NAGY BÁLINT építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A közlekedés az egyik legfontosabb szakmapolitika, amelyre a mindenkori kormánynak a rendelkezésre álló erőforrások egy jelentős hányadát kell fordítani, ugyanis a társadalmi és gazdasági szempontok is ezt indokolják. A vasúti közlekedést ezen a rendszeren belül kell értelmezni.
Abban talán egyetérthetünk, hogy a vasútnak van jövője, ráadásul ígéretes jövője az európai közlekedési rendszerben. Ezt indokolják zöldszempontok, indokolja a vasúti közlekedés biztonsága, illetve az, hogy a közúton óriási terheléssel kell már most is számolni szerte Európában. Éppen ezért a kormány arra kérte fel az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy készítsen előterjesztést a magyar vasút jövőjéről, megvizsgálva a pályát, a járműállományt, a lehetőségeket, a veszélyeket és minden kitörési pontot. Arról tudom tájékoztatni, hogy az előterjesztést ezen a héten fogja tárgyalni a kormány, és őszintén remélem, hogy az ebből következő döntésről mihamarabb beszámolhatunk.
Azt azért fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2010 óta a polgári kormány 2000 milliárd forintot költött a vasút fejlesztésére. Azt gondolom, hogy ez óriási összeg, és bármelyik másik szakmapolitika örülne, ha évente 180-200 milliárd forint menne fejlesztésre, ugyanis a vasútra a kormány 2010 óta évente nagyságrendileg ennyit költött. 6760 kilométer hosszú vágányhálózaton folyik jelenleg a közszolgáltatás, ebből az elmúlt húsz évben 1500 kilométer fel lett újítva. Ebbe a 2000 milliárd forintba pályafelújítás mellett újjármű-beszerzés és felújítás is beletartozik, illetve 217 darab peron, 141 darab állomás és 84 102 méternyi zajvédő fal, valamint 6842 darab P+R parkoló megújítására és megépítésére került sor.
A legnagyobb megvalósult projektek között tartható számon a Püspökladány-Ebes, a Rákos-Gödöllő, illetve a Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy szakasz rekonstrukciója is. Jelenleg is több vasúti beruházás van folyamatban, ahogy azt az előző válaszomban is már említettem, több száz milliárd forint értékben; ennek egyik fontos eleme a Békéscsaba-Lőkösháza vasúti szakasz építése, amely beruházás nagyjából 80 vágánykilométernyi fejlesztést tud megvalósítani. A kormány pedig nemrégiben döntött a Debrecen-Balmazújváros közötti 35 kilométeres szakaszpálya villamosításáról is.
Ami a gördülőállományt illeti: 352 új mozdony, motorvonat és IC-kocsi került beszerzésre, több mint 571 milliárd forint értékben az elmúlt 12 évben. Ennek részeként valósult meg 92 darab IC+ személykocsi hazai legyártása, összesen 53,8 milliárd forint értékben.
Tehát az a felvetés, hogy a kormány nem fordít költségvetési forrást a vasútra, az egész egyszerűen nem igaz. Az, hogy ön ezt alig látja vagy legalábbis nehezen észrevehetőnek tartja, arra vezethető vissza, hogy a vasút az elmúlt 50-60 évben mostohagyereknek számított. Éppen ezen a szemléleten változtatva készíttette elő a kormány azt a tízéves vasútfejlesztési koncepciót, ami most a héten fog ahogy már említettem a kormány elé kerülni, valamint éppen ezért vezettük be idén május elejétől az ország- és vármegyebérletet, amiből mostanáig már több mint 2,7 milliót vásároltak.
Feladat tehát van bőven, de a terveink is megvannak hozzá. Köszönöm szépen, hogy meghallgatott. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)