SZABÓ REBEKA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igen, valóban tulajdonképpen örülök, hogy ez a javaslat most itt van a parlament előtt, bár talán lehetett volna arra alkalom, hogy ne kivételes eljárásban tárgyaljuk, ez ellen általában van a Párbeszéd-Zöldeknek kifogása.

(13.50)

Mindenesetre, ami az indokaikat illeti, jó lenne látni, ha az Orbán-kormány legalább egyvalamiben következetes lenne, de úgy tűnik, hogy csak a következetlenség az, amihez önök ragaszkodnak. Azt mondják, hogy ellenzik általában a genetikailag módosított termesztett növényeket  rendben van, mi is ebben egyetértünk , de közben szélesre tárják a kaput a legnagyobb GMO-gyár, a Bayer rákkeltő rovarölő szere előtt.

Önök azt mondják, hogy megvédik a magyar mezőgazdaságot, amihez nélkülözhetetlen a szuverenitás, de aztán ezt a szuverenitást egyébként az európai porondon is arra használják, hogy beengedjék Magyarországra és itt is tartsák a glifozátot meg a rákkeltő neonikotinoidokat, amelyek kiszolgáltatják a hazai agráriumot és a magyar fogyasztókat a nagy multinacionális vegyszergyártóknak. Tehát más esetben sajnos, amikor mondjuk, EU-s szinten korlátozni akarnak valamit, ami veszélyes a természetre, a rovarokra vagy akár az emberi egészségre, azt meg megoldják, hogy akkor Magyarország még tovább tudja használni. A glifozát ellen már többször szót emeltem itt az Országgyűlésben is.

Ugye, most önök használják a szubszidiaritást mint elvet, ami ebben az esetben persze rendben van, csak szeretném jelezni, hogy ez önöknek addig fontos, amíg a kormány mozgásteréről van szó, ha viszont arról, hogy mondjuk, a gödiek, a debreceniek együtt akarnake élni egy veszélyes akkumulátorüzemmel, akkor már hirtelen hallani sem akarnak a szubszidiaritásról.

Érdeklődöm, hogy ez vajon milyen szubszidiaritás önök szerint, ami megáll a kormánynál, és soha nem megy a kormányzati szint alá, miért nem érvényes soha az önkormányzatokra, a helyi közösségekre vagy akár a magyar emberekre, akik ugye, arról sem mondhattak véleményt, hogy akarnake egy újabb orosz atomerőművet orosz hitelből, orosz fűtőanyaggal például. Tehát önök nagyon szelektíven alkalmazzák ezt hivatkozási alapként.

Mindenesetre az új génmódosítási technikákkal létrehozott haszonnövények termesztésbe vonásának tervezett bizottsági liberalizációja a Párbeszéd-Zöldek szerint is megengedhetetlen, tehát nem fogunk az európai javaslattal egyetérteni, ezért az önök előttünk fekvő javaslatát pedig támogatni fogjuk. Ezért azt gondoljuk, igen, hogy helyes, hogy akár egy határozati javaslatban is felléphetünk ellene.

Nemcsak azért megengedhetetlen ez a liberalizáció  vagy akár deregulációnak is nevezhetjük , mert sérti az önök kormánya által egyébként semmibe vett szubszidiaritást, hanem azért is, mert beleütközik az elővigyázatosság elvébe is, és egyébként magyar alkotmányos szemszögből a visszalépés tilalmába is. Hiszen a magyar Alaptörvény a génkezelt haszonnövényekkel kapcsolatos kérdéseket megnyugtatóan szabályozza, amihez képest visszalépés lenne a Bizottság által javasolt megoldás.

Az összes vonatkozó felmérés azt mutatja, hogy a magyar fogyasztók nem akarnak génkezelt élelmiszereket fogyasztani, és azt gondolom, hogy ezt a jogukat továbbra is biztosítani kell. Csak azt nagyon sajnálom, hogy az Orbán-kormányt egyébként semmilyen más környezeti ügyben nem érdekli, hogy mit akarnak az állampolgárok vagy a fogyasztók; most szerencsére kivételesen érdekli.

A témában nem véletlenül rendezett mintegy két hete konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntartható Fejlődés Bizottsága  erről majd biztosan elnök úr is tesz említést. Ott nagyon fontos volt az is, hogy a civil résztvevők mellett meghallgattuk egy kutató előadását, ő Ricarda Steinbrecher volt, aki a társadalmi és környezeti felelősségért elkötelezett kutatók hálózatának a tagja, és ő biológusként a GMO-khoz értő, a genetikai módosítás folyamatához hozzáértő, szakavatott emberként nagyon hosszan elmondta, hogy milyen kockázatai vannak ennek a mostani technológiának, és hogy miért gondolja ő is alapvető fontosságúnak az elővigyázatosság elvét. Tehát ha bármilyen ilyen újfajta génmódosítási technikával létrehozott haszonnövényt, mondjuk, valaki termesztésbe akarna vonni, akkor milyen előzetes lépéseket kellene megtenni, hogyan kéne azt nagyon alaposan, tudományosan letesztelni, hogy valóban ennek milyen hatása lehet akár az ökoszisztémára, akár milyen egészségügyi vonatkozásai vannak, és jelezte, hogy ezek a lépések jelenleg nincsenek biztosítva, és az Európai Bizottság deregulációs javaslata szerint nem is lennének. Tehát hogy pont az elővigyázatosság elve nagyon súlyosan sérül, és számomra nagyon hiteles volt, hogy ezt egy biológus kutató mondja el  nyilván, amikor a politikusok mondják, annak is lehet létjogosultsága, de azért amikor a szakértők mondják, az szerintem egy lényeges elem.

