DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen, bocsánat a bekiabálásért, csak pontosítani szerettem volna az objektív történelmi hűség kedvéért, hogy a Magyar Honvédség a mélypontját ’15-ben érte el. Az tény és való, hogy 2015 óta az első ötévnyi mélyrepülés után az Orbán-kormány úgy döntött, hogy érdemben elkezdi fejleszteni a honvédséget, de a mélypont mind költségvetésben, mind képességben teljesen egyértelműen akkor állt be. Ez, mondjuk, nem szépíti az előtte lévő évek történéseit sem, de így tisztességes, és így objektív.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló H/5650. számú határozati javaslat egy teljesen új külföldi katonai művelet megindítására adna felhatalmazást a továbbiak szerint: honos alkotmányos alap az Alaptörvény 47. cikke (2) bekezdése szerint, nemzetközi jogi alap a Csádi Köztársaság elnökének 2023. szeptember 19-ei meghívólevele, a létszám 200 fő, váltásidőszakban legfeljebb 400 fő, feladat a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazása, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása. Ami érdekes, hogy a felhatalmazás a továbbiakban kiterjed nemcsak az állomásozásra, hanem szükség szerint az alkalmazásra is kiterjed, tehát harci cselekményekben való részvételre.
A nemzetközi jogi mandátum vagy állami meghívás esetén a hozzájárulás kiterjed a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. feladatainak támogatására vonatkozó, a Csádi Köztársasággal határos államok területén az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásának érdekében végzendő katonai feladatokra is, időbeni terjedelem 2025. december 31.
A kért felhatalmazás, tisztelt Ház, teljesen eltér az elmúlt 30 év hasonló kezdeményezéseitől. Ezúttal a Magyar Honvédség nem egy nemzetközi koalíció részeként, nem az ENSZ, a NATO vagy az EU műveletében, hanem teljesen önállóan vágna bele egy katonai műveletbe.
A Száhel-övezet kétségtelenül jelentős hatással van Európa, így Magyarország biztonsági környezetére is. Emiatt az övezetben való nemzetközi vagy európai szerepvállalásban való részvétel szolgálja Magyarország biztonsági érdekeit. Az előterjesztés azonban semmilyen magyarázattal nem szolgál arra, hogy kiterjedt nemzetközi katonai művelet hiányában a teljességgel általános megfogalmazásokon túl pontosan milyen célokra is szolgálna a Magyar Honvédség önálló katonai művelete.
A Magyar Nemzet már múlt héten cikkezett a tervezett csádi katonai szerepvállalásról. A művelet konkrét célja és háttere azonban nem világos a Honvédelmi Minisztérium kommunikációjából sem. Az azonban kiderült a cikkből, hogy a műveletet nem a térségben aktív francia erőkkel együttműködésben tervezik. Idézem, a tárcavezető szavaiból az tűnik ki, hogy „a magyar kontingens önállóan fog tevékenykedni, az országban vannak ugyan francia csapatok, de a jelenlegi állás szerint nem fognak velük közös műveletet folytatni”. Nem ismert a Csádi Köztársaság elnökének meghívólevele. A kért felhatalmazás azért is kifejezetten szokatlan, mert hangsúlyosan jelenik meg benne a magyar gazdasági szerepvállalás. Ez ráadásul magán-, illetve állami szereplők részvételét jelenti.
A kontingensnek kifejezett feladatául szabja a javaslat a magyar érdekeltségek oltalmazását. Hasonló indok egykori gyarmattartó országok vagy az adott államban jelentős tőkeexportot végrehajtó államok esetében szokott lenni. Kérdés, hogy milyen magyar érdekek vannak Csádban, amelyeket a magyar katonák életének kockáztatásával kell védelmezni.
A tervezett katonai művelet a Magyar Honvédség létszámához mérten kifejezetten jelentős, a 200 fős kontingens állomásoztatása Koszovó után jelenleg a Magyar Honvédség legjelentősebb külföldi jelenlétét eredményezné. A felhatalmazás kifejezetten rögzíti, hogy a kontingens szükség szerint alkalmazásra is kerülhet. Ez a harci cselekményekben történő aktív részvételt jelenti.
