DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megmondom őszintén, hogy a várakozásokhoz képest sokkal érdekesebben, izgalmasabban alakul ez a vita, ugyanis arra lettem figyelmes, hogy az MSZP és a DK között a szociáldemokrata munkaverseny frontján egy rendkívül éles, már-már öldöklő küzdelem kezd kibontakozni. Arra is felhívnám mindenkinek a szíves figyelmét, hogy egy politikatörténeti kuriózumnak lehettünk nem túl régen szem- és fültanúi, ugyanis Leonardo DiCaprio után Fekete-Győr András a másik nagy visszatérő, ő mondott egy székfoglaló vagy székvisszafoglaló beszédet; látható azért, hogy a Momentumon, a lilákon belül is nagyon éles küzdelem bontakozik ki. Lehet, hogy Fekete-Győr András elérkezettnek látta az időt a főnöki szék visszaszerzésére, és miután Gelencsér frakcióvezető úr tegnap egy kommunikációs napalmbombát dobott le saját magára, így valljuk be őszintén, hogy Fekete-Győr Andrásnak nincs is túl nehéz dolga.

Na de, ezen politikatörténeti kuriózum jegyzőkönyvbe mondása után hadd térjek rá az érdemi hozzászólásra, ugyanis kétségkívül vannak kifejezetten támogatható részei ennek a javaslatnak. A teljesség igénye nélkül egy konkrét példát hadd mondjak: a büntetlen előélet ellenőrzésének a leegyszerűsítése is ebbe a sorba tartozik; fontos is, tehát eleve nem egy felesleges adminisztrációról beszélünk, és ennek a leegyszerűsítése kifejezetten üdvözlendő.

A tűzvédelmi szabályzat kapcsán azonban, hogy egy másik típusú rendelkezésről is beszéljek, már kicsit óvatosabbnak kellene lenni. Én magam nem tudom megbecsülni, hogy a bérlemények esetében milyen százalékban, milyen arányban lehetnek olyan építmények vagy olyan bérbe adott ingatlanok, ahol már eleve adott a tűzvédelmi szabályzat, és az a bérlőt, a használót mentesíti, tehát tényleges könnyítést jelent számára, és mennyi olyan van, ahol eleve egyébként már a bérbeadó sem rendelkezik ilyennel; gyanítom, hogy ez van többségben. Tehát hogy ennek tényleges hatása  azonkívül, hogy jól hangzik  vane, azt azért érdemes lenne valamilyen módon az Igazságügyi Minisztériumnak leellenőriznie.

Vannak ugyanakkor valóban kifejezetten veszélyes részek is, tehát nem jó, ha a kés túlszalad ebbe az irányba sem, tehát ilyen jellegű túlzásokba sem kell esni, hiszen például nagyobb állami beruházások esetében, akár például vízkárelhárítási célú létesemények esetében azért, mondjuk, a közmeghallgatást a végletekig leegyszerűsíteni pont nem szerencsés. És itt egyet kell értsek az egyik előttem felszólalóval: akár az önkormányzatok által szervezett, nevezzük így, közmeghallgatások leegyszerűsítése, gyakorlatilag a kiüresítéssel egyenlő vagy a kiüresítéshez közeli leegyszerűsítése sem kívánatos, hiszen a társadalomban így is rendkívül erős  tisztelet a kivételnek  a közöny, az érdektelenség. A legkülönbözőbb településtípusokban is azt látjuk, a nagyvárosoktól a legkisebb falvakig, hogy nem nagyon érdeklik az embereket a közügyek, nem érdekli az embereket a közélet. Éppen motiválni kellene őket a tekintetben, hogy egy egyszerű, általános, évente legalább egyszer megtartandó közmeghallgatáson részt vegyenek, és olyan létesítmények építésekor, mint, mondjuk, egy vízkárelhárítási célú létesítmény vagy bármilyen nagyobb beruházás esetén, amely évtizedekre vagy akár egy évszázadra meghatározhatja a településük jövőjét vagy a település környezetét, pedig kifejezetten motiválni kellene őket arra, hogy megjelenjenek, és elmondják a véleményüket és adott esetben a jobbító szándékú javaslataikat.

Mindezek után, mielőtt itt az akkumulátorgyárak kérdéskörére rátérnék, azért mondanék önöknek néhány olyan javaslatot, ami viszont teljes mértékben kimaradt ebből a csomagból. Nagyon bízom abban, hogy akár a második vagy a harmadik körben visszahoznak még ilyen nemcsak jogtechnikai, hanem valódi deregulációt jelentő és valódi egyszerűsítést eredményező javaslatokat is.