A Párbeszéd-Zöldek részéről felszólaltam ezen a konferencián, és elmondtam, hogy egyébként, amikor ezekről az új génmódosítási technikákkal létrehozott haszonnövényekről, és ezeknek az élelmiszercélú felhasználásáról vagy akár takarmánycélú felhasználásáról beszélünk, akkor eszünkbe jut a biztonság. Ez a mostani beszélgetésben is elhangzott már, hiszen mindannyian biztonságos élelmiszert szeretnénk fogyasztani.

Azt gondolom, hogy ilyenkor érdemes eggyel hátrébb lépnünk és átgondolni, hogy mitől is lesz biztonságos az élelmiszer-termelésünk, mitől lesz fenntartható az európai mezőgazdaság. Ehhez néhány számot hadd mondjak önöknek, mert nagyon érdekes, ha belegondolunk, hogy a termesztett növények sokféleségével hogyan is állunk globálisan. Jelenleg a globális vetőmagpiac 40 százaléka két nagy cég kezében összpontosul a világon. Ebből a Bayer az egyik, aki az egész piac 23 százalékát birtokolja, ez majdnem az egynegyede. Tehát nagyon kevés multinacionális cég kezében van a globális vetőmagpiac. Aztán a mezőgazdaságban felhasznált vegyszerek piacának 62 százaléka összesen 4 darab nagy cég kezében van. Itt is óriási ez a koncentráció.

Van egy nemzetközi kutatói panel, ami a biodiverzitás-csökkenéssel foglalkozik. Ők jelezték, hogy az elmúlt száz évben a növények genetikai diverzitásának már a nagy része elveszett, és egyébként globálisan mintegy 250 ezer fajta ehető növény létezik. De ebből globálisan körülbelül 150-200 fajt termesztünk. Tehát nagyon-nagyon kevés számú az az élelmiszercélú növény, amit globálisan használunk, és ezt az az adat is mutatja, hogy az emberek által bevitt kalória 60 százaléka csupán 4 darab termesztett növényből származik. Tehát általában látjuk globálisan, hogy micsoda sokféleség-csökkenés van az élelmiszer-termelésünkben, és ez túlmutat vagy ez még hozzáadódik nyilván ahhoz a globális biodiverzitás-krízishez, aminek szintén a negatív hatásai egyébként visszahatnak az élelmiszer-termelésünkre is.

Mi, zöldek nagyon sokszor elmondtuk már, hogy a fenntarthatóságnak a sokféleség a záloga. Ezért azt gondolom, hogy ahelyett, hogy ilyen technológiai megoldásokkal megpróbálnánk ezeket az új génmódosítási technikákkal létrehozott haszonnövényeket erőltetetten a termelésbe vonni, inkább a különböző tájfajtákat kéne támogatni, és a fajtadiverzitást kéne növelni, hiszen a heterogén genetikai állomány sokkal ellenállóbb az extrém időjárási körülményekhez képest is, így elsősorban a mezőgazdasági termelés diverzifikálása és a már meglévő tájfajta élelmiszernövények minél szélesebb körű használata lenne a célravezető.

Ahogyan már említettem, emellett az elővigyázatosság elvének és a tagállamok önrendelkezésének is érvényesülnie kell az uniós szabályozásban, ezért nem támogatnánk az Európai Bizottság deregulációs javaslatát, és ezért fogjuk támogatni az önök által, tehát az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága által beterjesztett javaslatot, azt viszont mi, a Párbeszéd-Zöldekben támogatni fogjuk.

S még egy szempontot szeretnék megemlíteni, hogy az Európai Bizottságnak ez a javaslata, amire önök most reagáltak, egy precedenst teremt az óriáscégek által irányított jogalkotásra, mert úgy látjuk, hogy ezek a liberalizációs elképzelések kizárólag az ipar által tett ígéretekre alapulnak, de ugye, ezek még csak laboratóriumi fázisban lévő termékek egyébként, nincsenek megfelelő külső, független vizsgálatok vagy tesztelések. Ez az, amit a kutató asszony is elmondott az általam említett konferencián.

Tehát ez is nagyon fontos, hogy ne a globális multicégek irányítsák az európai jogalkotást, hanem valóban az emberek, az élelmiszer-fogyasztók és a biodiverzitás, a természet érdekeit is nézzük. Úgyhogy emiatt a most tárgyalt, a magyar parlament előtt fekvő javaslatot a Párbeszéd-Zöldek támogatni fogja. Köszönöm a figyelmet.