FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdéskör a magyar vadgazdálkodással kapcsolatban annyi vitát megért már itt, e Ház falai között is, hogy mondhatnám azt, hogy hosszú évtizedek óta mindig fontos téma, ugyanakkor nyugvópontra gyakorlatilag sosem tudott kerülni ez a történet. Miért mondom ezt?

Mondhatom azt, hogy huszonpáréves parlamenti munkám során annyiszor felvetődött ez a kérdés, a vadászati ágazat, a vadkárok kérdése, hogy most ez a jogszabály, amely szintén elkészült, próbál ebben eligazítást adni minden résztvevő számára. De én azt gondolom, és lehet, hogy ön nem fog ezzel egyetérteni, elsősorban itt a közlekedők magatartására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni. Mert általában ezek a súlyos vadkárok mindig a sebesség túllépése miatt történnek, és tragikus események következnek be. Jómagam is, természetesen mindannyian szeretünk gyorsan hajtani (Dr. Rétvári Bence: Ezt meg se hallottam.  Derültség a kormánypártok soraiban.), de azokon az erdős területeken, vadgazdálkodást érintő területeken, amelyeken közlekedünk, ott ez fokozottan veszélyes.

Hiába van kitéve az a tábla, hogy áthaladó vad, két kilométer hosszan figyeljünk erre, nagyon kevesen veszik ezt figyelembe, és főleg vannak időszakok  ön ezt nagyon jól tudja, illetve a törvényre hivatkozott , amikor nagyon sok olyan időszak van, amikor a vadak vonulnak különböző, párzási és egyéb vonatkozásban. Főleg most itt augusztus közepétől gyakorlatilag most október közepéig éljük meg ezeket a pillanatokat a közutakon, ahol rendkívül veszélyes, akár őzek, akár szarvasok vagy nagyobb testű állatok tudnak nemcsak hogy egyesével, hanem sorozatban, akár nagyobb tömegben áthaladni előttünk, amit nagyon nehéz kivédeni. De ha lassabban megyünk, biztos vagyok benne, hogy sokkal jobban ki tudjuk védeni ezeket az eseteket.

Természetesen az ön által felvetett kérdés, hogy ki viseli a vadkárt, ismételten, ahogy előbb már az előzőekben említettem, hosszú vitatéma, és azt gondolom, hogy ebben jelentős szerepe annak van, hogy hogyan tud a közlekedő, a vadásztársaság vagy a vadgazdálkodó úgymond megegyezni egy ilyen esetben. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, teljesen tisztában vagyok vele. Személyes tapasztalatom is van sajnos erről, én is nem egy esetben ütöttem el őzet, ami teljesen összetörte a gépkocsimat, kivédhetetlen módon, de ez most részletkérdés. Nagyon nehéz megegyezni, de mégis meg kell egyezni  valami módon meg kell oldani ezt az esetet  a vadgazdálkodóval, a vadászati felügyelőkkel, illetve akár a közútkezelővel is.

(9.20)

Ön hivatkozott arra, hogy a gyorsforgalmi és az autópályák körüli útszakaszokon vad elméletileg nem létezhet. Azt nyilván ön is nagyon jól tudja, hogy rendkívül nehéz kikerülni ezt az esetet. Hiába vannak meg végig a kerítések és vadhálók, mégis előfordult nem egy és nem két esetben, amikor nemcsak vad, hanem akár házi kutya is felbukkant az autópályán teljesen váratlan helyzetben. Erről is volt személyes tapasztalatom Örkénynél, nem is olyan régen. Tehát ebből a szempontból sem lehet százszázalékos biztonságot adni. Még egyszer visszatérek arra, hogy fokozott figyelemmel, a közúton való közlekedés figyelmével tudjuk a legjelentősebb mértékben elkerülni ezeket az eseteket.

Ön a jogszabályra hivatkozva elmondta, hogy gyakorlatilag nem minden esetben történik meg a káresemények rendezése. Nem akarok reklámot senkinek sem, de ott van a casco. Ne haragudjanak, de a casco ezeket a káreseményeket rendezi. A kötelező felelősségbiztosítás természetesen nem, de a cascónál ezek a károk az önerőn kívül jelentős részben rendezhetők.

Úgy gondolom, hogy együtt kell élni ezzel a történettel. Azt nem lehet kizárni, hogy ne találkozzon vaddal az ember. Örüljünk annak, hogy Magyarországon, a Kárpát-medencében még olyan környezeti és természeti feltételek vannak, hogy ezek a vadak megtalálhatók, itt vannak, csak nekünk vigyázni kell rájuk. Azt hiszem, kevés olyan ország van, ahol ilyen gyönyörű vadállománnyal, értékes vadállománnyal rendelkező vadászati ágazat van. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)