VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Miniszter Úr! Ha megengedi mielőtt még esetleg távozna , néhány szóban hadd reagáljak azokra, amiket elmondott… (Nacsa Lőrinc: Itt van a miniszter úr!) Tudom, látom, épp ezért mondom, kedves képviselőtársam. Tehát az alapvető nézetkülönbségünk, azt gondolom, hogy a helyzetértékelésben van.
Ön olyan külső eseményekre, történésekre és szankcióra hivatkozik, aminek a hatása töredéke ahhoz képest, amit önök okoztak a gazdaságpolitikában. Ez a tényleges helyzet. Ha akarja, úgy is mondhatom, hogy kétharmadot önök okoztak a 27 százalékos inflációból attól függ, melyik hónapot említjük , egyharmad pedig történhet akár abból is, amire önöknek nem volt hatásuk. De a kormányzati döntések odavezettek, hogy háromszorosa lett az infláció Magyarországon annak, mint ami Európában van. Ma már jó ideje egy számjegyű az infláció az európai országokban, ehhez képest Magyarországon még mindig küzdünk ezért. Itthon továbbra is 10 százalék feletti vágtató inflációval kell a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek számolni.
A második ilyen kérdéskör a Magyar Nemzeti Bank mérlegbővítése. Ha ezt magyarul mondjuk, akkor nyomdában kinyomtatott pénzről beszélünk, amit beöntöttek a gazdaságba, és ön itt most úgy tesz, mintha önöknek ehhez semmi közük nem lett volna, hiszen ebből jelentős mennyiségű államkötvény-vásárlásra került sor, amit önök felhasználtak arra, hogy a hatalmuk megőrzése érdekében az embereknek juttatásokat adjanak, tehát nem adóbevételből, hanem az említett módon csinálták ezt meg. Nincs ezzel baj, az emberek megérdemlik, mert az önök gazdaságpolitikája őket sújtotta, ellenben a 11 000 milliárd forintból, amit említett, 1600 milliárd forintba került ez összesen, a többivel meg elfelejtenek elszámolni. Tehát az a többletforrás, ami ezen kívül van, azt gondolom, hogy messze elszámolásra vár az önök részéről.
Bánki Erik képviselőtársamnak még az elején szeretnék néhány dolgot a figyelmébe ajánlani. Az idénre terveztek 4 százalékos inflációt, és lesz belőle inkább 20, mint 18; aztán vitatkozhatunk. Ennél kevesebb lesz, de az átlagos infláció ez lesz. Terveztek 3,9 százalékos államháztartási hiányt. Ezt éppen módosítják, mert 5,2 százalék lesz belőle. Terveztek növekedést, de a növekedés helyett negyedik negyedéve recesszió van. A foglalkoztatásra hivatkozott képviselőtársam, de úgy, hogy beleszámolják az egymillió, külföldön dolgozó polgárt is, és ennek a „jótékony hatása” messze van. Tehát összességében nézve, ha így tervezték ezt a dolgot, akkor mondhatnám, hogy nem sikerült, eltévesztették a célt.
De az elmúlt 13 év mindennek alapján összességében is mondható a magyar állam lassú széthullásának, egy új milliárdos elit felépítésének a története igazából, ami megjelenik ezekben a számokban is. Ez idő alatt az Orbán-kormány történelmi mértékben vonta ki a magyarok közös pénzét az alapvető állami szolgáltatásokból, szándékosan tönkretéve ezzel az egészségügyet, az oktatást, a rendvédelmi szerveket, a vasutat és más ágazatokat.
Miközben: „A nyáron a jegybank egy másik problémáját is meg kell oldanunk, mint tudják, a jegybank komoly adósságot halmozott fel az elmúlt években.” De Orbán Viktor hazudott. A Magyar Nemzeti Bank adósságot nem halmozott fel, veszteséges volt. A jegybank a 2021. évi 57 milliárdos veszteségét bőven fedezte a korábbi években képzett 208 milliárdos eredménytartalék, a költségvetésnek így nem keletkezett tőkepótlási kötelezettsége, még a jegybanki törvény tavaly év végéig hatályos rendelkezése szerint sem. A 2022-es évet 402 milliárdos veszteséggel zárta a Magyar Nemzeti Bank, amelyből az eredménytartalék csak 151 milliárd forintot fedezett, így idén tavasszal a központi költségvetésből 251 milliárd forintot kellett volna átutalni a jegybank eredménytartalékába.
