FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Előterjesztő! Kedves Képviselőtársaim! Az előterjesztés címét már nem mondom, nem akarom az időt húzni vele, talán annyit megjegyzésképpen, hogy ez a határozati javaslat, amely előttünk áll, számunkra támogatható, előzetesen már ezt elmondom.
Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét. Az utóbbi években új módszerek jelentek meg a génmódosításban, például a génszerkesztés, amelyek segítségével célzottabban és pontosabban módosítható a különféle szervezetek genetikai állománya, azaz laboratóriumi eszközökkel a korábbinál célzottabban lehet belenyúlni a növényi genomba. E technikákat a kutatásban-fejlesztésben számos területen alkalmazzák az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig.
Magyarországon is számos ilyen alapkutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. A kutatásokat támogatjuk, hiszen hozzájárulhatnak a fejlődéshez, azaz laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a megfelelő biztonsági intézkedésekkel a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetők. A termesztés ami valójában a növény környezetébe történő szándékos kijuttatást jelenti ilyen környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy ilyen termék a piacra kerül. Amennyiben egy előre nem vizsgált, káros hatás bekövetkezik, akkor már késő lépni, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért az így létrehozott szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozása elengedhetetlen. Magyarország részéről mindenekelőtt az elővigyázatosság elvét tartjuk szem előtt ezen új génkezelési eljárások kapcsán is, és nem támogatunk semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban.
Az új génkezelési technikák amiket ezután csak NGT-knek hívunk olyan technikákat jelentenek, amelyek képesek egy szervezet genetikai anyagának megváltoztatására, és amelyek a GMO-kra vonatkozó jelenlegi szabályozások elfogadása, 2001 óta jelentek meg. Az Európai Bizottság 2018 nyarán hozott ítéletet, adott iránymutatást e témában, ráerősítve arra, hogy az új eljárásokkal előállított termékeket GMO-knak kell tekinteni. Az ítélet szerint az ilyen új eljárásokkal előállított szervezeteket és termékeket GMO-knak kell tekinteni, a 2. pontban pedig az ilyen szervezetekre is vonatkoznak a GMO-s irányelvben előírt kötelezettségek, azaz csak előzetes engedélyezés után kerülhetnek forgalomba.
Az ítélettel ugyanakkor többen, elsősorban az ipar képviselői nem értettek egyet, így az Európai Bizottság lépéskényszerbe került. Tanulmányokon, kérdőívek kitöltésén, előzetes hatásvizsgálatok előkészítésén keresztül most jutottunk el oda, hogy az Európai Bizottság javaslattal állt elő, ami a GMO-kra vonatkozó jelenlegi szabályozás megváltoztatását, enyhítését célozza.
2023. július 5-én az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az új génkezelési technikákkal kapcsolatos jogszabálytervezetét és a kapcsolódó hatástanulmányt. A javaslat az új génkezelési technikákkal előállított növényeket két kategóriába sorolja, két különböző eljáráshoz köti azok felhasználását és forgalmazását.
Az 1-es kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO-szabályozás alól. Ezen növények környezetbe történő kijuttatását a javaslat szerint semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba. A 2-es kategóriába tartozó növények engedélyezésénél pedig számtalan könnyítést vezetne be, például sokkal kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében. Mindezeken túl bizonyos növények esetén semmiféle utánkövetésre nem lenne szükség, így a jövőben arra sem derülne fény, hogy vane bármilyen káros hatása az adott terméknek.
Magyarország kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a GMO-törvényekkel kapcsolatos tevékenység szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését. Ennek érdekében Alaptörvényben szabályoztuk, alkotmányos szinten, Magyarország GMO-mentességét; erről már az előterjesztő is szólt néhány szót. A legfontosabb szempont, hogy az ilyen új technológiák bevezetésekor az elővigyázatosság elvét maximálisan figyelembe vegyük, és biztosítsuk az emberek és a környezet legmagasabb szintű védelmét. Az ilyen technológiák alkalmazásának előnyeiről és hosszú távú hatásairól még alig áll rendelkezésre információ, hiszen mindössze néhány ilyen növény van forgalomban a világon, főleg az USA-ban, Kanadában és Japánban.
Az ipar által emlegetett előnyök ilyen a rezisztencia, a szárazságtűrő fajták kifejlesztése, alacsonyabb növényvédőszer-felhasználás, különböző zöldítési célokhoz való hozzájárulás ma még csak ígéretek. Ugyanezek az ígéretek hangzottak el a klasszikus transzgenetikus növények esetében az ipar képviselői részéről, akik évtizedeken keresztül hangsúlyozták a GMO-s növények termesztéséből származó jelentős környezeti és gazdasági előnyöket, különösképpen a már említett növényvédőszer-használat csökkentését. Ugyanakkor a GMO-növények a mai napig nem váltották be ezeket az ígéreteket.
