DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy az LMP országgyűlési frakciója tisztelettel emlékezik Sólyom László elnök úrra, és a teljes politikai közösségünk nevében szeretném a részvétünket kifejezni az elnök úr családtagjai, hozzátartozói felé. Azt is szeretném elmondani, hogy Schiffer András kezdeményezésére ma este hét órától a Sándor-palota főbejáratánál lesz egy gyertyagyújtás.

Nos, tisztelt elnök úr, rátérve napirend előtti felszólalásomra, és tekintettel arra, hogy a természeti kincseink, a természeti értékeink megóvása egy nemzeti sorskérdés, az egyik legfontosabb hazai közügyről kell beszélnem, arról, hogy a kormány egy veszélyhelyzeti rendelettel szeptember 21-én gyakorlatilag végérvényesen leépítette Magyarországon a környezetvédelem és a természetvédelem lehetőségét. Egy olyan rendeletet fogadtak el, ami tulajdonképpen lehetőséget ad a szennyező cégeknek arra, hogy egy szerződés megkötésével mentesüljenek a környezetszennyezés miatt kirótt bírságok vagy éppen a gyárbezárás hatásai alól.

Ugye, a felháborodásra tekintettel Lantos miniszter úr néhány nappal később megszólalt, és azt mondta, hogy nem az volt a kormány célja, mint amit egyébként megtett, tehát nem az a szabályozás volt a szándékuk, mint amit egyébként elfogadtak, és hogy a Dunaferr megmentése volt a szándék. Arra is ígéretet tett a miniszter úr, hogy visszavonják vagy korrigálják ezt a rendelkezést.

(13.10)

Nos, a Dunaferr megmentése valóban fontos közügy; ezzel valamennyien egyetértünk, én azt gondolom, de nem ez szerepel ebben a rendeletben, és olyan szempontból is több módon is valótlant állított Lantos miniszter úr, hogy egyrészt nem korrigálták ezt a rendelkezést, nem vonták vissza, másrészt, amint említettem már, nem szerepel a Dunaferr és egyáltalán a kohászati üzemek helyzete ebben a rendelkezésben.

Néhány nappal később egy kormányhatározat is napvilágot látott, ami, mondhatjuk, hogy tovább rontott a helyzeten, hiszen arról rendelkezett, hogy nem környezetvédelmi szakemberek, hanem egy miniszter, egész pontosan Gulyás Gergely politikai alapon adhat mentességet egyébként valamennyi szennyező cégnek, így a már most is sok esetben szennyező módon működő akkumulátorgyáraknak is.

Ismétlem: a Dunaferr megmentése rendkívül fontos nemzeti ügy, de nem ez szerepel a szabályozásban, és továbbra sem korrigálta a rendeletet a kormány. Még mindig ez a gyalázatos rendelet van hatályban. Október 4-ére összehívtam a Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülését, amire egyetlen érintett miniszter sem jött el, sőt Gulyás miniszter úr helyettesétől dörgedelmes levelet kaptam, amiben hisztériakeltésnek minősítette az általunk megfogalmazottakat.

Na, ennek fényében engedjenek meg néhány idézetet dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek szószólójától, aki a rendelettel kapcsolatban megküldte a bizottságnak az állásfoglalását, és nyilvánosságra is hozta. Így kezdi a szószóló úr: A kormányrendelet rendkívül tág kereteket ad hatósági szerződés kötésére, bármilyen típusú környezetvédelmi hatóság számára, tetszőleges környezetvédelmi ügyben, a magasabb szintű jogszabályok által előírt tartalmi elemek mellőzésével, a hatósági szerződés eredeti céljával ellentétesen, bármely pontosító, a kereteket megszabó feltétel nélkül, tehát a jogbiztonságot is veszélyeztető jogalkotási hiányosságokkal.

És így folytatja: A jogellenes magatartások esetén a hatósági határozatban foglalt szankciók kiváltásaként valódi felelősségre vonás helyett, sőt alkalmazását felfüggesztve kínál lehetőséget hatósági szerződés megkötésére, ezáltal a kormányrendeletben szereplő megoldás akár visszafordíthatatlan negatív környezeti hatásokat is okozhat, amely a jelen és a jövő nemzedékek érdekeit egyaránt hátrányosan érinti.

És azt is megfogalmazza a szószóló úr, hogy amennyiben a hatósági szerződésre vonatkozó alaptörvényi kritériumok, illetve a vonatkozó jogszabályok előírásai a kormányrendelet tekintetében nem teljesülnek, akkor az nem alkalmas arra, hogy tiszta és korrekt jogi helyzetet teremtsen, így nem szolgálja sem a jogbiztonság, sem a környezetvédelem szempontjait. Ebből eredően az abban részes feleknek, illetve az érintett társadalomnak sem nyújt megfelelő, jogilag egyértelműen értelmezhető garanciákat.

És így zárja sorait a szószóló úr a nekem küldött kísérőlevelében: a megelőzés, az elővigyázatosság, „a szennyező fizet”, valamint a visszalépés tilalma elveinek és az alapjogokat érintő szükségesség-arányosság vizsgálatának hiánya miatt a szóban forgó kormányrendeletet felül kell vizsgálni.

Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy nem lehet vita arról, hogy valóban nemzeti sorskérdés a természeti kincseink megóvása. Ezt soha nem lehet áruba bocsátani, semmiféle profitszerzés szándékából. Mély meggyőződésünk  egyetértve egyébként biztoshelyettes úrral , hogy az elfogadott kormányrendelet, amely még hatályban van, sérti az Alaptörvényt, ezért az LMP országgyűlési frakciója kezdeményezni fogja, hogy az ügyben forduljunk az Alkotmánybírósághoz. De én azt gondolom, hogy önök a széles társadalomnak tartoznak  az ügy súlyára tekintettel  világos válasszal, hogy hajlandóake visszavonni ezt a gyalázatos rendeletet, hajlandóake korrigálni azt a jogi helyzetet, amit előállítottak.

És ismételten emlékeztetném önöket arra is, amit egyébként Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke is kimondott, hogy a most látható, sokszoros mérgezések, balesetek, környezetszennyezés esetében az állam (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kötelessége megfelelő jogi garanciákat biztosítani. Ezt a kormány elmulasztja. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)