Az egyik ilyen egy régi vesszőparipám, a termőföldek adásvételével kapcsolatos szabályrendszer. Valóban történt némi egyszerűsítés, július 1-je óta 60 nap helyett 30 napra csökkent az adásvételi szerződések vagy bármilyen más tulajdonjog-átruházással járó szerződés kifüggesztésének az időtartama, azonban miután ez a kifüggesztés megtörténik, olyan bonyolult adminisztrációs folyamat indul el, hogy gyakorlatilag általános esetben 5-6 hónap, mire a termőföld vevőjének a tulajdonjogát bejegyzik. És ha a legkisebb komplikáció felmerül, akkor ez inkább a 6-12 hónap közötti sávba tolódik el. Márpedig azért a magyar vidék, az agrárium szempontjából egy nagyon fontos kérdéskör, hogy a magyar termőföld magyar kézben való megtartásának a szempontja mellett  nyilván ebből nem engedve  egyszerűsítsük a folyamatokat, ugyanis miután a kifüggesztés megtörténik, a gyakorlatban a megyei kormányhivatal, a megyei földhivatal, az Agrárkamara, a falugazdász és a termőföld fekvése szerinti ingatlanügyi hatóság négyszögében pattognak az iratok, némelyik előbb felsorolt hatóságot vagy szervezeti egységet egynél több alkalommal is érintve. Ezzel kapcsolatban is szeretném és javasolnám, hogy az agrártárcával összeülve mielőbb dolgozzanak ki egy valódi egyszerűsítést célzó javaslatot.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Aztán engedjék meg, hogy részben a tegnapi napirend előtti felszólalásomat kiegészítve egy nagyon fontos kérdéskörre vonatkozóan, a villamos hálózat fejlesztésének, illetőleg a háztartási napelemes rendszerek elterjedése elősegítésének céljából vagy ehhez kapcsolódóan fogalmazzak meg néhány javaslatot.

Nem tudom, hogy önök közül szembesülteke az elmúlt egy vagy két esztendőben azzal, hogy Magyarországon természetes személyek, családi házas ingatlanok esetében a villamoshálózat-fejlesztés milyen hihetetlen, már-már leküzdhetetlen akadályokba ütközik, sok esetben a fejlesztés irányát a légvezeték helyett a földkábeles fejlesztés jelenti. Ha az Igazságügyi Minisztérium elmerülne abban, lenne szíves elmerülni ennek a részleteiben, hogy hány hatósághoz, régebbi kifejezéssel szakhatósághoz kell fordulnia az egyszerű magyar választópolgárnak, állampolgárnak annak érdekében, hogy a nemzetstratégiai szempontból is kiemelkedő fontosságú villamos hálózatot egyes utcaszakaszokon vagy több utcában, vagy településrészeken sikerüljön fejleszteni esetleg többedmagával, akkor elképednének.

(15.00)

Mondják meg nekem, attól lesz jobb a rendszer, hogy adott esetben, megint mondom, családi házas, földkábeles fejlesztésnél a Honvédelmi Minisztérium hatósági főosztályát kell megkeresni, ha éppen a közelben van állami érintettségű terület? Vagy meg kell keresni a környezetvédelmi hatóságot Natura 2000-ügyben és sok más egyéb kérdésben? És egyes esetekben nemcsak az engedélyezési, hanem a kivitelezési szakaszban is duplikálják ezt az ügyintézést. Ezzel kapcsolatban nagyon erős hiányérzetem van, hiszen semmit  lehet, hogy az én látásommal van baj, bár nem hiszem  nem látok egyszerűsítés címén ebben a javaslatban.

Azért hozom ide a villamoshálózat-fejlesztést, mert ha komolyan gondolják önök, hogy az orosz gázról meg általában a földgázról le akarunk válni, akkor kulcskérdés az, hogy akár ipari méretekben, üzemméretekben, akár a természetes személyek szintjén, magánszemélyek, a családi házak, a lakások szintjén hogyan tudjuk fejleszteni a villamos hálózatot, hiszen nem nagyon van más lehetőségünk. És itt nemcsak a közelgő tél miatt a fűtésre gondolok, hanem általában az elektromos hálózat korszerűségére, korszerűsítésére, ami rögtön átvisz minket abba a napelemes témakörbe, ahol az elmúlt hetekben egy nagyon komoly turbulencia alakult ki. Itt is vannak olyan igazgatási jellegű teendők, amelyek egyszerűsítésének a nyomát sem látom ebben a javaslatban.

