NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor karhatalma lesz a Magyar Honvédség a kormány előterjesztése szerint, amin most jókat mosolyognak a kormánypárti képviselők, pedig már jelenleg is afrikaiakat képeznek lövészetre a magyar honvédek a Szahara déli részében lévő Maliban. Jövőre tehát Csádba is küldene a kormány már egyenesen kétszáz katonát, a szerepvállalás költségét pedig titkosítja a kormány, amivel szemben egy módosító javaslatot is benyújtottam. Eközben Pintér Sándor és Rétvári Bence azt magyarázza a határt védő rendőreinknek, hogyan vonuljanak vissza, fülüket-farkukat behúzva, ha fegyverropogást észlelnek.
A magyar kormány Afrikát a lehetőségek kontinensének nevezte, és a kaszinókoncessziókon milliárdossá vált honvédelmi miniszter az elsivatagosodó Csádba ömlesztené a támogatásokat, többek közt orvosi missziók és mezőgazdasági fejlesztések formájában, melyekre szintén itthon volna szükség, hiszen például Matolcsy György nyilatkozata szerint a magyar élelmiszeripar a második legkevésbé versenyképes az EU-ban Bulgária után.
Csádban 2021 áprilisában meggyilkolták (0159) a 30 éven át hatalmon lévő államfőt, Idriss Déby Itnót, a hatalmat átvevő hadsereg másfél évig tartó átmeneti időszakot hirdetett; az ország ideiglenes vezetője az elhunyt államfő fia, Mahamat Idriss Déby lett. Azonban ígéretük ellenére másfél év után sem adták át a hatalmat a népnek, nem volt választás, helyette 2022 októberében bejelentették, hogy 2024-re halasztják a választásokat. Emiatt tüntetések indultak, de az ellenzéki szervezetek tevékenységének felfüggesztését és kijárási tilalmat rendelt el a csádi miniszterelnök, miután több mint ötvenen meghaltak és több mint háromszázan megsebesültek a kormányellenes erők tüntetésein. Határozottan elítélem a tüntetések elnyomását, amelynek következtében emberek haltak meg Csádban nyilatkozta akkor az Afrikai Unió bizottságának elnöke.
Tisztelt Országgyűlés! 2023 márciusában több mint négyszáz kormányellenes lázadót ítéltek életfogytig tartó börtönre Csádban, nem éppen jogállami keretek között. A per csak egy hónapig tartott, egy börtönkomplexumban folytatták le zárt ajtók mögött, a független média kizárásával. A 2024-re tolt választás így felettébb kérdéses. A tüntetők közé lövés jövőre Csádban már akár a Magyar Honvédség feladata is lehet, ahogy arra múlt heti közleményemben is felhívtam részletesen a figyelmet.
Rendkívül és különösen farizeus a KDNP vezérszónoklatának álláspontja, miszerint nagyon nemes célokat, békefenntartást fogunk mi ott ellátni, egy szót sem ejtve arról, hogy miféle béke az, ahol ötvenen meghaltak, több mint háromszázan megsebesültek kormányellenes tüntetéseken, miféle béke az, ahol négyszáz kormányellenes tüntetőt ítélnek életfogytig tartó börtönre egy egy hónap alatt, zárt ajtók mögött lefolytatott bírósági eljárás során.
Egy szót sem ejtenek arról, hogy milyen elképesztő állapotok vannak ott, és azzal áltatják a magyarságot, hogy majd ott meg lehet fékezni azt a migrációt, ami Magyarországot elsődlegesen nem is abból az irányból fenyegeti, sokkal inkább Ázsia felől. Az afrikai migrációnak a legnagyobb veszélyeztetettje nyilvánvalóan, mondjuk, Olaszország, tehát, ha mi elsődlegesen a határunkat szeretnénk megvédeni, akkor azt természetesen más eszközökkel és egyébként máshol is kellene tenni. Elsődlegesen a magyar határon, és az eszközök tekintetében hadd emeljem ki azt a bírságot, azt az akár több ezer eurós helyszíni bírságot, amivel sújtani kellene a figyelmeztető feliratok és kerítés ellenére áttörő, fizikailag is károkat okozó, törvénysértő migránsokat. Normális esetben egy több ezer eurós helyszíni bírság, egy több millió forintos helyszíni bírság elvehetné a kedvét; elterjedhetne ennek a híre nyilvánvalóan, és az első egy-két ilyen eset után, azt gondolom, hogy nem is kellene olyan mértékben áldoznunk a határvédelemre, mint ahogy most láthatjuk, hogy milyen elképesztő kiadásokat, terhet jelent ez a magyar költségvetésnek is.
