GY. NÉMETH ERZSÉBET (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! A csirkecomb kilója 1300 forint, a liter tej közel 500 forint, a kenyér kilója 800 forint, a burgonya kilója 450 forint. Ez csak pár szám és ár azok közül, amelyekkel a nyugdíjasok szembesülnek nap mint nap, amit az év eleje óta semmit nem emelkedő nyugdíjukból kell kifizetniük.

Ön valószínűleg pontosan tisztában van azzal, hogy milyen körülmények között élnek ma a nyugdíjasok Magyarországon, hiszen nem kell ahhoz államtitkárnak vagy miniszternek lenni, hogy lássuk, a boltokban hogyan számolgatják a pénzüket az idősek, és hogyan veszik meg csupán a legszükségesebb élelmiszereket. Vagy elég megnyitni a közösségi oldalakat, hogy az alacsony nyugdíj miatt panaszkodó százezrekkel szembesüljünk. Ön, államtitkár úr, nem látja ezeket, vagy egyszerűen csak nem érdekli önt, önöket ezek a tények?

Képzelheti, hogy hogyan várták a nélkülöző sokak a rendkívüli nyári nyugdíj-kiigazítást. Számolták vissza a napokat, amikor végre talán egy kicsit több pénz juthat nekik, és vehetnek gyümölcsöt, zöldséget, hiszen számukra az mára luxus lett.

(18.50)

Aztán jött a csalódás: elmaradt a nyugdíj-kiegészítés, továbbra is kevésből kell megélniük, miközben sorra jelentik be a megszorításokat, és az eddig 23 százalékos éves nyugdíjas-infláció pedig száguld tovább. Most novemberre ígérik a korrekciót, de vajon vane még bárki, aki hisz önöknek?

Ha valóban érdekelné önöket a nyugdíjasok sorsa, azt tennék, amit az árnyékkormány javasolt: éves helyett negyedévenkénti nyugdíjkorrekciót fizetnének a nyugdíjasoknak, és hagynák, hogy kiszámítható legyen az életük; nem hagynák őket bizonytalanságban egy válság közepén. Árulja el, államtitkár úr: hogyan lesz novemberben nyugdíjkorrekció, és ha lesz, akkor pontosan mennyit kapnak a nyugdíjasok? Várom válaszát! (Taps a függetlenek padsoraiban.)