DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Még egyszer köszönöm azoknak, akik megvárták, kíváncsiak voltak arra, hogyan fogok válaszolni mindarra, ami elhangzott.

Mindenekelőtt köszönöm a támogató hozzászólásokat, és köszönöm azoknak a képviselőknek, akik figyelembe vették, és el is hangzott, hogy 78 törvényt módosít ez a bürokráciacsökkentő csomag. Körülbelül egyébként próbáltam megsaccolni, hogy a vita hány módosítás körül zajlott. Ha jól emlékszem, körülbelül négy témában folyt a vita, de lehet, hogy túlzok is, és 78 törvénymódosításból ezek szerint 74-ről nem volt vita, illetve azokban inkább támogató hozzászólást kapott a javaslat. Ezt hálásan köszönöm.

Az ellenzéki felszólalások nagy részét, engedjék meg, hogy úgy minősítsem, hogy a szokásos összeesküvés-elméleteket hallgathattuk meg, divatos szóval konteóknak nevezik ezeket az elméleteket. Szeretném ismertetni ezeket az összeesküvés-elméleteket.

Például kezdődött úgy, hogy a bürokráciacsökkentés az a neoliberális állam megvalósításához vezet, és a multinacionális cégek érdekeit szolgálja. Elhangzott, kérem, ha valaki nem hiszi el, hogy ez elhangzott, akkor nézze meg az Országgyűlés jegyzőkönyvét!

Azután elhangzott a következő, hogy az online véleménynyilvánítás antidemokratikus, a kifüggesztés, a hirdetmények kifüggesztése az átláthatóságot biztosítja, bezzeg az online ügyintézés, az online hirdetmény az információtól való elzáráshoz vezet. Ez elhangzott, kérem szépen.

A következő a legszebb: a szakszervezeti tagdíj munkáltató általi átutalása demokratikus, a munkavállaló általi átutalása antidemokratikus, már-már pártállami. Ez is elhangzott itt.

Az árverési hirdetmények, végrehajtási árverési hirdetmények kifüggesztése jó, az online árverés rossz.

Apáti Képviselő Úr! Ön is hozzátett még egy ilyen konteót ezekhez: a parlamentarizmust kiüresítjük, azt mondta, ez az őszi ülésszak programjából is látszik.

(16.00)

Most ez nem tartozik egyébként ehhez a törvényjavaslathoz, de a tegnapi napon fogadta el az Országgyűlés az ülésezési rendjét, programját, amiből kiderül, hogy minden második héten ülésezik az Országgyűlés, miközben egyébként szokás szerint A-, B- és C-héten ülésezne, azaz háromhetente ülésezne, most pedig kéthetente fog ülésezni. Tehát nemhogy kiüresíti a parlament a működését, hanem még gyakrabban is fog ülésezni.

Tisztelt Ház! Az előbb elmondtam ezeket az  hogy is mondjam csak?  összeesküvés-elméleteket. Természetesen sem a demokráciához, sem a demokratikus intézményekhez nincs köze annak, hogy bizonyos munkáltatói terheket vagy állami terheket csökkenteni akar ez a javaslat, és természetesen a digitális működésre vagy az online működésre nagyon jó példa volt, azt kell mondjam, hogy jól ellensúlyozta Ritter Imre képviselő úr felszólalása, aki még egyébként a nemzetiségi önkormányzatok működésében éppen még szeretné kiterjeszteni az online működés lehetőségeit. Ezt a javaslatát egyébként meg fogjuk fontolni természetesen, de ebben a pillanatban még nem tudok nyilatkozni erről.

Azt tudom mondani, tisztelt Ház, hogy semmi ilyen összeesküvés nem igaz, semmiféle összeesküvés nincs ezekben a javaslatokban. Természetesen az online véleménynyilvánítás nem zárja ki a személyes véleménynyilvánítást, viszont azzal, hogy az online véleménynyilvánítást főszabályként előírjuk, nincs semmi probléma. Én nem is értem egyébként, hogy a magukat modernnek valló, haladóknak, meg nem tudom, milyen progresszívnek hirdető pártok hogyan tudnak az online véleménynyilvánítással szemben ilyen véleményeket kifejteni.

Például a végrehajtói ügyintézésben  ezt azért tartom fontosnak, mert ez már többször az Országgyűlés asztalára került  az árverési hirdetményekkel szemben az online árverés pontosan azt biztosítja, az az értelme, hogy többen tudjanak az árverésről, többen értesüljenek az árverésről, és ezáltal az adósok érdekében magasabb árverési árakat tudjanak elérni. Gondoljanak vissza arra, gondolják meg, hogy milyen volt, amikor az árverési hirdetményről nagyjából a végrehajtó meg az tudott, akinek a végrehajtó szólt. Más nem tudott róla. Bezzeg az online árverés során, amikor a megfelelő felületen mindenki értesülhet erről az árverésről, akkor az nyilvánvalóan egy árfelhajtó hatású árverési technika. Ennyit csak arról, hogy mi a különbség, mondjuk, a hirdetményi árverés és az online árverés között.

