BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a részletesebb mondanivalómat is kifejteném, engedjenek meg két mondatot, ami a törvény szélesebb körű körülállásával kapcsolatos lehet.
Az egyik tehát a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedések ugye, ezt a címet viseli , és mindenképpen fontos hangsúlyozni, hogy a köznevelés egy összetett, nagyon sok oldalról megvilágítható, nagyon sok területen formálható, komplex tevékenység.
Tehát itt semmiképpen nem kellene hogy elragadtassuk magunkat, hogy a közneveléssel kapcsolatos minden egyes problémát most tárgyalunk meg, minden egyes új irányt most vitatunk meg, hiszen egy nagyon lényegi kérdés, de mégiscsak a köznevelés egy lényeges szegmensének vitájára van most lehetőségünk, illetve az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatra.
A másik pedig lényegében maga a diszkriminációellenes intézkedés, hiszen oly sokszor elhangzik pedagóguskörökben is, akár jogalkotói körökben is, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a felzárkóztatás, és a konrét intézkedésekre pedig nagyon kevés idő jut, pontosabban azok kifejtésére.
Talán sokszor megelégszik a pedagógustársadalom is azzal és ezzel nem kritikával illetem, hanem tényként állapítom meg , hogy bizony több időt kell a felzárkóztatásra fordítani, biztonságosabb jogi környezetet kell ennek érdekében teremteni, de a mikéntre, arra bizony viszonylag ritkán térünk ki.
Hát, most ez a törvényjavaslat erre mindenképpen lehetőséget ad, és ahogy a miniszterhelyettes úr bevezetőjében is elhangzott, a törvényjavaslat célja az emberi erőforrás fejlesztése operatív program pluszban, valamint Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében foglalt feltételek teljesítéséhez szükséges rendelkezések megalkotása.
A javaslat a rendelkezésekben a hátrányos helyzetű tanulói csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének hatékonyabb érvényesítését szolgálja a köznevelés rendszerében, a hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített iskolai megosztását biztosító, már meglévő szabályok be nem tartása esetén pedig szankciót határoz meg.
Fölmerül ebben a helyzetben a kérdés, hogy vajon mi is a gyermekek érdeke, és hát, teljesen egyértelmű, hogy egy olyan osztályban, egy olyan iskolai közösségben, ahol túlnyomó többségben vannak a felzárkóztatásra szoruló gyerekek, nem lehet olyan hatékony munkát végezni, mert számtalan meg egy probléma kopogtat be az életből, számtalan meg egy problémát olykor a család helyett is meg kell oldani, vagyis egy nagyon összetett feladat hárul a pedagógusra, és ebben a helyzetben nyilvánvalóan fokozott odafigyelés szükségeltetik akár anyagi szempontból is, akár pedig a tevékenységhez való ráfordítás összegében is.
De fölmerülhet az a kérdés is talán, hogy akkor egy jobb képességű gyermekek vagy tanulók által alkotott iskolában vajon ez nem megye esetleg a többiek kárára. Nos, semmiképpen nem mehet, kedves képviselőtársaim, mert ha a társadalom egészét nézzük, márpedig a gyermekeinket arra kell felkészíteni, hogy felnőttként is helyt tudjanak ebben állni, szembesülnünk kell azzal, és nekik is szembesülni kell azzal, hogy nemcsak mindig az iskola óvó környezete van körülöttük, hanem bizony, van olyan a környezetükben, aki lassabban halad, több segítségre szorul, és az iskolában ezt a kultúrát is meg kell tanulni.
Ezt a tevékenységet nem lehet elkerülni, nem lehet kiküszöbölni, mert ha esetleg mégis ez történne, akkor lehet, hogy hogy is szokták mondani? egy versenyistállóból kikerülő gyerekek már majd felnőttként szembesülnek olyan problémákkal, amiket nem tudnak megoldani, nem tudnak kezelni, és ebből számtalan konfliktushelyzet alakulhat ki.
A szankcionálás megerősítésére vonatkozó elvárás tehát ahogy az előzőekben is említettem az Európai Bizottság részéről érkezett, a Bizottsággal folytatott egyeztetések során fogalmazódott meg. A minőségi oktatáshoz való hozzáférés kapcsán az európai uniós és a hazai célok egyébként nem térnek el egymástól, a hazai stratégiai szinten is rögzített célkitűzés a méltányos oktatás szervezése és az ahhoz történő hozzáférés mindenki számára.
A tervezett szabályozás értelmében tehát ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltére jelentősen a települési átlagtól. Abban az esetben, ha az általános iskolában ez az arány jelentősen, 20 százalékponttal, majd a későbbi években 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az adott településen, úgy a fenntartó felé a következő évben csökkentett összegű támogatás kerül folyósításra.
A hátrányos helyzetű tanulók egyenletes iskolai megoszlására vonatkozó követelmények a következők szerint szerepelnek a köznevelést érintő hatályos jogszabályokban. Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben az oktatás és képzés területét, azon belül pedig az elkülönítés tilalmát érintő szabályozással, tehát szó szerint az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskolai körzetében lakik, a továbbiakban a kötelező felvételt biztosító iskola.
Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzeteket úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. Ha a településen, a kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb 15 százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó, hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, a kerület egészére kiszámított aránya.
A hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, összes általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes, általános iskolába járó tanuló számával.
Ez tehát így elsőre talán lehet, hogy kicsit bonyolultan hangzik, de a cél abszolút világos, tehát hogy legyen egyenletes az a pedagógiai tevékenység, amely az adott településen működik.
(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
És ilyenkor merül fel, hogy vajon ez most melyik településeket érintheti, milyen mértékű, milyen nagyságrendű településeken találkozhatunk ezzel a problémával. Nos, az Európai Bizottsággal történő egyeztetés eredényeként a települési egység alatt az európai uniós statisztikai egységet értjük, azaz a helyi közigazgatási egységet. Az uniós statisztika szerint Magyarországon a helyi közigazgatási egység I. szintjén 174, míg II. szintjén pedig 3156 települést tartanak nyilván. A törvényjavaslat a helyi közigazgatási egység II. szintjére van figyelemmel.
A törvényjavaslat értelmében azon helyi közigazgatási egységeket kell ellenőrizni, ahol több általános iskola van ez nagyon hangsúlyos része a törvényjavaslatnak, tehát több általános iskola van , és ezen belül kell vizsgálni az arányokat, hogy egy adott iskolában fennálle a közigazgatási egységhez képest alacsonyabb arány.
Jogosan tehetik fel képviselőtársaim esetleg a kérdést, hogy most vajon ez a települések hányadrészét, nagy százalékát fogjae érinteni. Nos, a 2022. évi statisztikai adatokat alapul véve mintegy húsz fenntartót érinthet ez az arány, tehát azért olyan óriási mértéket ez talán nem fog jelenteni, mindamellett, hogy egy nagyon fontos kérdés.
A hátrányos helyzetű tanulói csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének célját szolgálná továbbá a javaslatnak a köznevelési törvény módosítását érintő része. Ez a módosítás a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók kiegyenlített arányának biztosításával összefüggő, már meglévő fenntartói feladatok pontosítására irányul. Lényege, hogy ha a fenntartók a feladatellátási hely tekintetében átszervezést hajtanak végre, ahogy ezt miniszterhelyettes úr is említette, akkor különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók egyenletes elosztására.
Ez a törvényjavaslat lényege, és azt gondolom, hogy ez mindenképpen segítség a köznevelési rendszernek, ezért javaslom képviselőtársaimnak, hogy a vita lefolytatását követően, majd a szavazás idején szíveskedjenek támogatni meggyőződésük szerint ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(15.00)