VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a felszólalásában a tudománypolitikával, az egyetemekkel, a felsőoktatással kapcsolatos hozzászólásaira igen, a végén pedig a kusza politikai eszmefuttatására ne reagáljak.

Tudósaink mindig is a világ legjobbjai között voltak, és most ismét okkal érezhetünk büszkeséget, mivel az elmúlt héten két nap alatt két magyar tudóst is elismert a világ. Engedjék meg, hogy itt is szívből gratuláljak Karikó Katalinnak, aki Semmelweis nyomdokain járva sok millió életet mentett meg a járvány idején, és Krausz Ferencnek, aki olyan innovatív eljárások kialakításán dolgozik munkatársaival, amelyek alkalmazásával egyszerű vérmintákból jelezhető előre számos betegség, ezzel is hozzájárulva a megelőző egészségügyi ellátás eredményeinek erősítéséhez.

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben azt is szeretném leszögezni, hogy Karikó Katalin 1985-ben kényszerült elhagyni Magyarországot. Azt gondolom, ha valakinek, a polgári kormánynak ehhez semmi köze nem volt. És évek óta támogatjuk Magyarországon a Nobel-díjas Krausz Ferenc és csapata munkásságát is. A rákkutatásban fontos molekuláris ujjlenyomatok kutatására több mint 20 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány. Új Nobel-díjasaink világraszóló tudományos eredményei életeket mentenek és magyar fiatalok sokaságát ösztönzik majd kutatásra, felfedezésre, alkotásra. Itt is szeretném megköszönni Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek, hogy motiválják a magyar tudóstársadalmat is. Magyarország büszke önökre!

És elmondhatom azt is, hogy Magyarországon biztosított a megfelelő háttér a jövő kutatói számára is. Jelenleg is több tíz milliárd forinttal támogatjuk a magyar tudósok kutatásait, hozzásegítve őket a kimagasló tudományos eredmények eléréséhez. Meggyőződésem, hogy a kormány az egyetemek, valamint a magyar kutatási hálózat modellváltásával olyan kutatói környezetet alakított ki, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy itthon is érhessenek el hasonló sikereket a jövő Nobel-díjas magyar tudósai.

És akkor nézzük meg a tényeket, képviselő úr, a felsőoktatással kapcsolatosan. 2010 óta a felsőoktatás forrásait a két és félszeresére emeltük, azaz 2022-ben ezermilliárd forintot fordítottunk a magyar egyetemek működésére, fejlesztésére. S mi igenis azt gondoljuk, minden baloldali állítás ellenére, hogy az egyetemi modellváltás sikeres. A kiemelkedő nemzetközi egyetemi rangsorok szerint Magyarországon jelenleg 12 elitligás magyar egyetem van. Míg négy éve 7, két éve 9, tavaly már 11 intézmény szerepelt a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában.

(9.30)

A célunk pedig nem más, mint az, hogy világszinten a top 100-ban legyen legalább egy magyar egyetem, uniós szinten pedig három magyar felsőoktatási intézmény.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak szeptember 1-jétől új neve van, Magyar Kutatási Hálózat néven működik tovább. 2019-es létrehozása óta jelentősen, 17 milliárd forintról 39 milliárd forintra, azaz 22 milliárd forinttal növeltük meg a költségvetési támogatását. Ez az emelés tette lehetővé egyébként az átlagosan 30 százalékos kutatóibér-emelést is. 2021 óta évi közel 39 milliárd forint költségvetési támogatást kap tehát a hálózat, míg a teljes nemzeti kutatási hálózat közel 50 milliárd forint költségvetési támogatásban részesül.

Elindítottuk a Neumann János-programot, összekapcsolva ezzel az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. 2023 nyarán a program végrehajtására közel 80 milliárd forintos összeget biztosított a kormány, meghirdette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programstratégiáját, amely az idei pályázati lehetőségeket foglalja magában.

Én azt gondolom, hogy Magyarországon ma minden adott ahhoz, hogy igenis olyan tudósok nevelkedjenek fel és olyan tudósok tanuljanak, mint például Karikó Katalin vagy Krausz Ferenc (Sebők Éva közbeszól.), és ezt mi biztosítani is fogjuk a jövőben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)