TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Interpellációjának címe, hogy a nyugdíjreform kidolgozásához a kormány miért vesz igénybe külföldi szakértőket, és feltételezi azt, hogy a magyar emberek véleményére nem alapoz. Ha megengedi, akkor ezzel a kérdéssel kezdeném, mégiscsak ez az interpelláció címe.
Valóban így van, hogy az Európai Bizottság a helyreállítási, ellenálló-képességi eszköz forrásaihoz való hozzáférés feltételéül szabta a magyar nyugdíjrendszer átfogó vizsgálatát. Ennek célja a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása.
Az első lépés, az első mérföldkő a független nemzetközi szakértők által készített jelentésben a lehetséges módosítási irányok feltérképezése, szakpolitikai javaslatok felvázolása lesz. Ez a jelentés 2024 első felében a tervek szerint társadalmi vitára kerül. Ennek keretében egyeztetésre kerül a társadalmi és gazdasági partnerekkel, valamint más érintettekkel, többek között a nemzeti gazdasági és szociális tanáccsal és az Idősek Tanácsával. Nyilvánvalóan konzultációra kerül sor magyar nyugdíjszakértők javaslatairól is, és majd így alakul ki egy reformtervezet, amit aztán megtárgyal természetesen a kormány, jóváhagy, és úgy kerül az Országgyűlés elé.
Tehát itt akár az interpellációs kérdését le is zárhatnám, de ön tájékoztat arról, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egy anonim bejelentőfelületet alakított ki, ahová névtelenül be lehetett írni, hogy kinek mi a problémája a nyugdíjakkal, és ön tájékoztat bennünket arról, hogy általában a kisnyugdíjjal rendelkezők írtak be, és jelezték, hogy elégedetlenek a nyugdíj összegével. Ebből aztán kikerekedik az interpellációja végére egy olyan kérdés, hogy tervezike az öregségi nyugdíjkorhatár emelését. Erre már korábban is válaszoltunk, hogy nem. Növelike az öregségi nyugdíj legkisebb összegét? Erre az a válaszom, hogy igen, 28 500 forint ez az összeg, ez lényegében egy technikai szám, hiszen a nyugdíjak megállapítása nem segélyalapon és nem szociális alapon történik, hanem biztosítási elven, a megállapított biztosítási idő és a jövedelemarányos ellátás alapján kerül a nyugdíj megállapításra. Tehát nyilván, ha a jövedelem olyan, az jóval meghaladja a nyugdíjminimumot. A nyugdíjminimum kérdése véleményem szerint nem is nyugdíjkérdés, hanem inkább szociális kérdés ma már.
Aztán továbbkérdezi, hogy hogyan tervezik kezelni a nyugdíjak közti egyenlőtlenséget, sőt az interpellációjában azt is leírja, hogy igazságtalan a 13. havi nyugdíj, mert az is a nyugdíj összege alapján érkezik a nyugdíjasokhoz. Lényegében ön azt javasolja, azt veti föl, hogy azzal is kellene kezdeni valamit, mert ez így nem jó. És nagyon érdekes módon a végén azzal zárja, hogy még a munkavállalókat is kizsákmányolja ez a kormány lényegében, legalább azt írja az interpellációjában.
Úgyhogy, tisztelt képviselő úr, én megköszönöm, hogy tájékoztatott bennünket, hogy milyen kérdések érkeztek az anonim felületre. Úgy gondolom, az interpellációban feltett kérdésére pedig tisztességgel válaszoltam. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(18.10)