SZABÓ TIMEA (Párbeszéd): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ön itt főleg szuverenitási kérdésekről beszélt a felszólalásában, sőt, ugye, azt is említette, hogy itt senki nem fog „jawohl”-ozni Németországnak. Szeretném elmondani, hogy az egyetlen ember, aki azt mondta Németországnak, hogy „jawohl”, ön volt, amikor is mindenféle feltétel nélkül ki kellett szolgálni a német autóipart, és olyan mértékű adókedvezményeket és támogatásokat kaptak, amelyek soha nem térültek meg a magyar gazdaságban, soha nem fizetődtek ki azok a magyar munkahelyek, amelyeket a német autóipar idetelepített a szennyező iparágával. Úgyhogy az egyetlen „jawohl”-ozó ön volt  reméljük, valóban nem lesz ilyen a jövőben.

Egy másik, szintén, mondjuk, nem annyira húsbavágó kérdés az ön beszéde szempontjából: ha már szuverenitási kérdés, akkor hadd kérdezzem meg, hogy miért nem hallottuk Szijjártó Pétertől vagy öntől azt a felháborodott nyilatkozatot, amikor kiderült, hogy Putyin Oroszországában az iskolai tankönyvekben a magyar ’56-os forradalomról mint náci fölkelésről írtak. Lehet, hogy volt valami eldugott Facebook-poszt valahol, de amikor, mondjuk, a focihuligánok miatt Szijjártó Péter be tudja rendelni az európai nagyköveteket, akkor érdekes módon ez azért mégiscsak nagyságrendekben az elhallgatás szintjén maradt. Úgyhogy ennyit csak úgy bevezetésképpen a nagy szuverenitási kérdésekről.

Aztán szeretném megkérdezni, hogy az mennyiben tartozik a nagy szuverenitási harchoz, hogy Európában még mindig nálunk a legmagasabb az infláció, ráadásul a régióban is majdnem a duplája; olyan országokban, amelyek határosak Ukrajnával; Lengyelország, Románia, Szlovákia, mindenhol 9 százalék az infláció, nálunk augusztusban még mindig 15 százalék volt. (Orbán Viktor: 12.) Na most, ha ez az ön nagy szuverenitási menetelése, akkor ebből, köszönjük szépen, azért nem kérünk. (Balla György: CIA-s.)

És ezeket nem csak mi mondjuk. Ahogyan itt már elhangzott korábban, az ön korszakos zseni csapata, Matolcsy György, Varga Mihály, Nagy Márton, az egységsugarú fideszes képviselők közül bármelyik, éppen ebben az esetben Kocsis Máté (Kocsis Máté: Személyeskedésben jó vagyok, vigyázz!), elmondta, hogy tulajdonképpen itt a Fidesz a hibás minden ilyen gazdasági intézkedésért. Matolcsy György konkrétan azt mondta, hogy a kormány egy kalandorpolitikát folytatott, olajat öntött az égő házra; nagyon nagy bajban vagyunk, sok szempontból a saját döntéseink miatt; Magyarország válságközeli állapotban van.

(14.20)

Matolcsy Györgyöt mégiscsak önök javasolták, nevezték ki, és az ön gazdasági minisztere volt, az ön jobbkeze. A világ negyedik legsérülékenyebb országa vagyunk, ami azért egy kétszáz fős versenyben nem egy olyan jó eredmény, miniszterelnök úr, ha azt vesszük. Szeretnénk megkérdezni, hogy az, hogy ön a nagy harcában meg szuverenitási küzdelmében tönkretette az elmúlt évben a magyar családokat, hogy az infláció felfalt, felzabált minden béremelést, minden növekedést, minden tartalékot, az mennyiben siker az ön kormánya számára.

Sajnos jól mondta Matolcsy György, hogy az infláció a szegények adója. Nem elég, hogy Magyarországon a legnagyobb az áfakulcs, 27 százalék, ön még rátett egy 25 százalékos adót a szegénységben élőknek. Varga Mihály is jól mondta, hogy az infláció megfékezi a gazdasági növekedést és veszélybe sodorja a munkahelyeket. Veszélyben vannak a magyar munkahelyek ma Magyarországon, és nem a magyar munkahelyeket fogja megvédeni, hanem, ahogy szintén elhangzott itt korábban, idehoz 500 ezer külföldi vendégmunkást, most vezényelnek át a követségekről, a konzulátusokról embereket, többek között a Fülöp-szigeteki konzulátusról azért, mert most kell éppen 20-30 ezer, ide készülő Fülöp-szigeteki vendégmunkásnak megadni a munkavállalási engedélyt. Ezt mi személyesen ezektől a dolgozóktól hallottuk. Várjuk a cáfolatot, ha mégsem igaz.

