RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr, Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Ön egyik öninterjújában fogalmazott úgy, hogy ön egy államférfi. Kevesen vannak ilyenek, akik önmagukat ezzé nevezik. De továbbhaladt az imázsépítésben a nyári szünet során, hiszen egy osztrák lapban azt is megírták önről, hogy egy frusztrált lázadó, karizmatikus és intellektuális kommunikációs tehetség, Orbán utolsó ellenfele. Tehát olyan képet próbál magáról lefesteni, tisztelt képviselő úr, ami azért szöges ellentétben áll a mai nappal, hogy finoman fogalmazzak. De semmi gond, próbálkozhatnak a valóság elfedésével és tagadásával. (Gelencsér Ferenc: Infláció!)

De úgy látszik, hogy a tavaszi kudarcok után a Momentum próbál valamiféleképpen a kordonbontó tévútról most valamilyen más kommunikációs irányba menni. Láttuk az interneten megjelent hírekben, hogy negyedáron kapnak plakátfelületeket, ahol most megpróbálnak egy új témát előhozni, mivel kiderült, hogy az az erőszakos akciósorozat, ami nagyon ritkán fordul elő még a magyar politikai életben is, amit önök csináltak, amikor ön két kézzel tolta rá a rendőrökre a fiatalokat, amikor önök  sosem fogjuk megérteni, hogy miért  gumikesztyűben vagy kesztyűben próbálták kezükbe venni a fogókat, és kordont bontottak (Gelencsér Ferenc: Infláció!), pedig hát, menne az anélkül is, tisztelt képviselő úr, nem kell ennyire félni ezektől a szerszámoktól, kesztyű nélkül is kézbe lehet őket venni, nos tehát, miután tavasszal ezek az akciók nem jöttek be, és a Momentum még inkább lemaradt a DK-tól, úgy látszik, új plakátkampánnyal indultak el, és ennek a témáját próbálja ön ide behozni a parlamentbe is. Tehát olyan kísérletnek vagyunk a szem- és fültanúi, amikor a Momentum a DK-hoz próbál valamilyen témával felsorakozni.

Feltette ön a kérdést, tisztelt képviselő úr, hogy hol vannak az EU-s pénzek. Én is feltennék egy kérdést, egy költői kérdést önnek, hogy mit nem tettek meg azért, hogy ezek az EU-s pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra. Hiszen ha vannak olyan politikusok, akik reggeltől estig  reggel, éjjel meg este, hogy egy klasszikust idézzek  csak azzal foglalkoznak, hogy megpróbálják megakadályozni azt, hogy a magyar pedagógusok bére EU-s forrásból is emelkedjen; hogy magyar kórházakat EU-s pénzből is felújítsunk; hogy magyar kis- és középvállalkozók úgy tudjanak fejlődni, hogy ne csak magyarországi, költségvetési pályázatból, hanem EU-s forrásból is emelkedni tudjon a bérük; hogy új utakat korszerűsítsünk; hogy új utakat bővítsünk tovább; hogy vasútvonalakat korszerűsítsünk; hogy segítsünk a leszakadó embereknek, leszakadó településeknek abban, hogy felzárkózzanak és esélyt kapjanak; ha van olyan politikus, politikai csoport, amely mindent megtett azért, hogy ez történjen meg, az pontosan önök.

Azért is akartam ezt felsorolni, mert ezzel nem minket támadnak, nem nekünk okoznak nehézséget, hanem azoknak, akik betegek, azoknak, akik iskolába járnak, azoknak, akik közlekedni akarnak, azoknak, akik munkahelyet teremtenek, akik termelnek Magyarországon valamit vagy fejlesztenek Magyarországon valamit, nekik nehézséget okoznak. Ezek után ön itt legfeljebb bocsánatot kérhet a parlamentben, és megszaggathatja a ruháit, hogy elnézést kérjen azért, hogy arra használják havi több millió forintos bérükért az európai parlamentes mandátumukat, hogy megakadályozzák a magyar embereket abban, hogy egyről a kettőre jussanak. Ezért önök szerintem leginkább szégyellhetik magukat, tisztelt képviselő úr.

Ami az akkumulátorgyártást illeti: látom, önök versenyt futnak, hogy ki a zöldebb párt. Most a Párbeszéd teljes zöldprogramot hirdetett, ezt teszi néha az LMP is, önök is, és miközben versenyt futnak azért, hogy ki a legzöldebb párt, aközben a zöldpártok általános európai célkitűzését, az elektromos autók gyártását viszont szintén versenyszerűen támadják. Nehéz pontosan kiutat találni az önök kusza gondolkodásában. De azt hiszem, ezt a választók sem találták meg, ezért ülnek önök ellenzékben. (Szabó Szabolcs: Mit szeretnél elmondani?)

Viszont szeretném visszautasítani önnek egy ma már kétszer elmondott mondatát, hogy a munkaalapú gazdaság elhibázott koncepciója  így beszél a magyar gazdaságpolitikáról. Szerintünk, ha valami helyes politika a piacgazdaság keretei között  ahogyan az Alaptörvényünk is fogalmaz , az pontosan a munkaalapú gazdaság. Ez nem egy elhibázott koncepció! Látjuk, hogy amilyen a finanszírozójuk, olyan a gondolkodásuk. Az önök finanszírozója egy spekuláción meggazdagodott ember, éppen ezért önök is átveszik ezt a gondolkodást (Gelencsér Ferenc: Magyar állam!), hogy nem a munkaalapú gazdaság a fontos, hanem a spekulatív gazdaság. Önök pénzből akarnak pénzt csinálni. Mi abban hiszünk, meg a szüleink arra tanítottak minket, hogy munkával, szorgalommal lehet egyről a kettőre jutni. És igenis, azt szeretnénk, ha Magyarországon termelés is lenne, nem spekuláció meg mindenféle műveletek meg bitcoinbányászat és hasonló, ami a baloldalon nagyon népszerű. Ezek ideig-óráig keveseknek jók és sokaknak rosszak, mert kevesek hasznát ilyenkor mindig végül a sokak fizetik meg, és sokak elszegényedése az ára. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért mi a munkaalapú gazdaságban hiszünk, még akkor is, ha önök szerint ez egy elhibázott koncepció. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)