DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Számomra mindig az európai demokrácia működését jelenti, amikor itt, a magyar Országgyűlésben szubszidiaritási vizsgálati eljárást folytatunk, amikor úgymond egyfajta indokolt véleményt fogadunk el a brüsszeli európai parlamenti vagy tanácsi rendelettervezettel kapcsolatban.
(13.30)
Igen, ez az európai demokrácia működése. Mert, ahogy szoktuk mondani: a néma gyereknek anyja sem érti a szavát; vagyis igen, itt a kötelessége a magyar Országgyűlésnek, hogy ha a brüsszeli véleményalkotásban, tervezetekben felfedezi azt, hogy az a rendelet sérti a nemzeti szuverenitást, önrendelkezést, akkor fel kell emelni a szót, mint ahogy teszi ezt jó néhány más nemzeti parlament is. És úgy érzem, itt az idő, hogy mi ezt el tudjuk mondani, egy olyan véleményt fogalmazzunk meg, amivel kifejezzük nemzeti szuverenitásunkat Brüsszel számára.
Igen, tisztelt elnök úr, a szubszidiaritásvizsgálati eljárást, ahogy hallottuk, immáron nyolcadik alkalommal folytatja le az Országgyűlés 2013 óta. Én az elmúlt hét alkalommal részt vettem minden egyes vitában; ahogy emlékszem, az első eljárás az EPPO-val volt kapcsolatban, az Európai Ügyészséget érintette. Vagyis jól látható, hogy a szubszidiaritásvizsgálatnál mindig nagy jelentőségű ügyekben él a magyar parlament ezzel az európai szerződés által biztosított eszközzel. Az elmúlt időszakra visszatekintve minden alkalommal hazánk önrendelkezésének a védelme, ezáltal a magyar polgárok és vállalkozások jogainak megőrzése érdekében léptünk fel vagy emeltünk szót.
Visszatekintve az elmúlt három évtized uniós ügyeire ahogy itt már korábban elhangzott , a közös agrárpolitika, túlzás nélkül állíthatom, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások egyik legfontosabb témakörének bizonyult, hiszen, ahogy látjuk, alapvető változást hozott hazánk életében 2004 előtt és után is. Elég, ha csak két dolgot említek: a cukor- vagy a borreformot.
(A jegyzői székben Gelencsér Attilát dr. Tiba István váltja fel.)
Ahogy már elhangzott, a GMO kérdése ugyanakkor a csatlakozási tárgyalások során még nem vetődött föl, hiszen akkor az egész Európai Uniót egy teljes tilalom politikája jellemezte, és ez a tilalom 2004-ig tartott, ugyanakkor 2006-ban itt az Országgyűlésben még emlékszem rá együttesen alakítottuk ki a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos magyar stratégiát, akkor is konszenzusos alapon. Ezt a stratégiát a 2011-ben elfogadott Alaptörvény ahogy képviselő asszony is említette alkotmányos szintű védelemben részesítette, miszerint csak felidézem az egészséghez való jog érvényesüljön, többek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosításával. Megemlítem, hogy ennek a védelemnek az egyik gyakorlati megvalósulása a büntetőjogi védelem is, mivel a 2012-ben elfogadott büntető törvénykönyvbe bekerült a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegésének tényállása, amelynek megvalósulása esetén két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mintegy két évtizedre nyúlik vissza az első uniós szintű GMO-szabályozás, amelynek, ahogy hallottuk, 2015 óta hatályos változata szerint és ez a lényeg a tagállamok mindenütt maguk dönthetnek az uniós szinten engedélyezett GMO-s növények területükről való kitiltásáról. A tagállamok tehát, ismétlem, szabadon dönthettek arról, hogy akarnake GMO-s növényeket termeszteni vagy nem.
Tisztelt Országgyűlés! A mai vitánk tárgya az Európai Bizottságnak egy nagyon veszélyes kezdeményezése; ahogy képviselő asszony is említette ez már jól elfogadott szakzsargon , a Bizottság lopakodó jogalkotásának egy újabb bizonyítéka. Hogy miért? Egyrészt azért, mert ez a GMO-növények tekintetében az eddigi tagállami jogokat egyszerűen annullálja, és újabb hatáskörök Bizottságra telepítését akarja kezdeményezni. Tehát elfogadásával a tagállami döntés szabadsága ismét csökken vagy elmarad. Másrészt azért is veszélyes ez a javaslata a Bizottságnak, illetve a Tanácsnak, mivel a génkezelt növények közti kategorizálásokba kezd úgy, hogy tehát az 1-es kategóriájú génkezelt növények kikerülnek az eddigi uniós szabályozás hatása alól, azaz az engedélyezés, a jelölés roppant egyszerűvé válik, de a tagállamok sem tudják majd megakadályozni, hogy területükön termesszenek vagy forgalmazzanake ilyen árukat. A 2-es kategóriájú génkezelt növények esetében pedig jelentősen leszűkül a tagállami korlátozás lehetősége. Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy e bizottsági tervek mellett nem szabad szó nélkül elmennünk, ezt nem lehet szó nélkül hagyni a magyar Országgyűlésben sem.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül fel kell tennem a kérdést: kinek az érdeke az, hogy tagállami GMO-szabályozások helyett egyetlen, az eddigi GMO-s szabályokat liberalizáló jogi rezsim jöjjön létre? És egyáltalán, miért szükséges a génkezelt növényekre vonatkozó javaslat benyújtása most, 2023 nyarán, pár hónappal az európai parlamenti választások előtt? Mire ez a sietség? Hadd kérdezzem: kinek az érdeke ez?
Tisztelt Képviselőtársaim! Biztosak lehetünk abban, hogy nem a tagállami gazdák, nem az egészséges termékeket érdemlő fogyasztók érdeke mindez, még ha, ugye, az uniós tervezetben egy olyan általános célt is találunk megfogalmazva, mint hogy idézem „az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének fenntartása, az elővigyázatosság elvével összhangban”.
Az Európai Ügyek Bizottságának jelentése helyesen állapítja meg, hogy az uniós rendelettervezet nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, akarnake ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Tulajdonképpen itt a szerzett jog elvételével van dolgunk. És ez a lényeg, emiatt kell, úgy hiszem, a tisztelt Háznak a szubszidiaritás elvének sérelmét megállapítani. Bízom benne, hogy más tagállami parlamentekben is lesz elég civil kurázsi, lesz elég bátorság, hogy a vizsgálatra még rendelkezésre álló négy héten belül kifejezzék ellenvéleményüket a tervezettel kapcsolatban; ahogy Illés Boglárka képviselő asszony említette, már 14 ilyen határozat születik.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a határozati javaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)