A GMO-növények forgalomba hozatalának és termesztésének engedélyezése ezért is stratégiai kérdés a magyar mezőgazdaság szempontjából, mert az elmúlt években Magyarország mint jelentős vetőmagtermesztő ország, komoly stratégiai előnyhöz jutott azzal, hogy GMO-mentes vetőmagtermesztést tud biztosítani. Ez mind gazdasági, piaci szempontból, mind szakmai szempontból jelentős előny.
Egy technológia potenciális előnyeit csak akkor lehet megfelelően értékelni és figyelembe venni, ha a szóban forgó technológia és a segítségével létrehozott termékek már kiértékelésre kerültek, és bebizonyosodott, hogy nem jelentenek kockázatot a környezetre, valamint az emberi és állati egészségre. Ehhez szigorú kockázatértékelésre van szükség, e nélkül az ilyen termékek nem hozhatók forgalomba. Magyarország ebben nem tud és nem fog rugalmasságot mutatni.
A tervezet egyáltalán nem tartalmazza a tagállami szuverenitásra vonatkozó passzust, azaz nem ad lehetőséget a tagállamoknak arra, hogy maguk dönthessék el, hogy akarnake ilyen technológiákkal létrehozott növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ezért a szubszidiaritás elvének figyelembevételével a nemzeti önrendelkezés lehetőségét mindenképpen biztosítani kell a tagállamok számára.
Kiemelkedően fontos számunkra az élelmezés- és élelmiszer-biztonság megerősítése, fenntartása, továbbá meg kell védeni a hagyományos, különösen az ökológiai gazdálkodást folytatók érdekeit, ezért biztosítani kell az új génkezelési technikákkal előállított termékek megfelelő jelölését és nyomon követését, figyelemmel a fogyasztók és a termelők szabad választási jogára. A tervezet számos szabadalmi kérdést vet fel, amelyről a Tanácsban még folynak a tárgyalások.
Tisztelt Képviselőtársaim! A tagállami önrendelkezés kérdéséről néhány szót még.
(13.20)
Az Európai Unióban a géntechnológia harmonizált jogterület, ahol a tagállamok mozgástere korlátozott, azaz az Európai Unió tagállamaiban, így Magyarországon is a GMO-kra vonatkozó egységes jogi szabályozás került bevezetésre, irányelvekkel és rendeletekkel szabályozva a géntechnológiai tevékenység végzését. Különösen fontos ezért az európai uniós döntéshozatali rendszerben való aktív tagállami részvétel és a nemzeti érdekérvényesítés a kérdéskör vonatkozásában.
Hazánkban a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény géntörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályozzák a GMO-k felhasználását, átültetve a vonatkozó uniós irányelveket a hazai jogrendbe, megteremtve a feltételeket az uniós jogszabályok végrehajtásához.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztésben… inkább talán itt most ugrok egy kicsit, igaz, hogy nincs időzavarom, de szeretnék másnak is időt hagyni. Tehát össze szeretném foglalni. Összefoglalva tehát: a GMO-mentes mezőgazdasági politikánk eredményeként soha egyetlen GMO-s növény sem került köztermesztésre hazánkban, a termesztést jelenleg is teljeskörűen tiltjuk. Az elmúlt évek során minden jogszabályi lehetőséget kihasználtunk mind európai uniós, mind hazai szinten annak érdekében, hogy GMO-mentességünk fenntartását biztosítani tudjuk.
A jelenlegi tervezet egyáltalán nem tartalmaz a tagállami szuverenitásra vonatkozó passzust, lehetőséget adva a tagállamoknak, hogy eldönthessék, hogy akarjáke saját területükön termeszteni az új génkezelési technikákkal létrehozott növényeket, vagy sem. A tervezet egyáltalán nem veszi figyelembe a tagállamok akár regionális, akár nemzeti sajátosságait.
A tagállami önrendelkezés kizárása különösen érzékeny kérdés az Alaptörvény GMO-mentes mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseinek fényében. A tervezett szabályozás konkrétan lehetetlenné teszi az alaptörvényi célkitűzésnek való megfelelést, emellett nincs összhangban a szubszidiaritás elvével sem.
Összefoglalva: a fentieknek megfelelően az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága által benyújtott határozati javaslatot a kormányzat támogatja. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)