KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Hvala za besedo, gospa Predsednica! Köszönöm a szót, elnök asszony. Spoštovana gospa Predsednica, spoštovane gospe Poslanke in gospodje Poslanci, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága vitához kapcsolódó bizottságként a 2023. október 9-ei ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló T/5445. számú törvényjavaslatot. Felszólalásomban a bizottsági ülésen elhangzott véleményeket, nézeteket foglalom össze a bizottság által megbízott felszólalóként.
A törvényjavaslat a Magyarország által vállalt, az emberi erőforrás fejlesztési operatív program pluszban, valamint a Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében foglalt feltételek teljesítése érdekében fogalmazódott meg, és annak alapján alapvető célja a hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményeinek javulása, kompetenciafejlesztésük növelése.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a nemzetiségi köznevelési intézmények és az azokat látogató nemzetiségi tanulók érintettsége okán kérte a törvényjavaslat nemzetiségi napirendi pontként való tárgyalását. A törvényjavaslat ugyan nem nevesíti szövegszerűen a nemzetiségi köznevelési intézményeket, de éppen ebből következően feltételezzük, hogy annak hatálya valamennyi általános iskolára vonatkoztatható. A törvényjavaslat alapján egyértelmű, hogy hatálya területi szabályozás szintjén az uniós statisztika szerinti 2-es számmal nyilvántartott települési szintre lesz alkalmazandó, a törvényjavaslat a helyi közigazgatási egység 2-re van figyelemmel.
Azon települések kerülnek tehát ellenőrzés alá, ahol több általános iskola van, és ezeknél a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint az e jelen törvényjavaslat elfogadását követően e törvény hatálybalépésének évében jellemző volt; illetve a hatálybalépést követő évben indult tanév elején meghatározott átlagos arány a vizsgált településeken, melyekben az általános iskola működik vagy 15 százalékponttal alacsonyabb, mint az e törvény hatálybalépését követő második évben indult tanév, illetve az azt követő tanévek elején meghatározott átlagos arány az érintett településeken.
A nemzetiségi köznevelési intézményeket a törvényjavaslatban foglaltak hátrányosan érinthetik, de hátrányosan érinthetik a nemzetiségi köznevelési intézményeket látogató tanulókat, hiszen azokon a településeken, ahol több intézményben folytatnak nevelő-oktató munkát, jellemzően csak egy-egy nemzetiségi oktatást folytató intézmény van, melyekben egyes elemzések szerint alacsonyabb a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű tanulók száma, de iskoláink nem elitiskolák, csak a másság jellemzi őket.
A sajátos nevelési igényű tanulók átszervezését a törvényjavaslat értelmében a fenntartó vizsgálja, viszont a nemzetiségi köznevelési intézmények sajátossága éppen az, hogy azt a nemzetiségi nevelést-oktatást kérő és azt vállaló tanulók látogatják. Esetükben az átszervezés ennek okán nem lenne célszerű, nem is javasolt, hiszen adott esetben bármely más, nem nemzetiségi iskolában a nemzetiségi nyelv és kultúra átadására nem nyílhat lehetőség.
A nemzetiségi intézményeknél az SNI-s és a hátrányos helyzetű tanulók jelenléte ugyan lehet, hogy alacsonyabb arányú, de a sajátos helyzet miatt az azok fenntartására biztosított költségvetésből esetlegesen történő 10 százalékos elvonás, különösen a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolákban, akár működési nehézséget is okozhatna. Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága ennek okán tisztelettel kéri az előterjesztő Miniszterelnökséget, továbbá a köznevelés működését és felügyeletét ellátó minisztert, illetve a törvényhozó testületet, hogy a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési támogatási összegből a 10 százalékos elvonást a nemzetiségi köznevelési intézményekre ne terjessze ki.
A nemzetiségi származású, kettős identitású tanulók két kultúra és két nyelv hordozói. Ennek számos pozitív hozadéka van, meggyőződésem, hogy értéktöbbletet jelent az egyes egyének számára is, de minden bizonnyal a többségi társadalom számára is.
(16.50)
Egyes jellemzők alapján mégis mondhatjuk azt is, hogy önmagában hátrányos helyzetet idéz elő, ha egy általános iskolai tanulmányait folytató gyermek nemzetiségi származásából fakadóan a nemzetiségi nyelv és kultúra, illetve a magyar nyelven folyó nevelés és oktatás követelményeinek is meg kell hogy feleljen. Több munka, több iskolai óraszám, adott esetben az iskolakezdéskor akár nyelvi nehézség is fennállhat.
A nemzetiségi tanulók, ha nem anyanyelven oktató iskolatípusban tanulnak, a tantárgyaiknak vagy 50 százalékát két nyelven kell hogy elsajátítsák, de az anyanyelvet oktató iskolatípusokban is nagyobb óraszámban tanulnak. A nemzetiségi létből fakadó megfelelési vágy belső késztetése is erőteljesebb, és egyes területeken, például az anyanyelvi ismeretek szintjén a követelményrendszer is magasabb elvárást támaszt.
A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslat alapvetően éppen az esélyegyenlőség biztosítását célozza meg az iskolák között. Törekvése szegregációellenes. A nemzetiségi köznevelési intézmények ugyanakkor valamilyen szinten szegregált intézmények, hiszen egy adott nemzetiségi közösséghez tartozó tanulókat nevelnek és oktatnak bennük. A számukra biztosított pozitív diszkrimináció éppen azzal biztosít esélyegyenlőséget számukra, hogy az anyanyelvükhöz és a nemzetiségük kultúrájához is megőrizhetik kötődésüket, de a magyarországi köznevelési törvényben foglaltaknak, a Nemzeti alaptanterv és az az alapján készült kerettantervek követelményeinek is meg kell hogy tudjanak felelni.
A magyarországi nemzetiségek közül két nemzetiségi közösséget kivéve a nagyobb nemzetiségek anyanyelven oktató, kétnyelvű és anyanyelvet oktató iskolákban folytatnak nemzetiségi nevelést-oktatást, a kisebb létszámú nemzetiségek kétnyelvű iskolatípusokban, anyanyelvet oktató iskolákban vagy kiegészítő nemzetiségi nevelés keretében végzik ezt.
Az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében kiemelten fontos a roma nemzetiségi intézmények kérdése. Esetükben a legnagyobb arányú a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók száma. Ezekben az intézményekben kiemelten is fontos a jelen törvényjavaslat 1. §-ában foglaltakkal összhangban a törvénymódosítás azon célja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek arányának egyenletes eloszlása biztosított legyen. A roma tanulók között sajnálatosan magasabb a szociális hátránnyal, magatartászavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdők aránya. Erre tekintettel az irányukban tanúsított megkülönböztetett figyelemre a továbbiakban is számítunk a döntéshozók részéről.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága tegnapi ülésén megfogalmazottak alapján tehát tisztelettel kérem, hogy az előterjesztő mérlegelje azt az esetleges lehetőséget, hogy a nemzetiségi köznevelési intézmények specifikus helyzete okán a tárgyalt törvényjavaslat a nemzetiségi köznevelési intézményekre vonatkoztatottan képezzen kivételt.
Az irányunkban tanúsított eddigi jóindulatot megköszönve, további jó munkát kívánok a tisztelt Háznak. Zahvaljujem se za vašo vljudno pozornost! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Rétvári Bence tapsol.)