Ez a több ezer euró sokszor igenis a migránsok zsebében lapul, sokszor igenis készpénzben fizetik ki a migránsokat (sic!), tehát el lehetne tőlük ezt venni helyszíni bírság formájában, és ez nem jelenti azt, hogy utána Magyarországra be kellene fogadni vagy börtönbe kellene őket zárni. Természetesen az idegenrendészeti eljárást is külföldön kell megvárja a kérvényt benyújtó fél. Tehát Magyarországnak van lehetősége arra, hogy akár helyszíni bírsággal, akár például a mobiltelefonok bűnjelként való lefoglalásával ezt megtegye. Hiszen az embercsempészek felderítését is megkönnyítené, ha nemcsak visszataxiztatnák ezeket a migránsokat, hogy újrapróbálkozzanak egészen addig, amíg aztán ez nem sikerül. Nem csoda, hogy százezres számban mehettek már át Szlovákia felé is a migránsok Magyarország területén, hiszen amíg minden következmény nélkül csak visszataxiztatják őket a startvonalra, akkor nem csoda, hogy ez a következmény. Éppen ezért kellene teljesen emberséges módon… Tehát hiába mondta itt miniszterelnök úr a legutóbbi azonnali kérdések órájában, hogy őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a nyomorult embereket megbírságoltassa. Nem azt mondtuk, hogy vegyék el a cipőjüket, azt mondtuk, hogy vegyék el azt a pénzt, ami az embercsempészeknél kötne ki. Azt mondtuk, hogy vegyék el azt a mobiltelefont, amit bűnjelként igenis le kell foglalni. Ezek javakorabeli férfiemberek jellemzően. Tehát, akiket miniszterelnök úr itt nyomorult emberekként ábrázolt, azok erőszakkal áttörik a határkerítést, és manapság már nagyon gyakran lőnek is a határt védő rendőrökre vagy határvadászokra. Ennek véget kell vetni.
És hogy milyen feladat vár ránk Csádban? Hát, a részletekről most nemigen lehet tárgyalni, hiszen egy szexvideóbotrány miatt a minap lemondani kényszerült a csádi honvédelmi miniszter. A Mi Hazánk Mozgalom szerint itthoni szolgálatért például a határon kellene tisztességesebb javadalmazást és hadgyakorlatokat biztosítani a magyar katonáknak, aki pedig nagyobb kalandra, gyakorlatra vágyik, annak ott van például a francia idegenlégió.
Eközben Izrael egyre nagyobb befolyást szerzett Csádban. Miután a zsidó állam az 1967-es háborúban elfoglalta a palesztin területeket, 22 afrikai ország közül Csád volt még a második, amely tiltakozásul felszámolta a kapcsolatait Izraellel. De idén februárban a csádi elnök megnyitotta újra országa izraeli nagykövetségét mintegy ötvenévi diplomáciai szünet után jelentette büszkén az izraeli sajtó. Láthatjuk tehát, hogy mik vannak még a háttérben.
Apropó, az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát is kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, ahogy Irakban és Csádban sincs keresnivalójuk a magyar katonáknak, inkább az immár automata fegyverekkel is ostromlott déli határkerítésünknél kellene szolgáljanak honvédjeink.
