DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy az előttünk fekvő javaslatot a KDNP frakciója támogatja természetesen. Több szempontból támogatjuk, hiszen egyrészt a Magyar Honvédségnek minden ilyen külföldi misszió igen-igen hasznos és jó a tapasztalatszerzésre. Más kultúrákat, harceljárásokat is megismernek, békefenntartásban vesznek részt, tehát a térség stabilitását ilyen módon jelentős mértékben tudjuk segíteni.
Azt hiszem, hogy a szubszaharai térségről mindenki tudja, hogy egy érzékeny régió, miniszter úr erről beszélt, sérülékeny régió, és valóban mi is úgy látjuk, hogy minden olyan döntést, amit a kormány meghoz, és szándékot, amit végre akar hajtani, ami a migrációval és a terrorizmussal szemben való fellépést erősíti, azt mi mindig is támogattuk és támogatni is fogjuk a jövőben. Magyarországnak ez az érdeke, Magyarország biztonságát ez szolgálja igazából. És valóban, ha egy térségben sérülékeny viszonyok alakulnak ki, akkor oda kell menni, és ott kell segíteni.
Amit Arató Gergely képviselőtársam mondott, nagy érdeklődéssel figyeltem szintén, de amikor azt a kritikát fogalmazta meg, hogy bizonyos gazdasági érdekeket védenek a magyar katonák majd Csádban hát, azt javaslom, kedves képviselő úr, tanulmányozza az összes külföldi missziót, ami eddig megtörtént katonai értelemben. Bosznia-Hercegovinától Koszovón át Irakig mindenhol gazdasági érdekeket is védtek. Sőt, jelentkeztek különböző amerikai, francia, brit és egyéb más, német cégek is, hogy éppen a helyreállításban, az újjáépítésben milyen módon vesznek részt. Ez nem idegen ettől, sőt a helyieknek is ez az érdeke, hiszen minél előbb visszaállhat az élet a normális kerékvágásba. És az, hogy az agrárium, a mezőgazdaság területén is segít a magyar kormány, az, hogy a társadalom stabilitásában is segít, és különböző gazdasági kérdésekben is segít Csádnak, szerintem a csádiak érdeke is, a térség érdeke is, és ha ebben magyar érdek is megmutatkozik, az miért lenne káros. Szerintem az a helyes, ha ebben megmutatkozik magyar érdek is. Tehát ez nem idegen, a világ már csak így működik, úgyhogy ezért is támogatjuk a részvételt.
(11.20)
Ráadásul a kormánynak van egy 2019-ben elfogadott Afrika-stratégiája, ebbe is beleilleszkedik ez a szerepvállalás. Ez egy komplex nemzeti szerepvállalás lesz, ahogy a miniszter úr erről szólt.
Azt mindenképpen látjuk egyébként, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma már olyan világban élünk, amire utaltam a napirend előtti felszólalásomban, hogy ha csak elmegyünk Nyugat-Európába, mit látunk: no-go zónákat, a migráció, az illegális tömeges migráció hatására rendkívül rossz közbiztonsági állapotokat. Látjuk a mostani, Izraelt ért terrortámadás esetén, hogy milyen mértékű szimpátiatüntetések voltak a Hamász mellett.
Ez évekkel korábban elképzelhetetlen lett volna Nyugat-Európában. Ma már itt tartunk, néhány év leforgása alatt itt tartunk. Több tízmillió illegális migráns érkezett Nyugat-Európa számos országába. Hála istennek, a magyar kormány a határkerítést megépítette, és mindent megtesz az illegális, tömeges migráció megállítására és visszafordítása érdekében. Reméljük, hogy előbb-utóbb a józan ész felülkerekedik majd Brüsszelben is, és elfogadják a mi álláspontunkat, és követik ezt az álláspontot, bár most sok remény erre nem látszik egyelőre.
Viszont azt mindenképpen elmondanám, tisztelt képviselőtársaim, hogy amikor itt, a Kárpát-medencében az őseink veszélyt éreztek, akkor mindig minden faluban, minden településen meghúzatták a harangot, mondhatnánk úgy, hogy a vészharangot. Esztergomban néhány napja már az eddigi négy harang helyett hat harang hangja szól. Ez a plusz kettő harang Németországból érkezett, tisztelt képviselőtársaim, ahol lebontották a templomot. Azért ez önmagában, gondoljanak bele, elárul sok mindent, hogy Németország hol tart ma a keresztény Európában, hogy adja fel önmagát, hogy adja fel Nyugat-Európa, az európai civilizáció önmagát.
Többek között látható, és láttuk már ezt a történelem folyamán, hogy különböző civilizációk az önfeladás útját járva hová jutnak. Nagyon hasonló tüneteket látunk sajnos Nyugat-Európa-szerte. Magyarország ebben is igyekszik példát mutatni. Már csak a kereszténység védelme érdekében vagy a zsidó-keresztény kultúra védelme érdekében, ha már az izraeli támadást is említettem az elején, szerintem mindent meg kell tennünk, és erőnkhöz mérten szerepet kell vállalnunk. Örülök annak, hogy a Magyar Honvédség képes erre.
Ha a Magyar Honvédség leépítéséről és legyengítéséről beszélt Arató Gergely, akkor azért én utalnék az önök időszakára. Hát, ha valakik nem sokat tettek a Magyar Honvédség megerősítéséért, az pont önök. Emlékeztetek arra, hogy 17 tartalékos katonája volt a Magyar Honvédségnek 2010-ben, amikor átvettük a kormányzás lehetőségét. Ezzel nem nagyon lehet, hogy mondjam, mellet döngetni, nem beszélve arról, hogy az önök miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc 77 darab T-72-es felújított harckocsit ajándékozott Afganisztánba meg Irakba.
Tehát az az igazság, hogy önök azért nagyon sok mindent tettek, hogy a Magyar Honvédség 2010-re szinte teljesen leépült. Ezzel szemben az elmúlt évek munkájának köszönhetően valóban komoly fejlődésen… (Dr. Harangozó Tamás: 2015-re!) Tizenötre? (Dr. Harangozó Tamás: 2015-re!) Igen, igen, köszönjük szépen a kiegészítést… 2010-re. Tehát a Magyar Honvédség fejlesztése elindult.
Én örülök annak mint volt honvédelmi miniszter, hogy a miniszter úr viszi tovább ezt a zászlót, és tényleg tetten érhető a technikai korszerűsítés és a fejlesztések tömkelege. Soha ennyi fejlesztés nem történt a Magyar Honvédségben, és a tartalékos rendszer is bővült, területvédelmi elven lett újjászervezve. Szerintem fontos dolog, hogy meg tudjuk mutatni a világnak, hogy igenis képesek vagyunk még a csádi térségben is 200 katonával a békét szolgálni, és ezt a valódi missziót ellátni. Úgyhogy mi messzemenőkig támogatjuk, meg is fogjuk szavazni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)