GELENCSÉR FERENC (Momentum): Köszö-nöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Országszerte láthatóak a Momentum igazságot bemutató plakátjai. Az igazság pedig az, hogy a kormánynak és személyesen Orbán Viktornak a felelőssége, hogy lassan egy éve Európa legnagyobb drágulásával találja szemben magát a magyar, amikor boltba megy.
Az állampárt hibája, hogy ma Nyugat-Európában, de bármelyik környező országban is olcsóbb egy bevásárlás, mint Nagyatádon, Sárospatakon vagy éppen Budapesten. Egyszer, csak egyszer szeretnénk hallani miniszterelnök úr szájából, hogy igen, bizony a kormánynak is van felelőssége a tarthatatlan költségvetési és gazdasági helyzet előteremtésében. Vagy tényleg azt akarják hazudni a magyaroknak, hogy az Európai Unióban egyedüliként jogilag háborús vészhelyzetben lévő ország korlátlan közjogi felhatalmazással rendelkező kormánya semmiért sem felelős, ami az országban történik?
Mi van azzal az 50 megszorító intézkedéssel, amelynek zöméről nem is tájékoztatták a magyarokat, vagy ha igen, úgy adták el nekik, hogy ez az ő érdekükben történik? Mutassák már meg, melyik magyar családnak, dolgozónak vagy tanulónak volt az érdeke a kata eltörlése, a városi CSOK megszüntetése, a jövedéki adó emelése, a népegészségügyi termékadó emelése, a gyógyszeradó, a cégesautó-adó emelése! Vagy netalán a vasútvonalak bezárása, a védőnői hálózat szétverése, több száz állami beruházás leállítása szolgálná a magyar családok érdekét? Hol van itt a nemzeti érdek? Miben mérik önök az össznemzeti érdeket? Mert ezek a felsorolt döntések a magyar nemzet elleni húsbavágó politikai döntések voltak.
Ezek kapcsán mikor halljuk a kormányoldalt és személyesen a kormányfőt, hogy elismeri, igen, az elmúlt évtized számolatlan pénzszórása, a haverok kitömése fontosabb volt, mint egy válságálló gazdaság felépítése? Mikor vállalnak végre felelősséget?
Szintén az egész nemzet nevében kérdezhetjük a már-már sajnos elcsépeltnek hangzó kérdést: hol vannak az EU-s pénzek? A magyar kormány több tagja feladatául kapta, hogy hozzák haza az EU-s pénzeket. Klasszikus kérdés: de sikerült? Ez a munka is sikertelen volt. Úgy is mondhatnám, hogy elszúrták, nem kicsit, nagyon. Erre mi a kormányfő válasza? Odarak még egy minisztert: hátha majd az megoldja a problémát.
Az EU-s pénzek hazahozatala a miniszterelnök feladata lenne, az ő felelőssége. Neki kell meghoznia egy politikai döntést: az EU-s pénzeket akarja megszerezni, vagy inkább keleti hitelből, soha meg nem térülő beruházásokból és az ország diktatúráknak való kiszolgálása által akar kimászni a gazdasági válság nevű kútból, ahova az országot lökték önök.
Mondjuk ki az igazságot: ami ma Orbán Viktornak a vízzabáló akkumulátorgyárak, az 75 éve Rákosi Mátyásnak az acélművek voltak; keleti parancsra, a Kelet kiszolgálása érdekében a Nyugatot irigykedve gyűlölő politikai lépés. Ennek eredménye, ahogy a múlt században, most is ugyanaz lesz: vízszennyező ipar, rosszul fizető munkahelyek, boldogtalan szegényház.
(16.10)
Egy mezőgazdasági országot alapjaiban elhibázott koncepció mentén nehézipari fellegvárrá tenni egyet jelentett az adósságspirállal, amit még mi meg az unokáink is fizetni fogunk. Most Orbán Viktor a munkaalapú gazdaság elhibázott koncepciója alapján olyan iparágat hozna ide, amihez sem víz, sem energia, de még magyar munkaerő sem áll rendelkezésre.
Rákosi egykor a szovjet vezetők kegyét kereste, Orbán ma Peking és Moszkva gazdasági gyarmatává tenné hazánkat. És mindezt miért? Mert a miniszterelnök már valójában nem akarja megszerezni az EU-s forrásokat; nem akarja, hogy az ország az uniós pénzekből átláthatóbb módon erősítse meg a kulcságazatait; nem akarja, hogy az emberek és helyi közösségek közvetlenül érezhessék meg, miért is jó uniós polgárnak lenni. Pedig a magyar emberek nem ezt kérték, nem ezt várják, és nem is erre hatalmazták fel a miniszterelnököt. Szerezze meg végre az EU-s forrásokat, állítsa le a vízzabáló akkugyárak építését, és kezdje el a következő válságra felkészíteni az országot azáltal, hogy megerősíti a magyar munkavállalók helyzetét, végre a minőség általi növekedésre helyezve a hangsúlyt.
A Momentum a „Holnap Magyarországa” tervében az emberközpontú gazdaság mellett foglal állást. A munkaalapú gazdaság modelljének csődjét mindenki látja a boltok polcain, az árcédulákon, a rezsiszámlán, mert hiába érték el, hogy munka van, ha a fizetés kevés. A magyar ember sokat dolgozik, de keveset keres, sőt önök miatt egy éve egyre kevesebbet. Hogy egy klasszikust idézzek: rosszabbul élünk, mint négy éve. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék soraiból.)