HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nem tudom megállni, hogy reagáljak a Varju képviselő úr által elmondottakra. Egyetlenegy dologban egyet tudok vele érteni: ez a javaslat, amelyik most előttünk fekszik, abban egyetértünk, hogy végső soron arról szól, hogy a jegybank továbbra is tudjae az infláció elleni harcát hatékonyan végezni. Az a helyzet, hogy mivel ebben egyetértünk, én azt tudom mondani, hogy aki az előttünk fekvő javaslatot támadja, nem ért vele egyet és nem támogatja, az valójában az infláció elleni harcot támadja. (Nagy derültség, taps az ellenzéki oldalról.) Az a helyzet, hogy az infláció letörésében önökre korábban sem lehetett számítani, de azzal, hogy most ezt a javaslatot önök támadják, és szűkítik, szűkíteni akarják a jegybank mozgásterét az infláció elleni küzdelemben, valójában az infláció elleni harcot nem támogatják.

Annak is örülök, hogy a Varju képviselő úr által elmondottakból kiderült, hogy önök végre változtattak az inflációval kapcsolatos álláspontjukon, mert most már végre Varju képviselő úr elismerte, hogy külső körülmények okozzák ezt az inflációt. Elindultunk az úton; most még azt mondta, hogy egyharmad-kétharmad arányban, de reménykedem abban, hogy még néhány hónap, és végre képesek lesznek elismerni a valóságot, hogy az inflációt, nemcsak a magyart, hanem az európait, sőt egyébként még az amerikait is, ahol mindenhol, minden országban többszörösére nőtt az infláció, azt valójában külső körülmények, elsősorban a háború és a rá adott elhibázott szankciók okozták. Ezek durva energiaválságot okoztak egész Európában, s mivel Magyarország kitett, az energiáért sokkal több pénzt kellett fizetnie, ezért volt Magyarországon infláció, úgy, ahogy egyébként Európa többi részén is.

Továbbra is azt állítom, hogy ez a törvényjavaslat az infláció elleni küzdelemről szól, és ezért nem lepődöm meg azon, hogy önök ezt nem támogatják, hiszen eddig sem tettek semmit az infláció elleni küzdelemben. Önök nem támogatták az árstopot, nem támogatták a kamatstopot, és tulajdonképpen, ha belegondolunk, azzal, hogy önök erre a javaslatra nemet mondanak, azt mondják, hogy maradnia kell a jelenleg érvényben levő szabályozásnak. Ez azt jelentené, hogy a kifeszített költségvetésből most több száz millió forintot kellene (Közbeszólások az ellenzéki oldalról: Milliárdot!) a jegybanki veszteség finanszírozására fordítani, ami például a rezsicsökkentést veszélybe sorolná. (Zaj, derültség az ellenzéki oldalról.) Tehát önök, azzal, hogy nem támogatják ezt a javaslatot, tulajdonképpen a rezsicsökkentést vagy éppen a 13. havi nyugdíjat veszélyeztetnék. (Közbeszólások az ellenzéki oldalról.  Varju László: Lopjanak kevesebbet!)

De egyébként, ha már a Magyar Nemzeti Bankról beszélünk  és ilyen hangosak , azért érdemes felidézni, hogy milyen teljesítményt nyújtottak az önök által kinevezett jegybankelnökök. És ha innen nézzük a dolgot, talán illendő lenne önöknek kevésbé hangosan kritizálni. Ugyanis az a két jegybankelnök, akit önök neveztek ki, az egyiknek a nevéhez bankcsődök és rekordinfláció társult (Nacsa Lőrinc: 30 százalék!); másikuk, Simor András esetében pedig a devizahitelezés: milliók, egymillió család devizahitelbe való belerángatása, illetve az utolsó időben pedig a kormányzati gazdaságpolitika tudatos nehezítése azáltal, hogy az alapkamatot Simor András mesterségesen magasan tartotta. Tehát ha valamikor egyébként a Magyar Nemzeti Bank elnökének a működése politikailag motivált volt, akkor azt kell mondjam, hogy az önök által kinevezett jegybankelnökök működésére ez mindenképpen elmondható.

Összességében tehát azt gondolom, reflektálva itt a baloldal álláspontjára  ha jól értettem, önök nem támogatják ezt a javaslatot , ez beleillik abba a politikába, amit önök eddig is folytattak, amellyel semmiben nem segítették a kormányzatot és a jegybankot az infláció elleni harcban.

Az teljesen világos, hogy az előttünk fekvő javaslatnak alapvetően két fő célja van. Egyrészt az, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy esetleges veszteségtől függetlenül is hatékonyan fel tudjon lépni a jövőben az infláció ellen, azaz a Magyar Nemzeti Bank veszteségkezelése rugalmas tudjon lenni; illetve a kormány által az elmúlt 13 évben szigorúan betartott fiskális politika a jövőben is tartható legyen, és a Magyar Nemzeti Bank veszteségfinanszírozása ezt ne nehezítse meg. Emellett fontos szempontok azok is, amelyeket itt miniszter úr, illetve Bánki Erik képviselőtársam mondott, miszerint ennek a javaslatnak a hatására a jegybank függetlensége nem sérül, sőt erősödik. És valójában ennek a jogszabálynak köszönhetően Magyarország az uniós gyakorlatot veszi át vagy azt követi, ugyanis itt hallhattuk már, az Unióban két típusú gyakorlat van: van, ahol a jegybank veszteségkezelése egyáltalán nem szabályozott, nincs törvényi szabályozás rá; illetve van olyan példa is  amelyet egyébként a magyar kormány ebben a javaslatban követett: a horvát példa , ahol lehetőséget kap a jegybank arra, hogy úgy kezelje a veszteségét, hogy középtávon összevezeti a nyereségeit a veszteséggel. Az egy fontos különbség a horváthoz képest  ezt szeretném kiemelni , hogy a Költségvetési Tanácsnak az előttünk fekvő javaslat következtében lehetősége lesz arra, hogy a Nemzeti Bank tőkeellátottságát véleményezze, és javaslatot tegyen. Ez egyrészt növeli a jegybanki függetlenséget, és segít a kormányzatnak.

Összességében azt gondolom  és a Kereszténydemokrata Néppárt azért támogatja a Fideszhez hasonlóan ezt a javaslatot , hogy ez az új szabályozás erősíteni fogja a magyar gazdasági növekedési kilátásait, erősíti hosszú távon a jegybank és a kormány infláció elleni küzdelmét, éppen ezért azt gondolom, hogy ezt a javaslatot mindenképpen támogatni kell. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)