Edelényi Kastélysziget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye önkormányzatának kezelésébe kerül, és hamarosan újra kinyit, amihez a kormány 270 millió forintos támogatást ad. A szerződés azonban csak jövő év május 15-éig szól, semmi garancia nincs arra, hogy utána nem kerül, mondjuk, magánkézbe.

A Fidesz, miután megcsinálta tavasszal ezt a cirkuszt, most úgy állítja be magát, mint az edelényi kastély megmentője, ami egyszerre komikus és siralmas is. A dolgozókat elkezdték visszavenni, látszólag minden rendben van, leszámítva azt, hogy több hónapos bezárás alatt a kastélypark területén mindenhol, a virágos kertekben is méteres gaz nőtt. Edelény polgármestere kijelentette, hogy az önkormányzatnak semmi köze az Edelényi Kastélyszigethez, négy önkormányzati képviselő kezdeményezésére azonban, széles körű társadalmi összefogás eredményeként a kastélyparkban kialakult áldatlan állapotokat az elmúlt hetekben önkéntes segítők százai szüntették meg. A megmozduláshoz a Mi Hazánk Mozgalom helyi szervezete is csatlakozott, az önkormányzat részéről viszont senki nem vett részt a munkában.

A Mi Hazánk Mozgalom aggályosnak tartja a törvényjavaslatot, mert amellett, hogy a nemzeti örökség részét képező kiemelt műemlékeket herdálnak el, az ingatlanok fejlesztését és üzemeltetését a magánszereplők továbbra is főleg állami támogatásokból fogják majd megvalósítani, miközben a hasznosításból származó bevételek hozzájuk folynak be. A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál egyértelműen látszik, hogy az új fenntartói modell megbukott, nem piacképes, egyértelműen látható, hogy állami támogatás nélkül a rendszer összeomlana. Tehát hiába az elvárt magántőke, szinte biztos, hogy állami támogatás nélkül nem fog működni a jelenlegi törvényjavaslat által kínált modell sem.

Sajnos, nem ad ez a törvényjavaslat arra sem garanciát, hogy az elvárt és szükséges magántőke-befektetést nyomon lehessen követni hitelesen és valósan. Számos kérdést és elképzelést kell még e tekintetben megvizsgálni, hogy a jó szándékú célok valóban megvalósulhassanak. A Mi Hazánk Mozgalom bízik abban, hogy ezek a célok meg tudnak úgy valósulni a jövőben, hogy valóban értékké tudjon válni az a befektetett tőke, akár magánszempontból, akár állami részről is, hogy valóban azt az értéket képviseljék, amiről olyan szépen az expozéban miniszter úr is beszélt. Köszönöm a figyelmüket.

(16.30)