Tegnap nem volt időm kifejteni, de hadd hívjam fel az önök szíves figyelmét arra, hogy azonfelül, hogy ez egy aktuális kérdés, a közgondolkodás vagy a közbeszéd részét, fontos részét képezi most így szeptember vége felé haladva is, másrészt több százezer ingatlan érintett. És ha átlagosan négy főt veszünk ingatlanonként alapul, akkor nem túlzás, hogy közel egymilliónyi honfitársunk vagy 500 ezer és egymillió közti honfitársunk érintett ebben a kérdésben. És hiába hozott végül a minisztérium eddig, úgy tűnik, egy jó döntést azzal, hogy 2026. január 1-jéig vagy 2025. december 31-éig meghosszabbította a kivitelezés lehetőségét, és ezzel jóval több mint százezer új kérelmezőnek, akik tavaly októbertől idén szeptember 7-éig beadták a kérelmeiket, biztosít lehetőséget, ha igazgatási, igazságügyi minisztériumi oldalról nem tesznek könnyítéseket, és nem végeznek el egy egyértelmű szabályozást, akkor semmit nem fog érni, mert az a 28 hónapos határidő gyakorlatilag 12 hónapot jelent. Ugyanis bejelent a minisztérium valamit, ami egy kommunikációs terméknek, politikai terméknek tűnik, de ha például az állam működésének leegyszerűsítéséről szóló javaslatcsomagba, salátába nem göngyölik bele, akkor gyakorlatilag a kiadott engedélyek érvényességi ideje jelen szabályok szerint egy év múlva lejár, és nem 28 hónapja, hanem legfeljebb 12 hónapja van több mint 100 ezer, de az is lehet, hogy 200 ezer körüli háztartásnak, hogy éljen tíz évig az éves elszámolás, az éves szaldó lehetőségével. Erre nem lehet azt mondani, hogy ez piszlicsáré, jelentéktelen, marginális, huszonnyolcadrangú ügytípus.

Még éppen időben vagyunk, éppen ezért nagyon remélem, hogy igyekeznek erre figyelmet fordítani. És persze, mondhatjuk, hogy ez nagyobb részben az Energiaügyi Minisztérium hatásköre, és ezzel a félmondattal le is passzolhatják ezt az egészet, de itt azért, ahogyan az előbb átfedést éreztem az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium feladatai között, úgy itt átfedést érzek az Energiaügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium feladatai között.

Annak a részleteibe már bele sem akarok menni, hogy még milyen egyéb egyszerűsítésekre lenne szükség. A legfontosabb az lenne, ha jogszabályban rögzítenék, hogy valamennyi olyan háztartási napelemes rendszer engedélyezésére beadott kérelem alapján kiadott engedély érvényességi ideje 2025. december 31-éig tart. Százezernyi eljárást tudunk leegyszerűsíteni, hiszen ha itt most arra kényszerítik az embereket, hogy kérelmezzenek, ügyintézzenek, akkor több százezres mennyiségben, több százezer oldalnyi mennyiségben gyártunk teljesen felesleges papírokat egy olyan ügyben, amit önök majd törvény vagy a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály erejénél fogva egy egyszerű néhány soros rendelkezéssel meg tudnának oldani. Úgyhogy erre nyomatékosan szeretném felhívni államtitkár úr figyelmét is.

Ami pedig itt többek által is hivatkozott módon az akkumulátorgyárak kérdését illeti: itt valóban komoly veszélyek mutatkoznak, és úgy tűnik, hogy önök ebben az egyszerűsítési lázban megint összekeverik a kifejezetten kívánatos és általam is dicsért és elismert egyszerűsítési formákat azokkal, amelyekre egyébként semmi szükség nincsen. Hiszen tegyünk már különbséget a között, hogy mondjuk, a magyar kis- és középvállalkozó életét egyszerűsítjük az adóügyi igazgatástól kezdve számos más egyéb területtel bezárólag, vagy azoknak a multiknak a működését segítjük  adott esetben törvénytelen irányba , amik amúgy pedig bőven el vannak látva a humán erőforrással, bőven van tőkéjük, bőven van pénzük ahhoz, hogy tolmácsokat fizessenek meg, bőven van idejük arra, hogy normális munkavédelmi oktatásokat tartsanak.

Ez azért is fontos lenne, hiszen például egy akkumulátorgyárban dolgozó magyar vagy éppen harmadik világból érkezett munkás nemcsak a saját életét, egészségét, testi épségét veszélyezteti egy-egy súlyos hibával, vagy veszélyezteti a munkáltatója azáltal, hogy nem bocsát a rendelkezésére megfelelő oktatási anyagot, eszközöket, berendezéseket, hanem veszélyezteti a munkatársakét és veszélyezteti a környéken élő magyar emberek élet- és vagyonbiztonságát, egészségét, testi épségét is az üzem működésének jellegéből adódóan. Úgyhogy itt pont nem egyszerűsíteni kellene, hanem szigorítani kellene. És nem felmentéseket adni ezeknek az üzemeknek háborús veszélyhelyzetre meg én nem tudom, még mire való hivatkozással, mert az Ukrajna területén zajló orosz-amerikai háborúnak semmi köze ahhoz, hogy a kínai akkumulátorgyárak működését milyen szigorúan ellenőrzik, vagy próbálják ezt elbagatellizálni. Ez, túl azon, hogy nem engednek népszavazás keretében véleményt mondani  az megint egy külön történet , egészen elképesztő hanyagságot mutat, illetőleg azt látom, hogy próbálják összekeverni, összemosni az egymáshoz nem tartozó fogalmi elemeket és tárgyköröket.

Úgyhogy én nagy tisztelettel arra kérném önöket, hogy ezeket válogassák külön, és amennyiben azt látja a Mi Hazánk Mozgalom, hogy nem próbálnak teljesen értelmetlen módon ismét a multiknak nagyobb arányban kedvezni, akkor megfontoljuk  de csak akkor  a javaslat támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)