Az is nagyon érdekes egyébként az ön szuverenitási harcában, hogy az ön miniszterei annyira szuverének, mint azt Kocsis Máté, akinek egyébként semmi köze a kormányhoz, állítja, hogy egy miniszter szavai csak a magánvéleménye. Szerintünk pedig sajnos jól mondta, hogy megint megszorításokat fognak tervezni és bevezetni, és a „megint” sajnos most is találó, hiszen ezt egyszer már megcsinálták, mert az, hogy eltörölték a kataadózást, az 450 ezer magyar vállalkozásnak háromszorosára emelte az adóját. Ez egy nagyon durva megszorítás. Sajnos Matolcsy György is jól mondta azt, hogy versenyképességi fordulatra van szükség, ami nem jelent mást, mint hogy az oktatásra és az egészségügyre fordítunk. Ezért van a béka feneke alatt a magyar versenyképesség, mert a humán tőkébe semmit nem fordít ez a kormány. Húszezer pedagógus hiányzik a rendszerből, egy friss OECD-jelentés szerint az utolsó helyen vagyunk kezdőpedagógus-bérekben. Ez ön szerint a nagy szuverenitási harc, amit most ránk akar erőltetni.

Mielőtt azt mondaná, hogy mert nem jönnek az uniós pénzek, hozzáteszem, hogy érdekes módon, mondjuk, egy 315 milliárd forintos atlétikai vb-re volt pénz a nemzeti büdzséből, miközben a pedagógusok 45 százalékos béremelése 285 milliárd forintba került volna. Tehát konkrétan kevesebbe került volna az összes pedagógus 45 százalékos béremelése, mint amennyit fizettek nemzeti büdzséből az atlétikai vb-re. (Szabó Rebeka: Így van!) Úgyhogy ez az ön szuverenitási harca, tisztelt miniszterelnök úr, keményebben fogalmazva, ez, mondjuk, hazaárulás, de ha kicsit finomabban fogalmazok, akkor is minimum egy „Mekk mester” kormányzás, amit ön csinál. (Nagy zaj a kormánypárti padsorokból.  Az elnök megkocogtatja a csengőt.)

Nézzük rá kicsit az ön másik kedvenc szuverenitási kérdésére, ez az akkumulátorgyártás, amely idehozza a legszennyezőbb, legmérgezőbb iparágat Európába! Európában valóban vannak akkumulátorgyárak, de olyan országokban vannak, ahol ezt meg tudják belső láncon oldani. (Szászfalvi László: Belső láncon?) A svédek, a norvégok, a finnek összefogtak, hogy saját belső termelésből megcsinálják. Lakosság- és területarányosan háromszor annyi akkumulátorgyárunk lesz, mint a németeknél. (Orbán Viktor: Jó lenne!) Miniszterelnök úr, ez egy eszement stratégia. Kiárusítja a nagy szuverenitás jegyében a vízkészleteinket kínai érdekeknek. Ez a magyar érdek, hogy a klímaváltozás közepén elfogy a magyar ivóvíz, mert odaadja, kiárusítja (Zaj a kormánypárti padsorokból.) kínai érdekeknek?! Ez nem lehet magyar érdek, miniszterelnök úr! Ön egy felelőtlen, a jövőnket, a jövő generáció megélhetését és élhetését biztosító jövőt árusítja ki most éppen. (Sic!)

Az a helyzet, hogy ez az egész akkumulátorgyártás, miniszterelnök úr, nagyon emlékeztet sokakat Rákosi Mátyás (Nagy zaj és közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) vas és acél országának  (Tessely Zoltán: Te már csak tudod!) örülök, hogy tetszik, ezek szerint egyetértenek  a szintén bukott stratégiájára. De tudja, mit? Pontosan azért, mert egy versenyképesség abból áll, hogy egy olyan iparágba fektetünk, amink van, amihez megvannak az alapanyagok. Akkor sem volt, most sincs meg, az akkumulátorgyártáshoz nincs vizünk, nincs termőföldünk (Dömötör Csaba: Semmink sincs!) Olyan bizony nincs, amit a kínaiaknak adunk, nincs munkaerőnk. Tehát ön, tisztelt miniszterelnök úr legalább annyira szuverén, mint Rákosi Mátyás.

A Párbeszéd-Zöldek a legmesszebbmenőkig visszautasítja ezt a fajta, a jövőt elherdáló politikát, és felszólítjuk a kormányt, hogy álljon el ettől, az országot kiárusító stratégiától. Köszönöm. (Taps a Párbeszéd padsoraiból.)