DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Október 1985 óta a mellrák elleni küzdelem hónapja, amelynek jelentősége még ma is annyira kiemelkedő, mint közel négy évtizeddel ezelőtt volt.

Az Európai Unió 2022-es, előzetes statisztikai adatai alapján az látható, hogy a nőknél a mellrák a leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, amely a halálokok között is első helyen szerepel, a jónak mondható túlélési esélyek ellenére is. Külön kiemelendő, hogy az emlőrák esetszáma a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az elmúlt évtizedben statisztikailag szignifikáns növekedést mutatott, így fontos, hogy fenntartsuk a mellrákkal kapcsolatos fokozott figyelmet.

Magyarország uniós szinten kiemelkedően jó helyet foglal el az államilag szervezett, mellrákkal kapcsolatos szűrővizsgálatok tekintetében azzal, hogy az állami szűrővizsgálatok aránya az összes mellrákkal kapcsolatos szűrővizsgálat vonatkozásában 60 százalék körüli.

Sajnálatos módon, bár az évenkénti szűrés tekintetében a középmezőnybe tartozunk, míg a legalább háromévenkénti szűrés tekintetében inkább a jobbik harmadba, kifejezetten magas, 20 százalék körüli azon nők aránya, akiknek mellrákszűrései között három év telik el az Eurostat legfrissebb adatai alapján. Megjegyzendő az is, hogy annak ellenére, hogy Magyarország a százezer lakosra vetítve a mellrák esetszámának tekintetében az Unió alsó harmadába tartozik, a mellrák okozta halálok vonatkozásában ennél sokkal rosszabbul állunk.

Vannak tehát biztató lépések a kormány részéről a mellrák elleni küzdelem területén, azonban számos további lépésre van szükség. Hogyan változott a mellrákszűrések aránya? Sikerülte csökkenteni azon nők arányát, akiknek több mint három év telik el a mellrákszűrései között? Az Eurostat 2017-es adatai alapján az 50 és 69 év közötti nőknek alig több mint 40 százaléka vett részt az elmúlt két évben mammográfiai vizsgálaton. Hogyan alakul ez az arány most, 2023-ban? Sikerülte csökkenteni idén a mellrák okozta halálozások arányát? Köszönöm megtisztelő figyelmét.