TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A jövedéki adóról tudjuk, hogy egy uniós szinten harmonizált adónem, ami többek között abban mutatkozik meg, hogy a tagállami jövedékiadó-mértékeknek el kell érniük legalább az Európai Unió által meghatározott adóminimumokat. A legtöbb országban  ez egyébként több mint húsz országot jelent  ezt a minimumértéket nemhogy eléri, hanem meg is haladja a jövedékiadó-szint.

Ezzel szemben a magyar adómérték már évek óta az adóminimum alatt volt, sőt jelenleg is az alatt van, a kormány ugyanis az energiaválság szempontjából legkritikusabb időszakban az Európai Bizottság ilyen irányú elvárását nem hajtotta végre, és kiállt amellett, hogy nem emel jövedéki adót. Az Európai Bizottság pedig már követelte ezt Magyarországtól, de a magyar kormány, kockáztatva a kötelezettségszegési eljárás megindítását, alacsony szinten tartotta a jövedéki adó mértékét éveken keresztül. Az év elejére azonban elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már nem volt fenntartható ez az állapot, és a szankciók elkerülése érdekében lépnünk kellett. Ez a lépés azt jelentette, hogy 2023. január 1-jétől vezettük volna be a magasabb adómértékeket, de derogációt kértünk az Európai Bizottságtól, ami eredetileg hat hónapra szólt. Mi ezt a derogációt, megkockáztatva…  egy évig tartottuk fenn, egészen az év végéig.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ehhez azonban szükség volt jogszabályokban rögzíteni és vállalni az adóminimumok meghatározott határidőn belüli elérését. Az adóminimumok eléréséhez az előző év október 1-jei árfolyamot kellett figyelembe venni, amely 2023 elején a 2022. októberi árfolyam volt; más nem is lehetett. Így tehát sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság nem szankcionált, és sikerült elérnünk, hogy egy teljes évig nem történt meg az adóemelés. De cserébe törvényben kellett vállalni, hogy 2024. január 1-jén megemeljük az adószintet.

Mindebből pedig az következik, hogy az ön állításával ellentétben nemhogy több, hanem éppen lényegesen kevesebb adót szedett be és szed be a mai napig is a magyar kormány, nem teljesítve az Európai Bizottság minimális elvárását sem.

Azt is ki kell emelni, hogy uniós összehasonlításban még így is az egyik legkevesebb jövedéki adót kivető ország vagyunk, hiszen ma még az adószint alatt vagyunk, és január 1-jétől lépünk efölé. De az üzemanyagok árának tekintetében Magyarország még így is az európai uniós ranglista közepén, inkább első felében tartózkodik.

Hangsúlyozom, hogy a magyar kormány több döntést hozott az Országgyűléssel egyetemben a válságos időben azért, hogy az üzemanyagárat fenn tudjuk tartani, alacsonyan tudjuk tartani. Ez az összeg 480 forint volt, amit az Országgyűlés megszavazott, de az önök pártja nem szavazta meg ezt az előterjesztést, amikor segíthettek volna az embereken.

S az is természetes önöktől, hogy amikor a kereskedelmi adót el akarják törölni, akkor adót csökkentenek vagy törölnek el; csak nem mindegy, hogy mikor. Önök ezt ellenzékben teszik. Amikor kormányon voltak, adót emeltek, és adókat vezettek be.

Kérem, fogadja el a kormány adópolitikáját, mert az teljes mértékben a magyar embereket szolálja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)