SZABÓ REBEKA (Párbeszéd): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban biztosan egyetértünk, hogy alapvetően fontos az országunk biztonsága. Csak mi, zöldek nem pont azt értjük biztonság alatt, mint önök. Úgy gondoljuk, hogy a biztonság központi eleme a környezeti biztonság is, így például a klímaadaptáció, a vízkészleteink megőrzése vagy éppen a nukleáris biztonság.
A Párbeszéd-Zöldek szerint az atomenergia súlyos környezeti kárral járó, mérhetetlenül drága, bizonytalan megtérülésű és nagyon veszélyes energiaforrás. Ugyanakkor abban azért egyet kellene mindannyiunknak érteni, hogy ha már sor kerül az alkalmazására, akkor a biztonsági szempontoknak elsődlegesnek kéne lenniük. Ezért is tartjuk megdöbbentőnek, hogy a kormány a Paks II. beruházás érdekében éppen az engedélyezési szabályok jelentős lazítására készül.
A kormány frusztrációja persze érthető; 2014-ben állapodtak meg a paksi bővítésről, de kilenc év alatt az alapozásig sem jutottak el, elsősorban azért, mert a Roszatom nem volt képes engedélyezésre alkalmas terveket benyújtani, amit a kormány eddig igyekezett különféle trükkökkel elleplezni. Azonban ez a mostani lépésük vagyis az engedélyeztetés kockázatos felgyorsítása és az Országos Atomenergia Hivatal ellenőrző funkcióinak súlyos gyengítése minden képzeletet alulmúl.
Ugyanis az atomenergiáról szóló törvény társadalmi vitára bocsátott módosítása szerint az engedélyeztetési folyamatban önök létrehozzák a „bejelentés-tudomásulvételi eljárást” és az „eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárást”. Ezek célja a 2. és 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártását, beszerzését érintő bejelentés tudomásulvétele és az eltérésbejelentés tudomásulvétele. Ez azt jelenti, hogy amit az Országos Atomenergia Hivatal eddig érdemben vizsgált, és jóváhagyott vagy elutasított, azt mostantól csak tudomásul venni lesz joga, a kérelmező által beadott dokumentáció alapján; méghozzá példátlanul rövid, a szokásos 40-től 150 napig terjedő helyett 15 napos határidővel, hosszabbítási és hiánypótlási lehetőség nélkül.
Ennek gyakorlatilag az a következménye, hogy az OAH vagy felteszi a kezét, és tudomásul veszi, amit a Roszatom elé tol, vagy egyértelmű nemet mond, ha van hozzá mersze. De ugye, eddig azt láttuk, hogy nem volt, mert a szakmai kontroll a projektben eddig is a nyílt konfliktus helyett egyfajta időhúzásra játszott. Erre most nem lesz lehetősége.
Tehát gyakorlatilag az lesz, hogy a Roszatom fogja majd eldönteni Magyarországon, hogy mekkora nukleáris kockázat vállalható Paks II. nem megfelelő minőségű megoldásával. A Párbeszéd-Zöldekben azt gondoljuk, hogy ez egyszerűen hajmeresztő. Ezért kérdezem most akkor önt, államtitkár asszony, hogy mit gondol erről, önök szerint hazánk érdekee ez a fajta lazítása a nukleáris engedélyeztetésnek. Nem tartjáke kockázatosnak, hogy gyakorlatilag a Roszatom fog a nukleáris biztonsági kérdésekben diktálni? (Taps a Párbeszéd soraiban.)