DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy első felszólalóként azzal kezdjem, hogy az országgyűlési frakciónk tisztelettel emlékezik 1956 hősei előtt, főt hajtunk mindazok előtt, akik életüket áldozták vagy az életüket kockáztatták Magyarország szabadságáért. Engedjék meg azt is, hogy pécsiként külön tisztelettel emlékezzek meg a mecseki láthatatlanokról, akik a legtovább őrizték a forradalom lángját, egészen november 16-áig.

Most áttérve napirend előtti felszólalásom témájára, ma az egyik legsúlyosabb hazai rendszerproblémáról, az egyik legkomolyabb kihívásról fogok beszélni: az egészséges, tiszta ivóvízhez való hozzáférésről, az ivóvízellátást biztosító rendszer drámai helyzetéről és arról, hogy a víziközmű-ágazat tulajdonképpen az összeomlás felé tart, és ennek a jeleit, ennek a megnyilvánulásait napról napra, hétről hétre láthatjuk.

Engedjenek meg néhány egészen friss példát. Békés vármegye több városában egy-két héttel ezelőtt olvashattuk, hogy sárgás, ihatatlan víz folyt a csapból, azt követően egyébként, hogy államosították a korábbi önkormányzati cégeket, és megszüntették a helyi kutat. Berettyóújfaluban lárvák voltak a vízben; itt is elszíneződött, büdös, barna volt az ivóvíz. Tatabányán a napokban leszakadt az út egy csőtörés miatt. De a legdrámaibb a helyzet messze Szigetváron, ahol lassan másfél éve ihatatlan a csapvíz. Itt az állami szolgáltató területén egy állami beruházást követően, múlt év nyarán állt elő ez a helyzet, és azóta a kormány nem volt képes orvosolni ezt a problémát. Ez a drámai helyzet Szigetváron több mint kétezer embert érint, azóta ezeknek az embereknek, családoknak lajtos kocsiból kell venniük az ivóvizet.

Én többször próbáltam különböző fórumokon felhívni erre a figyelmet, itt az Országgyűlésben is írásbeli kérdések formájában. Mikor nyáron a sokadik alkalommal beszéltem erről a helyszínen, akkor egy nappal később a víziközművekért felelős államtitkár tett egy nagyon világos vállalást, hogy tíz hét alatt fölszámolják ezt a problémát. A határidő szeptember végén lejárt, azóta sem tudták megoldani a helyzetet, azóta sem mondanak semmi érdemi információt egyébként Szigetvár lakosságának, a Szigetvár nyugati részén élő több ezer embernek.

Én azt gondolom, hogy Lantos Csaba miniszter és a minisztériuma cserben hagyta a szigetváriakat; egyszerűen tűrhetetlen, hogy másfél év alatt nem tudják orvosolni ezt a problémát, és az is látható, hogy a minisztérium és az államtitkárság semmi érdemi választ nem tudott arra adni, hogy a legfontosabb közszolgáltatás, az ivóvízellátás és a vízkincsünk, a vízbázisaink védelme Magyarországon megoldott legyen.

A probléma pedig egyáltalán nem ismeretlen, nem lehet ismeretlen önök előtt, hiszen évről évre a szakma és az önkormányzati szövetségek erre fölhívják a figyelmet. 2017-ben a Megyei Jogú Városok Szövetsége úgy fogalmazott, hogy válságos a víziközmű-ágazat helyzete. Azóta viszont semmiféle érdemi elmozdulást nem látunk.

Én 2018-ban második parlamenti felszólalásomban erről beszéltem, erről kérdeztem önöket, és azóta kizárólag olyan megnyilvánulásokat hallunk a kormány részéről, hogy átfogó stratégiát készítenek és megoldási programokon dolgoznak. Pontosan így nyilatkozott a napokban egyébként a felelős államtitkár.

Eközben láthatjuk, hogy ugyanúgy, ahogy az idei évi költségvetésben, a jövő évi költségvetésben sem szerepelnek azok a százmilliárdok, amelyekre szükség lenne, hogy a víziközmű-szolgáltatás összeomlását meg lehessen állítani.

Levélben fordultam a megyei jogú városok polgármestereihez és a legfontosabb önkormányzati szövetségek vezetőihez, és kértem őket arra, hogy úgy, ahogy az elmúlt években, most is határozottan hívják fel a kormány figyelmét arra, hogy cselekedni kell, hiszen veszélyben van Magyarországon az ivóvízellátás biztonsága.

Én azt gondolom, hogy a legfontosabb lépés, hogy a jövő évi költségvetést módosítani kell. Mértékadó kalkulációk szerint jövőre 400 milliárd forintot kell elkölteni a karbantartási és pótlási munkákra ahhoz, hogy ez a probléma, ez az összeomlás ne gyorsuljon fel. Tehát ez egy minimális költség vagy költés. Egyelőre 50 milliárd forintot látunk, és még az sem biztos, még az érintettek sem tudják, hogy azt mire tervezték be.

Egyértelmű elvárás, hogy el kell törölni a közműadót. Az állami és az önkormányzati cégeknek is meg kell adni a támogatást, teljesítenie kell a kormánynak azokat az ígéreteket, amiket az önkormányzati vezetők felé megfogalmaztak. Nagyon fontos, hogy nemzeti kézben kell tartani a legfontosabb infrastruktúrát, ezért kérem is a választ államtitkár asszonytól, hogy ezt meg tudjáke erősíteni. Mi azt gondoljuk, hogy egyébként nemcsak hogy nemzeti, hanem alapvetően önkormányzati kézben kell tartani ezt a szolgáltatást.

Sok dologban nem értek egyet Debrecen fideszes polgármesterével, de abban igen, hogy a víziközmű-szolgáltatás olyan stratégiai ágazat, amit nem adhat ki a kezéből az önkormányzat. Így fogalmazott Papp polgármester úr.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Ebben a kérdésben, az ivóvízellátás és a vízbázisaink védelmének a kérdésében nem lehet tovább hátrálni. Nagyon kérem tisztelt államtitkár asszonyt, miután négy-öt alkalommal váltottunk írásbeli kérdést-választ, hogy itt és most adjon egy világos választ a Szigetvár nyugati részén élő több ezer embernek, hogy mikor lesz megfelelő az ivóvíz, és kérem, adjon választ arra, hogy mikor kezdi meg valóban a cselekvést a kormány annak érdekében, hogy Magyarországon az ivóvízellátás biztosítható legyen. Köszönöm, elnök úr.