Tisztelt Ház! Ami a szakszervezeti tagdíjakat illeti, azt szeretném tisztázni, hogy tudomásom szerint, amikor bevezetésre került a szakszervezeti tagdíjak munkáltató általi átutalása, akkor még nem volt általánosan elterjedt az, ami most már kötelező is, hogy bankszámlára utalják a munkabéreket vagy juttatásokat. Tehát, aki korábban választhatott, mondjuk, a fizetésének készpénzben való kifizetése vagy az átutalása között, ma már mindenki megkapja a bankszámlára. Úgy, ahogyan ma már a pénzintézeteknél mindenki nagyon egyszerűen, akár egy mobiltelefonos applikációban beállíthatja az átutalási megbízást, úgy természetesen akár a szakszervezeteknek is, ha rendelkeznek egy darab bankszámlaszámmal  márpedig rendelkeznek, mert kötelező ilyen bankszámlaszámot megadni , nagyon egyszerűen beállítható egy átutalás.

Azt itt, ebben a Házban, ne haragudjanak, de nevetséges érvnek kell tekintenem, hogy a szakszervezeti tagdíjak automatikus levonása a szakszervezetek támogatását biztosította, bezzeg, ha majd nem automatikusan vonják le, hanem a szakszervezeti tagoknak saját maguknak kell dönteni, hogy saját akaratukból átutaljáke a szakszervezeti tagdíjat, na, ez majd a szakszervezetek működését ellehetetlenítené. Elnézést kérek, de nem az lenne egy ilyen szervezet lényege, az értelme, hogy a szakszervezeti tag és a szakszervezet között valós kapcsolat legyen? Tehát, ha annyit nem tud megtenni egy szakszervezeti tag, hogy átutalja a tagdíjat, akkor tulajdonképpen milyen valós kapcsolatról beszélünk? És ezt védik azok, akik felszólaltak mellette? Ezt a teljesen formális és kiüresedett tagságot védik ezzel az intézménnyel?

Tehát azt kell mondjam, hogy pont az ellenkezője igaz annak, amit elmondtak. Valójában nemhogy nem pártállami, hanem ez az igazi demokratikus megoldás, hogy minden szakszervezeti tag, ha akarja, akkor támogatja a szakszervezetet. Úgy, ahogyan ez a pártoknál is így van, úgy, ahogyan ez az egyesületeknél sincsen másként. Gondoljanak bele, vannak nagy tagsággal rendelkező egyesületek, óriási, akár tízezres tagsággal rendelkező egyesületek. Miért nem írták azt elő, hogy az egyesületi tagságot a munkáltató utalja át? Pont azért, mert az egyesületi tagság is valamifajta aktivitást jelent a tagok részéről.

Összefoglalva, ezek a módosítások természetesen a munkáltató szempontjából, az állam szempontjából bürokráciacsökkentéssel járnak, és felesleges költséget okoznak a vállalkozásoknak. Azt pedig visszautasítom, hogy ez a multinacionális cégek érdeke lenne. Nyilván ez minden egyes cégre, akár a kis- és középvállalkozásokra is igaz. A javaslatban számos olyan könnyítés szerepel, ami kifejezetten a kkv-szektorra vonatkozik, tehát kifejezetten az ő terheiket csökkenti, nem a multinacionális cégek terheit, hanem a kkv-szektor terheit csökkenti.

Összességében úgy gondolom, hogy ha már nagyjából négy vagy öt téma körül voltak az ellenzéki felvetések, szemben a kormány javaslatával, akkor talán megfontolhatják azt, hogy azt a több mint 70 módosítást mégiscsak alkalmasnak tartják arra, hogy elfogadják. Bizony, már csak ilyen a parlamenti képviselő élete, hogy mérlegre kell helyeznie egy törvényjavaslatnál a pozitív és a negatív elemeit egy javaslatnak, amivel egyetért és amivel nem ért egyet, és végső soron döntenie kell arról, hogy megszavazzae a törvényt azért, mert számos, a számára, a képviselő számára is pozitív előrelépést tartalmaz.

Még egy dologgal vagyok adós, de lehet, hogy erre még várnia kell a képviselő hölgyeknek és uraknak: a jogosítvány megszerzésének a részletei. Jeleztem azt, hogy ennek a részletkérdései kidolgozás alatt állnak. Én személy szerint azt gondolom  hogy nehogy félreértés legyen , hogy a jogosítvány megszerzésének az állami költségeit lehet eltörölni. Azt nem hiszem, hogy a jogosítvány megszerzésének például az oktatási részét, tehát azt, hogy tanítanak valakit vezetni, azt legföljebb az elméleti képzésnél tudom elképzelni, azt bele lehet építeni valamilyen tananyagba, de a gyakorlati órákat nem lehet másként megszerezni, csak oktatóval, és én nem feltételezem, hogy ezt az állam ki tudná fizetni mások helyett, akik jogosítványt akarnak szerezni. De ezt majd meglátjuk a részletkérdésekben. Minél nagyobb részt vállal az állam ebből a jogosítványmegszerzésből, annál hasznosabb, annál kedvezőbb lesz azoknak a fiataloknak, akik jogosítványt akarnak szerezni. Elsősorban az állami költségek csökkentéséről van szó.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. Kérem, támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)