(11.10)
Ez a 251 milliárd forint persze megterhelte volna az amúgy is kifeszített idei állami költségvetést. Ezt a terhet kívánta elhárítani az Orbán-kormány a jegybanktörvény tavalyi módosításával, amely a tőkepótlási kötelezettséget csak arra az esetre korlátozta, amikor a jegybank saját tőkéje az amúgy jelképes, 10 milliárd forintos jegyzett tőke szintje alá csökken, akkor is öt év alatt, egyenlő részletekben. Mivel a Magyar Nemzeti Bank saját tőkéje még a 2022-es veszteség mellett is ennél magasabb volt, így a 2023-as költségvetés megszabadult ettől a tehertől.
Más lett viszont idén a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank 11 ezer milliárd forinttal felpumpált mérlege, a megengedhetetlen kamatkockázatot vállaló, felelőtlen refinanszírozási hitel és vállalati kötvényvásárlások programjai, az Európa-rekorder orbáni infláció kamatemelési kényszere együttesen eredményezi az irányadó kamat magas szintjét, következésképpen a jegybank idei gigantikus veszteségét. A Magyar Nemzeti Bank 2023. I. féléves saját jelentése szerint is 999 milliárd forintnál nagyobb veszteségről ad számot. Okkal feltételezhető tehát, hogy valósággá válik a jegybank ez évi legalább 2 ezer milliárd forintos vesztesége, mint ahogyan az is, hogy a saját tőke az év végén nagyságrendekkel a jegyzett tőke alatt lesz.
A tavalyi módosítást megelőző szabályok szerint ezt a 2 ezer milliárd forintos veszteséget a központi költségvetésnek az idén május-júniusban, a Magyar Nemzeti Bank beszámolója elkészültét megelőzően kellett volna megtérítenie. A tavaly decemberi módosítást követően a ma hatályos jegybanktörvény szerint a 2024. évi költségvetésből ennek a veszteségnek az egyötöd részét jövő tavasszal kell a Magyar Nemzeti Bank eredménytartalékába átutalni. Ilyen tétel a jövő évi költségvetési törvényben nem szerepel erre egyébként a költségvetési törvény vitájánál fel is hívtam a figyelmet , a költségvetés alapvető elveinek a negligálása történt így. A Költségvetési Tanács a költségvetés tervezéséről kiadott véleményében nem talált ebben semmi kivetnivalót, mondván: Varga pénzügyminiszter úr levélben megígérte, hogy január 1-jéig módosítják a jegybanktörvényt olyanképpen, hogy ilyen tőkepótlási kényszer ne legyen, így az új költségvetés hatálybalépésekor ez a probléma már egyszerűen nem fog létezni.
De az említett 11 ezer milliárd forintos, töméntelen mennyiségű nyomtatott pénzből, azt gondolom csak így viszonylagosan mondom, hogy Paks II.-t már megépíthették volna, ha szükség lenne rá, de nincs rá szükség, de egyébként abban sem jutottak sehova sem ennyi pluszforrásból támogatások, adókedvezmények, adóelengedések formájában külföldi, stratégiainak kikiáltott partnereiknek, a nemzeti nagytőke tulajdonában lévő, közpénzből felpumpált nagyvállalatai között, köztük egyébként a miniszterelnök családjának cégeit is, strómanjait segítve létrehozták ebből a nemzeti nagytőkés csoportot. Ezért is mondom, hogy számoljanak el ezzel a pénzzel. Ráadásul ezen cégek milliárdos tulajdonosainak nem kellenek állami szolgáltatások, hiszen maguknak nemcsak szolgáltatást, hanem akár egész saját magánkórházat, magániskolát, sőt már bankot is vásároltak, többet is maguknak, és így ilyen értelemben a magyar adófizetők nem önkéntes hozzájárulásával tették ezt egyébként, amikor a bankot is létrehozták.
Ma itt a Magyar Nemzeti Bankról beszélünk, ami formálisan ugyan nem a milliárdos elit magánbankja, de ez alatt a tíz év alatt Orbán rendszere Matolcsy György vezetésével ezt a közintézményt használta fel a milliárdos elit pénzzel való ellátásához, és így ez a magyar állam és a gürcölő magyarok milliói, sőt a még meg sem született gyerekek eladósodásához és megkárosításához vezetett. Önök ezt nem parancsra tették, önök önös érdekekből, jachtokért, New York-i apartmanokért tették tönkre az országot, és cserbenhagyták a magyar embereket. Az önök szóhasználatában önök mondták így lettünk a világ pénzügyileg negyedik legsérülékenyebb országa. Mindez nem történhetett volna meg, ha a Magyar Nemzeti Bankról szóló, az Orbán-kormány által előterjesztett és a fideszes parlamenti többség által egyébként elfogadott, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségére vonatkozó törvényt komolyan vették volna. De ezt nem tették.
