DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Rövid ideig szeretném még igénybe venni a tisztelt Ház idejét, ugyanis a törvényjavaslat egyik részével, rendelkezésével kapcsolatban néhány civil szervezet, illetőleg országgyűlési képviselő levelet intézett az Igazságügyi Minisztériumhoz, tudomásom szerint az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságához is, és szeretnék erről a témáról beszélni, mégpedig az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról van szó.
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával a törvényjavaslat szerint megteremtésre kerül annak lehetősége, hogy a házasságkötési szándékot a nagykorú magyar állampolgár házasulók az anyakönyvvezető előtt elektronikus azonosítást követően elektronikus úton is bejelenthessék. Ezzel mentesülhetnek a házasulók a kötelező közös megjelenés adminisztratív terhe alól. A hozzánk eljutott vélemény vagy észrevétel szerint az elektronikus szándékbejelentés lehetőségét a törvényjavaslat kizárólag a házasságkötésre vonatkozóan teremti meg, ezáltal a véleményezők szerint a jogalkotó különbséget tesz a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése között.
Nos, tisztelt Ház, az Igazságügyi Minisztérium mint az előterjesztő kormány képviselője megvizsgálta ezt a kérdést, és az alábbiakról szeretném tájékoztatni önöket. Az Alaptörvényből következően az állam védi a házasság intézményét. Álláspontunk szerint az állam intézményvédelmi kötelezettségéből fakadóan lehetősége van a jogalkotónak arra, hogy a házasságra vonatkozóan olyan szabályokat alakítson ki, amelyek ösztönzőleg hatnak, és egyúttal megkönnyítik a házassági szándék bejelentését. A bejegyzett élettársi viszony kapcsán jelezzük, hogy az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága következetes gyakorlata szerint a jogalkotónak lehetősége van arra, ahol ez indokolt, hogy a házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozóan eltérő szabályokat állapítson meg.
(18.40)
Nem kizárt az sem, hogy a jogalkotó a házasság, illetve a család védettségi szintjét előnyök nyújtásával tovább emelje. Az Alaptörvény XV. cikke az azonos szabályozási körbe tartozó, összehasonlítható helyzetben lévő személyek, csoportok közötti önkényes különbségtételt tiltja. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint tehát például az eljárási szabályok különbsége és az Alaptörvény XV. cikke között nincs alkotmányossági összefüggés, a különböző jogintézményekre, jelen esetben a házasságra és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó rendelkezések közötti különbség esetében nem merül fel a hátrányos megkülönböztetés kérdése.
Tisztelt Ház! Tehát ezek után továbbra is kérem önöket, hogy az Országgyűlés fogadja el az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)