Magyarország terrorfenyegetettségét is növeli, hogy a magyar honvédek idegen háborúkban vesznek részt. Egy egész lövészszakaszt állomásoztat a magyar kormány Libanon és Izrael határán, ahol evakuálták is a lakosokat, már rakétatalálat is érte az ENSZ békefenntartó erőinek főhadiszállását Dél-Libanonban. Ez tehát nem a mi háborúnk.
Hajlandóe az Irak megszállásában részt vevő honvédjeink hazahozatalára a kormány? tettem fel a kérdést legutóbb, néhány hete miniszter úrnak, de egy gumiparagrafusra hivatkozva titkosította lényegében ezt is, ahogy a mai napig sem számoltak el a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásban való részvételünk költségeivel sem. Nem tudhatjuk, hogy mennyibe került a magyar adófizetőknek ez.
(11.50)
Én azért kimondom, becslések szerint 75 milliárd forint. És abszurd módon most 200 honvédet küldene a kormány még Csádba is, miközben a déli határunkon volna szükség rájuk, ahol migránsok lőnek a rendőrökre.
Az Ukrajnában zajló háború miatt is fontos volna, hogy a honvédek ne a világ másik részén, hanem gyorsan mozgósíthatóan hazánk biztonságát segítsék inkább. A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely az 1848-as márciusi ifjak követelését ma is vallja: magyar katonáinkat ne vigyék külföldre. Sajnos hiába szorgalmaztuk eddig az iraki megszállásban való részvételünk befejezését, miután az ottani parlament néhány éve döntést hozott a külföldi csapatok hazaküldéséről, de a magyar kormány sajnos azt közölte: ott maradnak a honvédek.
NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban vettünk részt. Hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, például a nehéz légi szállító kapacitás biztosításával. A külföldi szolgálatokat előtérbe helyező, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes honvédség összfegyvernemi tervezését szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szakpolitikája.
Az idegen érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a hadseregfejlesztés során. Említettem már a nehéz légi szállító kapacitást, de említhetnénk a Gripenek légi utántöltésének biztosíthatóságát, miközben egy tankkal berepülhetik a Kárpát-medencét. Tehát finoman szólva nem elsődleges prioritások volnának ezek, a nehéz légi szállító kapacitás is nyilvánvalóan inkább az afganisztáni, iraki és hasonló megszállások miatt szükséges, viszont az erre költött százmilliárdokból inkább ugye, csak Afganisztán 75 milliárd vagy még több vonzóbb itthoni javadalmazást és modernebb felszerelést, komolyabb hazai hadgyakorlatokat kellene biztosítani honvédjeinknek.
Tisztelt Országgyűlés! Végül hadd hívjam fel figyelmüket arra, hogy hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást 2014-15 óta a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget.
Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés is érte Magyarországot. Sőt, két évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon és akár Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarcuk miatt.
Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége könnyű célponttá teszi hazánkat, ezért különösen gyalázatos, hogy akár az oltatlanokat, akár az idősnek hívott 41-42 éves őrnagyokat is elzavarták a honvédségtől, miként azokat a hazafiakat is, akik akár egyszer kapcsolatba mertek kerülni, mondjuk, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal. És sorolhatnánk még azokat a konkrét eseteket is, amelyeket hiába vázoltam a honvédelmi miniszternek, ő füle botját sem mozgatja immár nem is tudom, hányadik honvédelmi miniszter , hogy hazafiakat szorítanak ki a Magyar Honvédségből talán valamiféle nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a belső iratokban, de ebbe betekintést soha nem kap az, akit hazafiként eltanácsolnak a honvédségből.
Éppen ezért volna szükség, ha már ilyen gyengeséget mutat a magyar fegyveres erők, és ha már az is felettébb kétséges, hogy szövetségeseink segítenének egy ilyen akár ukrán támadás esetén, a Mi Hazánk Mozgalom szerint, hogy inkább itthon állomásozzanak és gyakorlatozzanak a honvédeink az izraeli határ, Irak vagy akár Csád helyett. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)