DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ezt már a legutóbbi alkalommal is jeleztem, hogy nem túl megnyugtató és talán nem is annyira hiteles, hogyha önök, a Demokratikus Koalíció energiaárakról és rezsiárakról, rezsicsökkentésről beszél.
Azért nem tartom ezt túl hitelesnek, mert az önök pártelnöke úgy fogalmazott, hogy ez egy hülyeség, sőt 2014-ben azt mondta, hogy „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.”
Ezt követően folytatódott ez a rezsicsökkentéssel kapcsolatos baloldali politika, hiszen a 2022-es miniszterelnök-jelöltjük is nagyon sokszor kritizálta ezt az intézményt. Egy alkalommal úgy vélekedett, hogy ahhoz, hogy fenntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, igenis érezni kell az energiaár-növekedést. Önök pedig úgy fogalmaztak annak idején, hogy nem lesz gázáremelés, ehhez képest 15-ször tizenötször! emelték az energiaárakat, sőt külföldi kézbe adták az energiavállalatokat, azokat az energiavállalatokat, amelyek utána természetesen azonnal a magyar emberekre hárították a költségeiket. Nagyon-nagyon szomorú, hogy egy magyar család a keresetének 35-40 százalékát kellett hogy rezsire költse, ez a mutató ma egy számjegyű hazánkban.
2010 előtt, a baloldali kormányok alatt a magyar emberek Európa legdrágább energiaárait fizették, miközben leépítették a családtámogatásokat, elvettek egyhavi bért és nyugdíjat, megemelték az alapvető élelmiszerek áfáját és a személyi jövedelemadót, eladósították és a csőd szélére sodorták az országot, miközben 12 százalékos volt a munkanélküliség. Ami külön szomorú, hogy a legnehezebb helyzetben élő családok sínylették meg ezt a legjobban, ők érezték meg a legjobban az akkori kormány rossz döntéseit.
Gyakorlatilag ezt úgy lehet összefoglalni, hogy forráskivonás, leépítés, bezárás, privatizáció. 190 állami céget adtak el, köztük a gáztárolókat és az erőműveket. Azt gondolom, hogy ha ez így maradt volna, akkor bizony ebben az energiahelyzetben nagyon-nagyon nehéz lenne magyar energiaellátást biztosítani, de szerencsére ezt 2010 után mi rendbe tettük.
Itt a gázár és az áram ára az, ami felmerült. Itt azért elég objektíven nézve, az Eurostat adatai szerint is Magyarországon a legolcsóbb az áram az egész Európai Unióban. Az áram esetében a hazai árnak több mint kétszeresét fizetik Pozsonyban, Helsinkiben, Ljubljanában, Stockholmban, Madridban, Luxemburgban, Lisszabonban, Varsóban, Vilniusban, Athénban, Tallinnban és Párizsban is, háromszorosát Bécsben, Amszterdamban, Rigában, Brüsszelben, Koppenhágában, Prágában és Rómában, négyszeresét pedig Berlinben és Dublinban. Földgáz esetén a hazai árnak több mint dupláját fizetik Pozsonyban, Bukarestben, Varsóban és Szófiában, négyszeresét Ljubljanában, Prágában és Bécsben, és tízszeresét pedig Stockholmban.
2013 óta mi fenntartjuk a rezsicsökkentésnek az intézményét; Magyarországon az elmúlt rezsiévben áram esetében a fogyasztási helyek 79, gáz esetében 86 százaléka maradt a védett sávhatár alatt. Mindeközben Brüsszel folyamatosan támadja a rezsicsökkentésnek az intézményét, sőt az Európai Parlament szeptemberi strasbourgi ülésén a baloldali képviselők megszavazták, hogy a rezsicsökkentést mi ne tudjuk itt, Magyarországon fenntartani.
Úgyhogy arra kérem a képviselő urat, hogy ha valóban (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) foglalkoznak a magyar emberek érdekeivel, akkor ezt Brüsszelben is fejezzék ki. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)