Az alábbi kérdéseket szerintünk mindenképpen tisztázni kell, mielőtt arról tudnánk beszélni, hogy támogathatóe, vagy nem. Miniszter Úr! A Csádi Köztársaság elnöke meghívólevelének tartalma. Csád lakossága és politikai vezetése részéről az akció fogadtatása. A NATO-szövetséges országok álláspontja, különösen a térségben aktív francia hozzáállás. A katonai művelet céljainak pontos tisztázása. Milyen magyar és magánszereplők érdekeltségeit kellene védelmezniük a mi magyar katonáinknak?
A Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban a mi megítélésünk szerint meg kell követelni a tervezett művelet és az abban részt vevő magyar katonákat fenyegető biztonsági kockázatok részletes bemutatását. Ezt a Honvédelmi Bizottság zárt ülésén meg lehet tenni. Hogyha valóban vannak érdemi információik, terveik és javaslataik, amelyek ezt a missziót megalapozzák, akkor jöjjenek be a Honvédelmi Bizottság zárt ülésére, és mutassák be nekünk azt. Anélkül biztos, hogy látatlanban egy ilyen határozati javaslatot megszavazni és a mi katonáink életével való rendelkezést politikusra rábízni nem lehet. Ez a javaslat erre teljesen alkalmatlan.
(11.30)
Miután Afrikáról beszélünk, és miután Csádról beszélünk, és miután vannak tapasztalatok vagy legalábbis hírek arról, hogy az eddigi afrikai misszióban hogyan sikerült például a katonáinknak az egészségi állapotára vigyáznia a Magyar Honvédségnek, csak úgy halkan jegyzem meg, ha az ember végiggondolja, hogy Magyarország kétszáz fővel hogyan fog Csádban egyedül egy saját tábort, műveleti központot, egyébként magát a feladatot végrehajtani. Ezekről szeretnénk látni valamilyen tervet, mert első ránézésre elég meredeknek és kivitelezhetetlennek tűnik, de hátha meg lehet minket győzni arról, hogy nem így van.
Az pedig, engedjék meg, hogy némi kétséggel töltsön el minket, hogy egy kétszáz fős magyar kontingens érdemben bármit befolyásolni tud Csádban, no pláne bármilyen migránsáradatot, ha szükséges, akkor meg tud állítani. Ugye, ez a vicc kategória, tisztelt képviselőtársaim?! Tehát tényleg jó lenne tudni, hogy egy kétszáz fős kontingens pontosan miért fogja kockáztatni az életét Csádban. Érdemes azt tisztázni, hogy nem valami magáncégek, magánemberek, magánbefektetések vagy érdekek házi biztonsági őrét fogjuk csinálni a magyar katonákból, és ezért kockáztatni az ő életüket.
Végezetül, amit tényleg jogilag is tisztázni kell, én még ilyet ugyan nem láttam, de lehet, hogy csak azért, mert nem vagyok kellően tapasztalt, de egy olyan általános felhatalmazást, hogy egy Csádban állomásozó kontingens, ahol az előterjesztés meg a hozzá fűzött kommentárok szerint is a térségben viszonylagos rend van, csak terrorizmussal meg állandó felkeléssel kell számolni, de a többiekhez képest viszonylagos, félig-meddig rend van az országban… ez nem mondható el az őt körülvevő országok talán egyikéről sem, és mi, önök arra készülnek, hogy egy általános felhatalmazást adjanak arra, hogy bármelyik szomszédos országban a mi katonáink harci cselekményekben vegyenek részt. Ennek sem a nemzetközi jogi részét, sem a praktikus katonai részét, sem a magyar katonák életének a felesleges kockáztatása elkerülését ebből az előterjesztésből nem látjuk.
Summa summarum, én arra kérném a miniszter urat, hogy vagy itt válaszoljon, vagy ha olyanok és elvileg olyanok a feltett kérdéseimre adott válaszok, hogy nem bírja el a plenáris ülés formáját, akkor a Honvédelmi Bizottság zárt ülésén legalább tegyenek kísérletet arra, hogy megmutassák, bemutassák, hogy ez a misszió pontosan miről is szólna, és hogyan garantálják nekünk ez a legfontosabb a kiküldendő katonáink egészségét, oltásait, biztonságát, elhelyezését, és azt, hogy ne essenek teljesen fölöslegesen semmilyen módon áldozatul. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.