A II. félévben egyébként hasonló veszteség, mint ahogy a Magyar Nemzeti Banknál említettem, ugyanúgy várható, bár az irányadó kamat májusban elindított ütemes csökkentése mérsékli ezt a kamatveszteséget, de okkal feltételezhetjük, hogy ez 2 ezer milliárd forint lesz a végén. A törvény tavalyi módosítását megelőző szabályok szerint ezt a 2 ezer milliárd forintos veszteséget a központi költségvetésnek ahogy mondtam idén kellett volna megfizetnie. De összefoglalva azt kell hogy mondjam, hogy most tüntetik el a szemünk láttára a legrosszabb gazdaságpolitikai döntések következményeiből származó károkat úgy, hogy ezt mindannyiunkkal fizettetik meg.
És beszéljünk néhány szót a forint árfolyamáról, a Magyar Nemzeti Bank egyik ilyen felelősségéről is! Nos, az Orbán-kormány 2010-ben 270 forintos euróárfolyammal vette át a kormányzást a baloldaltól; már 2011-ben, mindössze egyetlen év alatt sikerült elérni a 313 forintos értéket; majd 2020-ra már 360 forint lett; azóta pedig már megjártuk a 430 forintos szintet is. Minden idők leggyengébb forintja ezt tudta felmutatni 13 év alatt az Orbán-kormány és a Nemzeti Bank tandeme. A gyenge forint táplálta az orbáni inflációt, ami mind a mai napig a legnagyobb Európában. A gyenge forint miatt elszabadultak az élelmiszerárak, a benzinárak, a rezsiszámlák. A gyenge forint miatt kellett az alapkamat-emeléseket végrehajtani, és emiatt drágultak elképesztő mértékben a lakáshitelek, lakáskamatok.
A Magyar Nemzeti Bank tehát nem teljesítette a törvényben rögzített kötelezettségét, nem védte meg a forintot, nem biztosította az árstabilitást az orbáni infláció leszorításával, rosszul és pazarlóan bánt a rábízott nemzeti vagyonnal, miközben elvesztette a magyar gazdaság irányítását. Most pedig ott tartunk, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György és társai egymást okolják a gazdaság mélyrepüléséért. Kormányzás helyett veszekednek, pánikolnak. De miért várta meg Matolcsy György, sőt miért hagyta, hogy kigyulladjon a ház? Sőt miért gyújtotta fel maga a házat, és nézte végig a jegybank a forint bukdácsolását, majd egyre gyorsuló zuhanását az elmúlt tíz évben?
Nem szabad félreértenünk ezt a folyamatot. A forintgyengülés nem pusztán hozzá nem értés, nem pusztán rossz döntések sorozatának eredménye, a forint gyengítése, a költségvetés helyzete egy szándékosan előállított helyzet; a magyar költségvetés kifosztásáról szól. A kihelyezett, kilopott gyenge forint milliárdjaiból ugyanis meggazdagodott és létrejött a milliárdos elit, miközben a magyarok milliói, a dolgozók, a nyugdíjasok tömegei szegényednek el az áremelések és a rezsiemelések miatt. Eddig a nemzeti nagytőkéseknek titulált nagyvállalatok iszonyatos mértékű profitot kaszáltak az exporton. Jól kerestek a gyenge forinton a nagy magyar, külföldi bankok is, a forintárfolyam ugrálásában ügyeskedő brókercégek és még sokan mások, köztük például a jegybank alapítványai. Ez az a folyamat, amikor a milliárdos hitelek lehetőségével tovább erősítették az egyenlőtlenséget, és a 2-3 százalékos hitelből vásárolt, 15-17 százalékos kamatot fizető államkötvényből a leggazdagabbak tovább gazdagodtak; mindennek az elfedésére mindenkit arra akartak kényszeríteni, hogy a párnacihából államkötvényt vásároljanak, és amit a jegybank törvényes eszközeivel támogatni kell.
Ilyen szempontból azt kell hogy mondjam, hogy ez a törvény, amelyet ide beterjesztettek, elfogadhatatlan. Összefoglalva azt kell hogy mondjam még egyszer: a Magyar Nemzeti Bank vesztesége történelmi rekord, akár 2 ezer milliárd forint is lehet; a veszteségkezelési módok formálisan felelnek meg csak az Európai Központi Bank elvárásainak; az, hogy a veszteség (Az elnök csenget.) eltüntetésére nincsenek megszabva konkrét határidők, tovább növeli a bizonytalanságot (Nacsa Lőrinc: Vége!), és árt az ország pénzügyi érdekeinek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a Párbeszéd és az LMP soraiban.)